2025. december 8. hétfő,
Mária napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
„Él magyar, áll Buda még!”
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Kisfaludy Károly „Mohács" című versében így fogalmazott. Szeptember 2-án volt Buda visszafoglalásának 330. évfordulója. Ám vajon hányan tudják, döntően kinek volt köszönhető? Nem másnak, mint Krisztus akkori földi helytartójának, Boldog XI. Ince pápának. Aki akkor lépett színre, amikor Kara Musztafa vezérletével mintegy negyedmillió, kitűnően felszerelt török haderő indult Nyugat-Európa felé, hogy Bécset is bevegye és a félhold uralmát minél nyugatabbra terjessze ki.

„Egyszerre két irányban indította meg az ellenharcot: elsősorban az egész keresztény világban imákat rendelt el és ezzel biztosítani akarta számunkra az Ég áldását. Azután a folyton Lipótra agyarkodó Lajos francia királyt szerelte le, és ezzel Lipót kezét szabaddá tette a törökkel szemben. Harmadszor meggyőzte Lipótot, hogy nem a francia király, hanem a török félhold a legveszedelmesebb ellensége, és rábírta, hogy lépjen fel ellene támadóan. Negyedszer a hatalmas Sobieskit elvonta a francia érdektől és megnyerte a törökellenes csoportnak. Mindez persze könnyedén hangzik, de az eredmény kivívása hallatlan nehézségekkel és leküzdhetetlennek látszó személyi és tárgyi akadályokkal járt. Ötödször Ince pápa felrázta az egész európai közvéleményt. Hatodszor megteremtette az úgynevezett Szent Ligát, vagyis törökellenes hatalmi csoportot. És hetedszer, mesébe illő áldozatkészséggel küldte számunkra a pénzt, szinte garmadával gurította felénk az aranyat."

(Tower Vilmos: Mit köszönhet Magyarország a pápaságnak? Budapest, 1942. Actio Catholica-Stephaneum Nyomda, 20-21. old.)

Azonban Boldog XI. Ince már trónra lépése előtt 90 000 aranyat áldozott a török visszaszorítására, majd megválasztása után mindjárt 50 000-et, sőt egyes bankoktól 600 000 forint kölcsönt. Hathatós támogatásával elérte, hogy huszonegy nemzet fiai siettek Budavár felszabadítására.

Ám segítsége Buda 1686. szeptember 2-i felszabadításával sem ért véget. A vár visszavétele után szegénység, éhínség maradt. 50 000 forintot küldött az éhínség lecsillapítására és ugyanennyit a vár rendbevételére, majd rövidesen 100 000, aztán 200 000 forintot a helyzet konszolidálására, illetve 1688-ban 150 000 forintot a további törökellenes hadjárat fedezésére. Mindemellett szállítható tábori kórházakat rendeztetett be a sebesültek ápolására, s ő maga fizette a kórházak orvosait, ápolóit, a betegek ellátási költségeit. Még gyógyszert is Rómából küldetett.

Buda elfoglalásának napját, szeptember 2-át Szent István királyunk tiszteletére az egész katolikus világra kötelező egyházi ünneppé tette. És még egy. Boldog XI. Ince budavári szobrán gyönyörű akrosztikona áll: „Budam Virginis Dabit Auxilium". Vagyis Budát, Boldog XI. Ince által, maga a Szűz szabadította fel a fogságból. A Magyarok Nagyasszonya, A Boldogságos és Szeplőtelen Szűz Mária. Legyen mindörökké áldott a török alóli felszabadulásunkért Hozzá fohászkodó Boldog XI. Ince pápa emléke!

 

(hunhir.hu - a Szerző engedélyével)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007