 | | | 2026. április 1. szerda,
Hugó napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...
| | ![http://hir.ma/wp-content/uploads/2013/07/jkk.jpg]()
" 1. Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
2. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
3. Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,
...
| | 
Albán:
Krishti Ungjall! Vertete Ungjall!
Angol:
Christ is Risen! Indeed, He is Risen!
Arab:
Al Maseeh Qam! Haqqan Qam!
Cseh:
Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal!
Dán:
Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden!
...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | | 
ÉMILE ZOLA
(1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | |  Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az Észrevehető |   | „Csak a szívével lát jól az ember!” Tapasztalatunk igazolja. A szívében érzékeny mindennapi ember, a költő a Mindenségen átsugárzó Isten szépségét látja meg. ( Erről már gondolkoztunk.) A szív azonban képes csodálkozásra nyitni az emberi értelmet, különösen tudósokét, akik kutatásaik során “észreveszik” az Istent.
1997-ben, a Nature Magazin felmérése alapján állították, hogy a biológusok, fizikusok, matematikusok 40 %-a hisz Istenben, imádkozik. Más közvélemény kutatás csupán csak l0 százalékot mutat ki. A százalékoktól függetlenül tény, hogy voltak és vannak tudósok, akik az anyagvilág elmélyedő megismerése közben “észreveszik” az Istent.
……
Newton (1642-1727) vallja: ” A nap, a bolygók csodálatos berendezése csak egy mindentudó és mindenható lény tervéből és csakis az Ő tervéből következhetett. – Amit a csillagok alatt Istenből látok, az elég nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok fölött van, s akit nem látok.”
Einstein (1879-1955) mondja: ” Az én vallásom egy magasabb természetű, végtelenül szellemi Lény alázatos imádása, aki még azokban a részletekben is kinyilatkoztatja magát, amelyeket a mi gyenge és korlátolt érzékeinkkel észrevenni képesek nem vagyunk. – Isten elgondolásom lényege a mély, intenzív meggyőződés, hogy létezik egy legfelsőbb Intelligencia, aki a kikutathatatlan világmindenségben nyilatkoztatja ki magát.”
Szentgyörgyi Albert (1883-1986) Nobel-díjas magyar tudós istenhite közismert. Zsoltáraiból idézek:
„URAM! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban,
Megértsük és megszépítsük a Te kezed munkáját,
Hogy ez a mi Földünk biztos otthona lehessen
Gazdagságnak, Szépségnek, Boldogságnak és Békességnek.
ISTENEM! Nem tudom, ki vagy.
De bajomban hozzád kiáltok
Félek magamtól és félek embertársaimtól.
Te talán meg se érted szavam, de megérted szótlan zenémet?!”
Stephen Hawking (1942-) korunk zseniális tudósa arra vágyik, hogy megtalálja a világmindenség életének és létének értelmét és „akkor megismerjük Isten gondolatait.”
……
Mindezeken ne lepődjünk meg. Akár egy mindennapi ember, akár egy költő, akár az értelem zsenije azt vallja, hogy a mindenségen átsugárzó Láthatatlan Istent, aki a teremtésben elrejtőzve van, “látja”, “észreveszi”.Ne lepődjünk meg, hiszen a Bibliában már Pál apostol megírta: “Amit ugyanis tudni lehet Istenről, azt világosan ismerik, mert Isten kinyilvánította nekik. Hiszen azt, ami láthatatlan benne: örök erejét valamint istenségét tapasztalni lehet a világ teremtése óta, mert az értelem a teremtmények révén felismeri.” (Róm. 1,20)
……
„Csak szívével lát jól az ember.” Tudjuk, szemünk látását zöld hályog vagy szürke hályog csökkenti, esetleg elvakítja. Szívünkön vajon képződhet, képződik valamiféle “hályog”? Nem tudom. Azt tudom, amit Jézus tanít: “BOLDOGOK A TÍSZTASZÍVÜEK, ŐK MEGLÁTJÁK AZ ISTENT!”
A teremtett világ tény, a rajta átsugárzó Istenben lehet kételkedni. Ám történhet az is lelkünkben, amelyről Teilhard de Chardin (1881-1955) tudós paleontontológus tapasztalataként írt le: „Attól a perctől kezdve, amikor lelki világom egén az Arany Bíborát felváltó Szellem Aranya már Valakinek Fehér Izzása felé kezd átváltozni, szívemben a Világ izzani kezdett…, a Világ teljesen lángba borult a mindent elárasztó szeretet hatására.”
Az Anyag bíbora, a Szellem aranya mellett, által szívünk észreveszi Isten átragyogását?
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. augusztus 27-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika