2025. november 27. csütörtök,
Virgil napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
„Él magyar, áll Buda még!”
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Kisfaludy Károly „Mohács" című versében így fogalmazott. Szeptember 2-án volt Buda visszafoglalásának 330. évfordulója. Ám vajon hányan tudják, döntően kinek volt köszönhető? Nem másnak, mint Krisztus akkori földi helytartójának, Boldog XI. Ince pápának. Aki akkor lépett színre, amikor Kara Musztafa vezérletével mintegy negyedmillió, kitűnően felszerelt török haderő indult Nyugat-Európa felé, hogy Bécset is bevegye és a félhold uralmát minél nyugatabbra terjessze ki.

„Egyszerre két irányban indította meg az ellenharcot: elsősorban az egész keresztény világban imákat rendelt el és ezzel biztosítani akarta számunkra az Ég áldását. Azután a folyton Lipótra agyarkodó Lajos francia királyt szerelte le, és ezzel Lipót kezét szabaddá tette a törökkel szemben. Harmadszor meggyőzte Lipótot, hogy nem a francia király, hanem a török félhold a legveszedelmesebb ellensége, és rábírta, hogy lépjen fel ellene támadóan. Negyedszer a hatalmas Sobieskit elvonta a francia érdektől és megnyerte a törökellenes csoportnak. Mindez persze könnyedén hangzik, de az eredmény kivívása hallatlan nehézségekkel és leküzdhetetlennek látszó személyi és tárgyi akadályokkal járt. Ötödször Ince pápa felrázta az egész európai közvéleményt. Hatodszor megteremtette az úgynevezett Szent Ligát, vagyis törökellenes hatalmi csoportot. És hetedszer, mesébe illő áldozatkészséggel küldte számunkra a pénzt, szinte garmadával gurította felénk az aranyat."

(Tower Vilmos: Mit köszönhet Magyarország a pápaságnak? Budapest, 1942. Actio Catholica-Stephaneum Nyomda, 20-21. old.)

Azonban Boldog XI. Ince már trónra lépése előtt 90 000 aranyat áldozott a török visszaszorítására, majd megválasztása után mindjárt 50 000-et, sőt egyes bankoktól 600 000 forint kölcsönt. Hathatós támogatásával elérte, hogy huszonegy nemzet fiai siettek Budavár felszabadítására.

Ám segítsége Buda 1686. szeptember 2-i felszabadításával sem ért véget. A vár visszavétele után szegénység, éhínség maradt. 50 000 forintot küldött az éhínség lecsillapítására és ugyanennyit a vár rendbevételére, majd rövidesen 100 000, aztán 200 000 forintot a helyzet konszolidálására, illetve 1688-ban 150 000 forintot a további törökellenes hadjárat fedezésére. Mindemellett szállítható tábori kórházakat rendeztetett be a sebesültek ápolására, s ő maga fizette a kórházak orvosait, ápolóit, a betegek ellátási költségeit. Még gyógyszert is Rómából küldetett.

Buda elfoglalásának napját, szeptember 2-át Szent István királyunk tiszteletére az egész katolikus világra kötelező egyházi ünneppé tette. És még egy. Boldog XI. Ince budavári szobrán gyönyörű akrosztikona áll: „Budam Virginis Dabit Auxilium". Vagyis Budát, Boldog XI. Ince által, maga a Szűz szabadította fel a fogságból. A Magyarok Nagyasszonya, A Boldogságos és Szeplőtelen Szűz Mária. Legyen mindörökké áldott a török alóli felszabadulásunkért Hozzá fohászkodó Boldog XI. Ince pápa emléke!

 

(hunhir.hu - a Szerző engedélyével)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007