 | | | 2026. augusztus 13. csütörtök, Ipoly napja. Kalendárium | 
Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. ...
| | A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg. ... | |
1883. november 26-án született Szekszárdon. Apja Babits Mihály törvényszéki bíró, anyja Kelemen Auróra.
Elemi és középiskolai tanulmányait - apja munkahelyének változásait követve - szülővárosában, Pesten és Pécsett végezte. A család jogásznak szánta, de 1901 szeptemberében magyar-francia szakos tanárjelöltnek iratkozott be a budapesti bölcsészkarra; második tárgyát hamarosan latinra cserélte. Négyesy László stílusgyakorlatain barátságot kötött Kosztolányival és Juhász Gyulával. Szakdolgozatát nyelvészeti témából írta. ... | |
"A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja." ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | |
Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. ...
| | 
Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg). ... | | Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. ...
| |
1901-1968) olasz költő. Nagy műgonddal komponált, elégikus hangú verseivel az ún. hermetizmus költői irányzatának egyik elindítója volt. A II. világháború, az ellenállás és a felszabadulás élménye fordulatot hozott költészetébe, egyre inkább hitet tett baloldali elkötelezettségéről. 1959-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Magyarul megjelent művei: ...
| |
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. ... | | Miért adtad mély tekintetünket, hogy jövőnket sejtse szüntelen, s ne ringasson üdvösségbe minket földi boldogság, se szerelem? Miért adtad, végzet, azt az érzést, mely a furcsa forgatagon át kémlelőn egymás szemébe néz és ...
| | 
Kincses Kolozsvárt látta meg a napvilágot 1890-ben ezen a napon, és ugyanott, megélve Horthy katonáinak boldog bevonulását szülővárosába 1940. szeptember 11-én, hunyt el 1941. október 24-én. Ő is elmondhatta Gárdonyi Gézával, hogy „csak a testé”-t őrzi a temető, az öreg házsongárdi, az azt mindörökké túlélő lelkét viszont versei, melyek „nagy magyar télben picike tüzek”-ként égnek tovább, kérve, mint sírfeliratán olvasható, minden magyart: „Egy lángot adok, ápold, add tovább.” ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Mi a különbség egy keresztény és egy nem keresztény között? | | 
Aki valóban rombol, tudja,
mit miért tesz, tisztában van azzal, mit kell megsemmisítenie ahhoz, hogy
önnönmaga létezzen. Főleg ma, amikor rendre rombolnak le templomokat
kontinensünkön.
Kérdés,
hogy a nem keresztény, sőt a kimondottan keresztényellenes tábor feltétlenül
oly tudatlan-e, mint amilyennek tűnik? Nem lehet, hogy mindent tud, ismer
minden egyes hitigazságot, minden tételes dogmát, tudja, Isten létezik és van
Szentháromság, s azt is, Jézus valóságos Isten és valóságos ember, illetve
végül, hogy akár azzal is egyetért: a katolikus Egyház az igazi egyház?
Mégis miben különbözik egymástól olyannyira a két tábor? Nos, először is abban,
hogy a keresztény alázatos. De mi is az alázat? Clairvauxi Szent Bernát így
fogalmaz: „Az alázatosság az az erény, melynél fogva az ember önmagát a teljes
igazságnak megfelelően megismeri, és ennek folytán önmaga előtt elsilányul.”
Vagyis felismeri, hogy nem ő a nagybetűs Teremtő, hanem csak az ő kisbetűs
teremténye, amiért is feltétlen engedelmességgel tartozik neki, méghozzá
mindenben. Nagy Szent Gergely pápától pedig ezt olvassuk: „Az az igazi
alázatosság, ha valaki keveset tart magáról, s másnak jó cselekedetét irigység
és féltékenység nélkül dicséri.” Kempis Tamás arra int mindenkit: „Ha hibáink
miatt megalázkodunk, akkor könnyen megengesztelünk másokat, s megbékítjük a
haragvókat.”
Alá kell rendelnünk hát magunkat Istennek, s akkor embertársainkkal szemben is
ennek megfelelő lesz viselkedésünk. Ha egy vak embert gúnyolnak például a
piacon, és ő ezt hallja, hívja csak félre gúnyolóit. Fizessen nekik egy sört és
beszélgessen velük úgy, mintha nem is hallotta volna, mit mondtak róla. Nehéz
ez? Bizony az! De lehet, sőt biztos, hogy – megéri! Ilyenkor Jézus igáját
vesszük magunkra: „Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd
vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek.” (Mt 11, 29)
Aztán abban is különbözik egymástól a két tábor, hogy a keresztény – szeret.
„Arról ismeri meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok
egymás iránt.” (Jn 13,35) Ám mi is a szeretet? Isten akaratának felismerése és
felismertetése, megvallása és megvallatása, s mindezek betetőzéseképpen
személyes gyakorlása. Sajnos ma azonban sokan a szereteten a túlzottan nőies,
majdhogynem majomszeretetet értik. „Jaj, nem mondom meg neki, nehogy még csak
véletlenül is megsértsem!” – hallható olyan sokszor, holott egy orvosnak elemi
kötelessége, hogy a beteg előtt, legalábbis ha az józan eszénél van, feltárja
valóságos állapotát – legyen az bármennyire is lesújtó. És a másik tábor? „Nem
baj, barátom, élvezd az életet, amíg csak lehet!” – hangzik a „baráti” intelem,
noha még a Rákosi-időket leleplező filmklasszisban is elhangzik: „Az élet nem
habos torta!”
Végül harmadszor: a keresztény szolgál, szemben a nem kereszténnyel, aki
folyton csak bírál, ámde semmit sem tesz érdemben a helyzet megváltoztatásáért.
Esze ágában sincs, hogy segítsen egy hajléktalanon, egy kolduson, viszont nagy
hangon hirdeti (pláne, ha politikus), hogy ő majd aztán megmutatja, ha... De mit?
Akik így káricálnak, azoknak volt erre kontinensünkön idestova több mint másfél
százada. S az eredmény? Ugye ne részletezzük?
„Tudjátok, hogy a nemzetek fejedelmei uralkodnak a népeken, és a nagyok
hatalmaskodnak felettük. Köztetek azonban ne így legyen, hanem aki nagy akar
lenni köztetek, legyen a szolgátok, és aki első akar lenni köztetek, az legyen
a ti szolgálótok. Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mt 20, 25-28)
Jézus e szavai (is)
ismét fején találják ama bizonyosat, s innentől kezdve ki-ki eldöntheti
önmagáról, melyik táborba tartozik. Amíg nem késő. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |