 | | | 2025. július 13. vasárnap, Jenő napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Nádor | | Egy tolmács és fordító ismerősöm küldte az alábbi szócikket valahonnan kiemelve, hogy vele együtt ámuldozzak a magyar nyelvtudománynak oly sok mellett ezen a páratlan remeklésén is : „A NÁDOR elnevezése latinul comes palatinus (palotaispán). A legmagasabb – 11. századi eredetű – udvari, illetve utóbb rendi méltóság Magyarországon. A tisztség az „udvarbani ispán” (na dvor zsupán) szókapcsolatból nyerte nevét. A királyi udvarhoz, az uralkodó személyéhez kötődő nádori tisztséget frank-német mintára I. Szent István király hozta létre, de jogállása később sokat változott.”
Kedves nyelvész kollega! Bámulatos a szófejtése, bizonyára szlovák megbízottnak tetszik lenni titokban. Ha nem, akkor itt most segítő szándékkal s nagyon hangsúlyozottan felhívom a figyelmét arra, hogy szavakat csak körültekintéssel szabad részekre szedni. Mert nagyon nem mindegy, hogy gépelem vagy gép-elem, működök vagy mű-ködök, himlő avagy hím ló. Önre gondolván: nyelv-ész és nyel-vész sem ugyanaz. Egyszóval Ön azt állítja, hogy a nádor szó szlovák (tót) eredetű lenne: na dvor (udvar-on), s e szóból magyarosodott volna el nádor-rá. Kedves magyar nyelvész testvérem! Ha Szent István hozta létre ezt a tisztet, akkor bölcs királyunk miért keresett e nemes tisztség megnevezésére tót szót? Különösképpen hogy frank-német mintára hozta volna létre a tisztséget. Hány tót atyafi lehetett a tisztség elnevezésén töprengő magyar fő-fő méltóságok között? Továbbá a latin volt a hivatali főnyelv akkoron, tehát már csak ezért is meghökkentő ötlet, hogy a Kárpát-medence peremvidékén élő egyik nép szavát választották volna. Ha mégis, akkor e mesés különlegességet Önnek alaposan meg kellett volna magyaráznia. S egyben feltétlenül el kellett volna hitetnie velünk a szlovák nyelvnek a japán nyelvvel való mély kapcsolatát is, látjuk majd később, hogy miért. Egyébként szívből gratulálok, mert akad azért, amit el tetszett találni. Hogy véletlenül-e, ezek után már nem is tudom. Az ispán valóban zsupán, egy szó ez, eltérő kiejtéssel. Ispán az eredeti, zsupán a kései, rontott szóalak. Az ispán szép régi magyar (pannon, hun, szkíta) szó, s például Hispánia sem egyéb, mint Ispán-ia (eleink által bevezetett ispán rendszerről). Az ispán szó pedig két szó összetétele: is és bán. Is = ösz: mind, együtt, ugyanúgy (ógörög isza [] = egyenlően, egyformán), pán = bán. Bán jelentése: aki bánik valamivel . Bán a perzsa nyelvben : bánó, aki valamivel bánik. Ösz-bán: mindennel bánó. Továbbá az ispán szó csak a magyarban használtatik értelemszerűen, ugyanis bármilyen közös tevékenység, ügy irányítója ispán. Például az uradalmi ispántól a megyei főispánig. S ez utóbbiaknak, tehát a megyei főispánok összességének az irányítója a nádorispán. Kérem, mindebből egyértelműen kiderül, hogy nem a zsupán szóból lett az ispán szó, hanem fordítva. Nincs is adatunk arra, hogy Hispánia neve előbb Zsupánia lett volna s csak később változott volna Zsupánia kiejtése Ispániá-ra. Tehát teljességgel lehetetlen, hogy „na dvor zsupán”-ból „fejlődött” volna ki a nádorispán szó. Mindez logikai egyszeregy. Na de, nézzük most már a fő szót, a nádor-t. Nádor = nagyúr, csak a gy hangot egykoron d-nek (is) ejtették. E természetes hangváltásra említi példának Czuczor Gergely : „»Nagyság« is egy 1559-iki levélben többször nadság. »Nádorispán uram ő nadsága,« (Szalay Á. 400 m. l.)” A mai gy helyett régen g-t is ejtettek. Ugyancsak a Czuczor-Fogarasi szótárból: „régi nyelvemlékeinkben épen e szónál d helyett g is fordúl elé. »En nagyryspan (= nagirispán) uramnak leginagyobban amiben tudok szolgálnom, mindenkoron ketteles (= köteles) szolgája vagyok.”« (Levél 1558-ból. Szalay Á. 400 m. l.). A nagyúr = nádor szó Japánban is használatos. Nadori : békebiró. Japán császár régen: ,nadairi’ és ,nadarsin’. Egyikünk sem gondolhatja, hogy ez szlovák hatás lenne. A japán nadori = császár szó pedig egyenest segít a szófejtésben. Mert ő főfő Nagyúr. A legfőbb ispán esetében a pontosítás miatt kell a szóösszetétel: nagyúr ispán, vagyis csak az ispánok nagyura. Még azzal kell elszámolnunk, hogy miképpen kerülhetett v hang a nádor szóba : nadvor. Nádor gyöke nagy, nad . A szó második része: or, úr. Eszerint a v hang semmiképpen sem lehet a szó szerves része. A szó tehát nem na-dvor, hanem nad-v-or. S jellemző módon még e díszítő v hang magyarázata is a magyar nyelvben rejlik. Egykoron a szóvégi mássalhangzó után ejtettek egy magánhangzót is. Pl. utu (út), kezi (kéz), veri (vér). A szóvégi magánhangzó vagy kiesett, vagy v-vé vált. Például a régi lou-ból lett a lov és a ló szó. Ilyen a nedű (nedu)-nedv, hamu-hamv szó is. S ahogyan nedu-ból nedv, úgy nadu-ból nadv lett. Nagyúr tehát eredetileg nadu-úr volt, s ebből lett a nadvor. Mint például hamu-oz > hamv-az, könyü-et > könyv-et. Az efféle kiejtési változás is sajátosan magyar jellegzetesség. Nádor tehát nem szlovák szó. (A dvor [udvar] sem, még csak általában vett szláv sem, de ez már más téma.)
Kedves nyelvész kollega! Tudom én, hogy a „na dvor” szóbontást egyszerűen csak kimásolta egy régi könyvből, melyben e csalással szlovákosították a nádor szót. Mert szókincsünket a szlávok már a XIX. század elején fosztogatni kezdték, s akkoron – mindmáig tartóan – sok magyar tudós is átállt a fosztogatók pártjába. Szókincsünk eme nemtelen fosztogatóiról írta Arany János keserűen az Orthológusokra című költeményében:
Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt, Ami új van benne mind rossz, Ami régi, az meg tót.
Maradjunk ennyiben.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |