 | | | 2025. július 19. szombat, Emília napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Mi vagyok, s miért vagyok? | | Újév első napján is belenéztünk a tükörbe. Mindennap nézzük magunkat a tükörben. Látjuk-e, hogy több vagyunk annál, mint aminek látszunk? Kérdezzük-e Petőfi Sándorral:
„Nyomorú ész [...] Nem kérdem én, hogy mi leszek? Csak azt mondd meg, hogy mi vagyok S miért vagyok?… Magáért születik az ember, Mert már magában egy világ?”
Igen! Magáért születik az ember, mert magában egy világ. EMBER! Az emberről tudjuk és tapasztaljuk, hogy egyetlen. Eddig még soha-nem-volt és többé soha-nem-lesz. Egyetlensége teszi azzá, ami és aki. Személyének kimondhatatlan, páratlan lényege ad súlyt szavainak, sajátosságot tetteinek, hasonlíthatatlan vonást arcának, zenét beszédének. Minden egyes ember helyettesíthetetlen, pótolhatatlan. “Magában egy világ.”
Elcsodálkozunk egy-egy műalkotáson, melynek értékét növeli, hogy csak egy van belőle. Így nézzük Munkácsy képét: “Krisztus Pilátus előtt.” Ámulunk Csontváry “Magányos cédrus” festményén. Az ember (te és én), miért nem csodálkozik a benne megvalósult “csodára”, amikor tükörbe néz vagy mélyen önmagába?!
Sorsunk hasonlóan egyedülálló. Érték a fejlődő világmindenségben, a poros hétköznapok sodrásában… Ez nem képzelgés! Évekkel ezelőtt alapos öntudattal írtam naplómba: “Isten velem képzelte el a világot!” Minden olvasóm, mert ember, hasonlóan gondolhatja, gondolja önmagáról.
Isten. Igen. Hitünk szerint az ember istenképmás. Amennyire vallhatjuk, hogy az ember mikrokozmosz, hasonlóan vélhetjük, hogy mikrotheosz: az ember, amennyire kicsiny világmindenség (maga egy világ!), annyira parány “isten”. Mondja is János apostol: “Szeretteim, most Isten fiai vagyunk…”
Képzeljünk el egy kétkarú mérleget. Egyik serpenyőjébe tegyük a Világmindenséget, a másikba önmagunkat. – Merre billen a mérleg? – Ki ki gondolhat bármit, Jézus azt tanítja, hogy ” mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkének kárát vallja?” – Vagyis egyetlen ember értékesebb érték, mint az őt körülvevő világ.
Naponta nézzük magunkat a tükörben, de látjuk-e, hogy igazában mik vagyunk? EMBER. Igaz, teremtett, de Istenhez hasonló. Igaz, halandó, de halhatatlansággal megajándékozott. Pascal tanítja: “Nádszál az ember, de gondolkodó nádszál.” Weöres Sándorral mindannyian elmondhatjuk: “Szemhéjam alá befér az egész világ. / Fejemben, szívemben elfér az Isten.”
Aki rácsodálkozik emberi méltóságára, az már tudja, nagyszerű feladat az élete. Értékeli és szereti minden körülményben, akár gazdasági világválságban is… Életét nem “árak” mérik, hanem őserények: hit, remény, szeretet.
Megvallom, szívesen nézek tükörbe. Látom, több vagyok, mint aminek látszom (ráncos arc, anyajegyes halánték, ősz haj). EMBER vagyok. Magamban is Egyetlen Világ.
Szeressünk élni. Embernek születtünk!

(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. január 15-i számában)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |