 | | | 2026. május 6. szerda,
Ivett, Frida napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Mi a különbség egy keresztény és egy nem keresztény között? |   | 
Aki valóban rombol, tudja,
mit miért tesz, tisztában van azzal, mit kell megsemmisítenie ahhoz, hogy
önnönmaga létezzen. Főleg ma, amikor rendre rombolnak le templomokat
kontinensünkön.
Kérdés,
hogy a nem keresztény, sőt a kimondottan keresztényellenes tábor feltétlenül
oly tudatlan-e, mint amilyennek tűnik? Nem lehet, hogy mindent tud, ismer
minden egyes hitigazságot, minden tételes dogmát, tudja, Isten létezik és van
Szentháromság, s azt is, Jézus valóságos Isten és valóságos ember, illetve
végül, hogy akár azzal is egyetért: a katolikus Egyház az igazi egyház?
Mégis miben különbözik egymástól olyannyira a két tábor? Nos, először is abban,
hogy a keresztény alázatos. De mi is az alázat? Clairvauxi Szent Bernát így
fogalmaz: „Az alázatosság az az erény, melynél fogva az ember önmagát a teljes
igazságnak megfelelően megismeri, és ennek folytán önmaga előtt elsilányul.”
Vagyis felismeri, hogy nem ő a nagybetűs Teremtő, hanem csak az ő kisbetűs
teremténye, amiért is feltétlen engedelmességgel tartozik neki, méghozzá
mindenben. Nagy Szent Gergely pápától pedig ezt olvassuk: „Az az igazi
alázatosság, ha valaki keveset tart magáról, s másnak jó cselekedetét irigység
és féltékenység nélkül dicséri.” Kempis Tamás arra int mindenkit: „Ha hibáink
miatt megalázkodunk, akkor könnyen megengesztelünk másokat, s megbékítjük a
haragvókat.”
Alá kell rendelnünk hát magunkat Istennek, s akkor embertársainkkal szemben is
ennek megfelelő lesz viselkedésünk. Ha egy vak embert gúnyolnak például a
piacon, és ő ezt hallja, hívja csak félre gúnyolóit. Fizessen nekik egy sört és
beszélgessen velük úgy, mintha nem is hallotta volna, mit mondtak róla. Nehéz
ez? Bizony az! De lehet, sőt biztos, hogy – megéri! Ilyenkor Jézus igáját
vesszük magunkra: „Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd
vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek.” (Mt 11, 29)
Aztán abban is különbözik egymástól a két tábor, hogy a keresztény – szeret.
„Arról ismeri meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok
egymás iránt.” (Jn 13,35) Ám mi is a szeretet? Isten akaratának felismerése és
felismertetése, megvallása és megvallatása, s mindezek betetőzéseképpen
személyes gyakorlása. Sajnos ma azonban sokan a szereteten a túlzottan nőies,
majdhogynem majomszeretetet értik. „Jaj, nem mondom meg neki, nehogy még csak
véletlenül is megsértsem!” – hallható olyan sokszor, holott egy orvosnak elemi
kötelessége, hogy a beteg előtt, legalábbis ha az józan eszénél van, feltárja
valóságos állapotát – legyen az bármennyire is lesújtó. És a másik tábor? „Nem
baj, barátom, élvezd az életet, amíg csak lehet!” – hangzik a „baráti” intelem,
noha még a Rákosi-időket leleplező filmklasszisban is elhangzik: „Az élet nem
habos torta!”
Végül harmadszor: a keresztény szolgál, szemben a nem kereszténnyel, aki
folyton csak bírál, ámde semmit sem tesz érdemben a helyzet megváltoztatásáért.
Esze ágában sincs, hogy segítsen egy hajléktalanon, egy kolduson, viszont nagy
hangon hirdeti (pláne, ha politikus), hogy ő majd aztán megmutatja, ha... De mit?
Akik így káricálnak, azoknak volt erre kontinensünkön idestova több mint másfél
százada. S az eredmény? Ugye ne részletezzük?
„Tudjátok, hogy a nemzetek fejedelmei uralkodnak a népeken, és a nagyok
hatalmaskodnak felettük. Köztetek azonban ne így legyen, hanem aki nagy akar
lenni köztetek, legyen a szolgátok, és aki első akar lenni köztetek, az legyen
a ti szolgálótok. Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mt 20, 25-28)
Jézus e szavai (is)
ismét fején találják ama bizonyosat, s innentől kezdve ki-ki eldöntheti
önmagáról, melyik táborba tartozik. Amíg nem késő. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika