2025. július 14. hétfő,
Örs, Stella napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Hajó, sajka, csajka, bárka, burok
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

 

„Hogy alig van nyelv, melyben az elemzés egyszerűbb volna mint a magyarban, bajosan fogja valaki tagadhatni.” (Fogarasi János[1].) Aki végig olvassa ezt a könyvet, alighanem belátja a XIX. században kiadott magyar szófejtő szótár egyik írójának, Fogarasi Jánosnak az igazát.

 

Azért választottam a fenti címben szereplő szavakat, mert általuk nagyon egyszerűen szemléltethető, hogy milyen mélyen összefüggő az ősnyelv, azaz a ma magyarnak nevezett nyelv szókincse. Csak tudni kell „megszólaltatni”.

A címben felsorolt szavak alapja a „ho”. Jelentése: takaró, fedő. Csupán ennyit jelent a hó szó is: fedő, belepő – itt a tájat. E ho ősgyök pontos és részletes bemutatását, s a belőle képzett szavaink egyik hatalmas ágazatát e könyv „Egy régi magyar tájnyelv a Brit szigeteken” című fejezetének 2-5. oldalán található a)-g) pontokban vehetjük szemre. Ezért itt csak a legszükségesebbeket említem.

ELőször is hangváltozásokról:

a) A h hang gyakran válik s, illetve sz hanggá. Például: hápog-sápog, hervad-sorvad, huppan-suppan, hörpöl-szörpöl, húny-szúny.

b) A h hang gyakran válik f hanggá is: hentereg-fentereg, Heller (német)-fillér, horda-forda (latin).

c) Az r hang gyakran változik l és j hanggá. Gondoljunk csak  erre: „répa, retek, mogyoró” > „lépa, letek, mogyoló”, avagy „jépa, jetek, mogyojó”. Az r, l, j rokonhangok.  Pl: három-halom, virág-világ, rebben-lebben stb., de az l és a j hang is cserélődhet egymással: lány-jány, mell-mejj. E tanulmányban az r-j hangcsere a legdöntőbb a h-b hangcsere mellett (lásd alább).

d) Az s hang helyébe is lépet j hang: vés-váj (vás[2]).

e) Az f és az s hang is szeret helyet cserélni egymással: fanyar-sanyar, föveg-süveg, fodor-sodor, fattyú-sattyú.

f) A h hang b-vé is válik gyakran: horzsol-borzol, hökken-bökken, hisz-bíz, Harz (német)-bérc. Még szójátékban is előkerül: henye-benye, hiba-biba. Itt most e h-b hangcserét is éppen olyan fontos észben tartani, mint az előbb említett r-j hangcserét.

g) A h hang gé-vé is válthat (talán legtöbbször a k-kh-g útvonalon) pl. haluska-galuska, homolya-gomolya, hernyó-gernyó, hömpölyög-gömbölyög, her(gel)-ger(jeszt).

h) a h cs-vé is válhat, pl. horda-csorda.

Az olvasónak természetesen nem kell bemagolnia mindezt, nem is lehet, s előre felesleges is. A magyar szavak kutatásában ugyanis a kiejtés módosulása csak másodlagos segédeszköz. A szó vizsgálatában legelső lépés a szó által kifejezett kép azonosítása. Két eltérő hangzású szó esetében pedig a két kép összevetése.

Hogy ez mit jelent?

Kérem az olvasót, hogy képzeljen el magában egy föveget. Aztán képzeljen el közvetlen mellette egy süveget is. A két kép nem ugyanaz? Aztán képzeljen el egy kacsát, amelyik hápog, majd képzeljen el mellé egy olyan kacsát is, amelyik sápog. Hát nem ugyanazt teszik? Képzeljen el egy lányt, mellé egy jányt, s egyikük kezébe homolya, a másikuk kezébe pedig gomolya túrót. Jány homolyával, lány gomolyával.

Egy vicces „tanmondat”: „Hentergő jány, mejjén hápogó homolyás haluskával”, avagy „fentergő lány, mellén sápogó gomolyás galuskával”.

Van itt eltérés?

Ez ennyire egyszerű. Csak papíron tűnik nagyon bonyolultnak, átláthatatlannak a hangok magánélete.

Tanulság:

Szavainkban a hangcsere nem is olyan nagyon fontos számunkra. Sőt, nagyon sokszor játszunk is ezzel. Lehet, mert mi képként értjük a szavainkat, szavaink képeket gerjesztenek bennünk, még ha ez a folyamat nem is tudatos.

Nyelvünk vezet bennünket s nem mi vezetjük a nyelvünket.

Természetesen ha két szó esetében kétséges a kép azonossága, akkor segít a hangváltozások megfigyelése, s utána kell néznünk, hogy előfordul-e más szavakban is az adott hangmódosulás? Ha legalább hármat példát találunk az adott hangmódosulásra, akkor az már megerősíti azt gyanúnkat, hogy a két szó azonos. De a hangváltozási „törvény” perdöntő soha sem lehet. Ezért másodrangú.

KÉP, KÉP, KÉP! Csak ez segít. Az ősnyelv tiszta kép-nyelv. Ez az az utolérhetetlen segítő eszköz, amely megmagyarázza Fogarasi Jánosnak a mottóban idézett kijelentését.

Ezek után térjünk vissza a ho ősgyökre, melynek jelentése az egyik ágon: takaró, fedő, borító.[3]

Ho r segédhanggal: hor, har. Mindegyik magánhangzó megjelenhet a h és az r között: bármelyik szógyökön belül tetszőlegesen megválasztható a magánhangzó. Ezért szokás így jelölni a gyököket: H.R, K.R (hor, kör) stb. mert a pont helyébe bármelyik magánhangzó beírható, a gyök jelentése nem változik. (A módszer kidolgozója Kiss Dénes.)

Tehát H.R jelentése: fed, takar.

Most pedig az olvasó képzelje el ezt a képet, teljesen elvontan: fed, takar, belep.

Ha ez sikerült, megkérdezem: vajon miért éppen így nevezzük a következőket:

har-isnya, hár-tya, har-mat?

Ugye milyen egyszerű? Fed, takar mindegyik. Egyik a lábat, másik a csontot, harmadik a füvet. Ezért áll mindegyik szó elején a har szó. E szavak csak ezt fejezik ki, semmi többet. Ez az amit ilágosan látni kell.

Ez a magyar szóalkotási mód.

Tehát har, hor = fed, takar.

Most pedig nézzük a c) pontban bemutatott r-j változást. Ezáltal  a H.R = H.J egyenlőséget kapjuk.

H-J: háj, héj, haj.

A héj nem burok-e? A háj? A haj? (Ez utóbbi az angolban még az eredeti: hair, azaz har.) S a hajlék? És a hályog? Fed, takar mindegyik, akár a harisnya és a hártya. Csupa burokból, héjből áll a hajma (> hagyma) is. Héj régen hél (lásd a c) pontot) és e hél szóból s előhanggal az angol shell = kagyló[4]. Vajon a kagyló nem héj-e? S a hajó (angol hoy)? Bizony héj az is. Pontosan, mint a dióhéj.

Tehát héj, háj, haj, haj(ó), haj(lék) = takaró, fedő, burok.

Ha a haj szóban a h hangot s-re cseréljük (lásd az a) pontot), akkor a H.J = S.J hangsort kapjuk.

Így haj = saj, azaz hajó = sajka.

Nem hajó-e?

S ha a sajka szót cs-vel ejtjük (lásd az f) pontot), akkor pedig a csajka szót kapjuk. Nem héj-e ez is, akár a hajó?

Ezek után a h hangot cseréljük le b-re. (Lásd az f) pontban leírtakat.) Ekkor a H.R = B.R egyenlőséget kapjuk.

Ha ennek alapján hor helyett azt mondom, hogy bor, bur, s ha folytatom e gyököt: (be)borít, burkol, bőr, akkor nem azt a képet adom-e meg, mint előbb a harisnya, harmat, héj esetében? A borogatás nem burkolás-e? Ha borult az idő, a felhő nem burkolta-e el előlünk a Napot? Bizony, e szavak által kifejezett kép itt is egy és ugyanaz! A harisnya, a hártya, a bőr, a burok egyaránt fed, takar.

Ha burok, akkor nem burok-e a bárka (angol barge, b-vesztéssel ark)? (A bárka szó végén álló -ka nem kicsinyítő, hanem a burok utolsó két hangjának megfordítása.)

Ha a har gyök és kiejtési változatai által kifejezett képet NÉZZÜK csak, vajon van-e különbség a harmat, harisnya, hártya, bárka, burok, bőr, hajó, héj, háj, haj, sajka, csajka között? Nincsen. Takaró, fedő mind.

Vagyis mi az azonos látványt azonos gyökkel nevezzük meg. Következésképpen nem a tárgynak adunk nevet, hanem a látványbeli lényegnek, s így bizony a világon rengeteg minden terelhető ugyanannak a gyöknek (képnek) a „felségterületére”. Mi a megnevezéssel nem a lehető legtöbb részletre igyekszünk szétszedni a világot, hanem még a megnevezéssel is mindig a lehető legjobban igyekszünk megragadni a teljességet. A világnak íly módon való szemlélése a szerves műveltség jellemzője.

Ez az ősnyelv, vagyis a ma magyarnak nevezett nyelv legsajátabb jellemzője.

***

 

 


[1]  Czuczor Gergely-Fogarasi János: A magyar nyelv szótára (1862). A fent idézett mondat az utószóban található.

 

[2]  A vés szó a fes v-f változata, miből feslik, fejt, foszlik. A gyök jelentése: nyílás készítése. A szókezdő mássalhangzó kieshet, így lett vés, vás > ás, ásít s ugyanígy váj > áj, miből ajtó, ajz, ajak. Váj l hanggal: vál, miből: válik, vályú, elválaszt. Mindegyik „nyíló” érteményű. Ezért azonos értelmű például a (v)áskálódik és vájkál szó.

 

[3]  Ho jelentés alapvetően: valami felett van, s így nem csak fedőt, takarót jelent, hanem a „valami felett van” jelentheti azt is, hogy valami fölé emelkedik, például a hegy a síkság fölé. Pl. HOR, HAR: HARgita, de kiemelkedik az ORR is, mely eredetileg: HORR volt.

 

[4]  A kagyló pedig kádilló, amelyben a kád szó áll. Kád: gömbölyű edény.

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007