 | | | 2026. február 2. hétfő, Karolina, Aida napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. ...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Mi a különbség egy keresztény és egy nem keresztény között? | | 
Aki valóban rombol, tudja,
mit miért tesz, tisztában van azzal, mit kell megsemmisítenie ahhoz, hogy
önnönmaga létezzen. Főleg ma, amikor rendre rombolnak le templomokat
kontinensünkön.
Kérdés,
hogy a nem keresztény, sőt a kimondottan keresztényellenes tábor feltétlenül
oly tudatlan-e, mint amilyennek tűnik? Nem lehet, hogy mindent tud, ismer
minden egyes hitigazságot, minden tételes dogmát, tudja, Isten létezik és van
Szentháromság, s azt is, Jézus valóságos Isten és valóságos ember, illetve
végül, hogy akár azzal is egyetért: a katolikus Egyház az igazi egyház?
Mégis miben különbözik egymástól olyannyira a két tábor? Nos, először is abban,
hogy a keresztény alázatos. De mi is az alázat? Clairvauxi Szent Bernát így
fogalmaz: „Az alázatosság az az erény, melynél fogva az ember önmagát a teljes
igazságnak megfelelően megismeri, és ennek folytán önmaga előtt elsilányul.”
Vagyis felismeri, hogy nem ő a nagybetűs Teremtő, hanem csak az ő kisbetűs
teremténye, amiért is feltétlen engedelmességgel tartozik neki, méghozzá
mindenben. Nagy Szent Gergely pápától pedig ezt olvassuk: „Az az igazi
alázatosság, ha valaki keveset tart magáról, s másnak jó cselekedetét irigység
és féltékenység nélkül dicséri.” Kempis Tamás arra int mindenkit: „Ha hibáink
miatt megalázkodunk, akkor könnyen megengesztelünk másokat, s megbékítjük a
haragvókat.”
Alá kell rendelnünk hát magunkat Istennek, s akkor embertársainkkal szemben is
ennek megfelelő lesz viselkedésünk. Ha egy vak embert gúnyolnak például a
piacon, és ő ezt hallja, hívja csak félre gúnyolóit. Fizessen nekik egy sört és
beszélgessen velük úgy, mintha nem is hallotta volna, mit mondtak róla. Nehéz
ez? Bizony az! De lehet, sőt biztos, hogy – megéri! Ilyenkor Jézus igáját
vesszük magunkra: „Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd
vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek.” (Mt 11, 29)
Aztán abban is különbözik egymástól a két tábor, hogy a keresztény – szeret.
„Arról ismeri meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok
egymás iránt.” (Jn 13,35) Ám mi is a szeretet? Isten akaratának felismerése és
felismertetése, megvallása és megvallatása, s mindezek betetőzéseképpen
személyes gyakorlása. Sajnos ma azonban sokan a szereteten a túlzottan nőies,
majdhogynem majomszeretetet értik. „Jaj, nem mondom meg neki, nehogy még csak
véletlenül is megsértsem!” – hallható olyan sokszor, holott egy orvosnak elemi
kötelessége, hogy a beteg előtt, legalábbis ha az józan eszénél van, feltárja
valóságos állapotát – legyen az bármennyire is lesújtó. És a másik tábor? „Nem
baj, barátom, élvezd az életet, amíg csak lehet!” – hangzik a „baráti” intelem,
noha még a Rákosi-időket leleplező filmklasszisban is elhangzik: „Az élet nem
habos torta!”
Végül harmadszor: a keresztény szolgál, szemben a nem kereszténnyel, aki
folyton csak bírál, ámde semmit sem tesz érdemben a helyzet megváltoztatásáért.
Esze ágában sincs, hogy segítsen egy hajléktalanon, egy kolduson, viszont nagy
hangon hirdeti (pláne, ha politikus), hogy ő majd aztán megmutatja, ha... De mit?
Akik így káricálnak, azoknak volt erre kontinensünkön idestova több mint másfél
százada. S az eredmény? Ugye ne részletezzük?
„Tudjátok, hogy a nemzetek fejedelmei uralkodnak a népeken, és a nagyok
hatalmaskodnak felettük. Köztetek azonban ne így legyen, hanem aki nagy akar
lenni köztetek, legyen a szolgátok, és aki első akar lenni köztetek, az legyen
a ti szolgálótok. Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mt 20, 25-28)
Jézus e szavai (is)
ismét fején találják ama bizonyosat, s innentől kezdve ki-ki eldöntheti
önmagáról, melyik táborba tartozik. Amíg nem késő. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |