 | | | 2026. szeptember 7. hétfő, Regina napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az Észrevehető | | „Csak a szívével lát jól az ember!” Tapasztalatunk igazolja. A szívében érzékeny mindennapi ember, a költő a Mindenségen átsugárzó Isten szépségét látja meg. ( Erről már gondolkoztunk.) A szív azonban képes csodálkozásra nyitni az emberi értelmet, különösen tudósokét, akik kutatásaik során “észreveszik” az Istent.
1997-ben, a Nature Magazin felmérése alapján állították, hogy a biológusok, fizikusok, matematikusok 40 %-a hisz Istenben, imádkozik. Más közvélemény kutatás csupán csak l0 százalékot mutat ki. A százalékoktól függetlenül tény, hogy voltak és vannak tudósok, akik az anyagvilág elmélyedő megismerése közben “észreveszik” az Istent. …… Newton (1642-1727) vallja: ” A nap, a bolygók csodálatos berendezése csak egy mindentudó és mindenható lény tervéből és csakis az Ő tervéből következhetett. – Amit a csillagok alatt Istenből látok, az elég nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok fölött van, s akit nem látok.”
Einstein (1879-1955) mondja: ” Az én vallásom egy magasabb természetű, végtelenül szellemi Lény alázatos imádása, aki még azokban a részletekben is kinyilatkoztatja magát, amelyeket a mi gyenge és korlátolt érzékeinkkel észrevenni képesek nem vagyunk. – Isten elgondolásom lényege a mély, intenzív meggyőződés, hogy létezik egy legfelsőbb Intelligencia, aki a kikutathatatlan világmindenségben nyilatkoztatja ki magát.”
Szentgyörgyi Albert (1883-1986) Nobel-díjas magyar tudós istenhite közismert. Zsoltáraiból idézek:
„URAM! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban, Megértsük és megszépítsük a Te kezed munkáját, Hogy ez a mi Földünk biztos otthona lehessen Gazdagságnak, Szépségnek, Boldogságnak és Békességnek.
ISTENEM! Nem tudom, ki vagy. De bajomban hozzád kiáltok Félek magamtól és félek embertársaimtól. Te talán meg se érted szavam, de megérted szótlan zenémet?!”
Stephen Hawking (1942-) korunk zseniális tudósa arra vágyik, hogy megtalálja a világmindenség életének és létének értelmét és „akkor megismerjük Isten gondolatait.” …… Mindezeken ne lepődjünk meg. Akár egy mindennapi ember, akár egy költő, akár az értelem zsenije azt vallja, hogy a mindenségen átsugárzó Láthatatlan Istent, aki a teremtésben elrejtőzve van, “látja”, “észreveszi”.Ne lepődjünk meg, hiszen a Bibliában már Pál apostol megírta: “Amit ugyanis tudni lehet Istenről, azt világosan ismerik, mert Isten kinyilvánította nekik. Hiszen azt, ami láthatatlan benne: örök erejét valamint istenségét tapasztalni lehet a világ teremtése óta, mert az értelem a teremtmények révén felismeri.” (Róm. 1,20) …… „Csak szívével lát jól az ember.” Tudjuk, szemünk látását zöld hályog vagy szürke hályog csökkenti, esetleg elvakítja. Szívünkön vajon képződhet, képződik valamiféle “hályog”? Nem tudom. Azt tudom, amit Jézus tanít: “BOLDOGOK A TÍSZTASZÍVÜEK, ŐK MEGLÁTJÁK AZ ISTENT!”
A teremtett világ tény, a rajta átsugárzó Istenben lehet kételkedni. Ám történhet az is lelkünkben, amelyről Teilhard de Chardin (1881-1955) tudós paleontontológus tapasztalataként írt le: „Attól a perctől kezdve, amikor lelki világom egén az Arany Bíborát felváltó Szellem Aranya már Valakinek Fehér Izzása felé kezd átváltozni, szívemben a Világ izzani kezdett…, a Világ teljesen lángba borult a mindent elárasztó szeretet hatására.”
Az Anyag bíbora, a Szellem aranya mellett, által szívünk észreveszi Isten átragyogását?

(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. augusztus 27-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |