 | | | 2026. május 17. vasárnap,
Paszkál napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az Észrevehető |   | „Csak a szívével lát jól az ember!” Tapasztalatunk igazolja. A szívében érzékeny mindennapi ember, a költő a Mindenségen átsugárzó Isten szépségét látja meg. ( Erről már gondolkoztunk.) A szív azonban képes csodálkozásra nyitni az emberi értelmet, különösen tudósokét, akik kutatásaik során “észreveszik” az Istent.
1997-ben, a Nature Magazin felmérése alapján állították, hogy a biológusok, fizikusok, matematikusok 40 %-a hisz Istenben, imádkozik. Más közvélemény kutatás csupán csak l0 százalékot mutat ki. A százalékoktól függetlenül tény, hogy voltak és vannak tudósok, akik az anyagvilág elmélyedő megismerése közben “észreveszik” az Istent.
……
Newton (1642-1727) vallja: ” A nap, a bolygók csodálatos berendezése csak egy mindentudó és mindenható lény tervéből és csakis az Ő tervéből következhetett. – Amit a csillagok alatt Istenből látok, az elég nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok fölött van, s akit nem látok.”
Einstein (1879-1955) mondja: ” Az én vallásom egy magasabb természetű, végtelenül szellemi Lény alázatos imádása, aki még azokban a részletekben is kinyilatkoztatja magát, amelyeket a mi gyenge és korlátolt érzékeinkkel észrevenni képesek nem vagyunk. – Isten elgondolásom lényege a mély, intenzív meggyőződés, hogy létezik egy legfelsőbb Intelligencia, aki a kikutathatatlan világmindenségben nyilatkoztatja ki magát.”
Szentgyörgyi Albert (1883-1986) Nobel-díjas magyar tudós istenhite közismert. Zsoltáraiból idézek:
„URAM! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban,
Megértsük és megszépítsük a Te kezed munkáját,
Hogy ez a mi Földünk biztos otthona lehessen
Gazdagságnak, Szépségnek, Boldogságnak és Békességnek.
ISTENEM! Nem tudom, ki vagy.
De bajomban hozzád kiáltok
Félek magamtól és félek embertársaimtól.
Te talán meg se érted szavam, de megérted szótlan zenémet?!”
Stephen Hawking (1942-) korunk zseniális tudósa arra vágyik, hogy megtalálja a világmindenség életének és létének értelmét és „akkor megismerjük Isten gondolatait.”
……
Mindezeken ne lepődjünk meg. Akár egy mindennapi ember, akár egy költő, akár az értelem zsenije azt vallja, hogy a mindenségen átsugárzó Láthatatlan Istent, aki a teremtésben elrejtőzve van, “látja”, “észreveszi”.Ne lepődjünk meg, hiszen a Bibliában már Pál apostol megírta: “Amit ugyanis tudni lehet Istenről, azt világosan ismerik, mert Isten kinyilvánította nekik. Hiszen azt, ami láthatatlan benne: örök erejét valamint istenségét tapasztalni lehet a világ teremtése óta, mert az értelem a teremtmények révén felismeri.” (Róm. 1,20)
……
„Csak szívével lát jól az ember.” Tudjuk, szemünk látását zöld hályog vagy szürke hályog csökkenti, esetleg elvakítja. Szívünkön vajon képződhet, képződik valamiféle “hályog”? Nem tudom. Azt tudom, amit Jézus tanít: “BOLDOGOK A TÍSZTASZÍVÜEK, ŐK MEGLÁTJÁK AZ ISTENT!”
A teremtett világ tény, a rajta átsugárzó Istenben lehet kételkedni. Ám történhet az is lelkünkben, amelyről Teilhard de Chardin (1881-1955) tudós paleontontológus tapasztalataként írt le: „Attól a perctől kezdve, amikor lelki világom egén az Arany Bíborát felváltó Szellem Aranya már Valakinek Fehér Izzása felé kezd átváltozni, szívemben a Világ izzani kezdett…, a Világ teljesen lángba borult a mindent elárasztó szeretet hatására.”
Az Anyag bíbora, a Szellem aranya mellett, által szívünk észreveszi Isten átragyogását?
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. augusztus 27-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika