2026. szeptember 9. szerda,
Ádám napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Lesz még nagy Magyarország!
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

 

1940. augusztus 30-a, Bécs, Belvedere Palota. Megszületett a döntés, visszatért az anyaországhoz Észak-Erdély és Székelyföld, 43 104 km² földterület, amelyen 2 394 000 ember élt: az 1930-as román népszámlálás szerint 38%-uk, az 1941-es magyar népszámlálás szerint pedig 53,6%-uk volt magyar. Vajon mit is érezhetett akkor egy magyar, különösen egy nyiladozó értelmű magyar gyermek? Egy kis magyar, aki „hozzászokott" idestova huszonkét éve, hogy a piros-fehér-zöld zászlót el kellett jól dugni, hogy nem énekelhette nyilvánosan a Himnuszt s a Szózatot? Ligeti Ernő megrázó memoárja címét citálva megtapasztalhatta, milyen is „súly alatt a pálma".

 

Milyen például, amikor az autónkra nem az M, hanem a H betűt tehetjük csak ki. Torokszorító megtekinteni ma is az „Erdélyi kastély" című, 1940-ben készült magyar film egy jelenetét, amelyben egy magyar kisfiú így fordul egy autóműhelyben egy magyar úrhoz:

– Azt mondja meg Jakab bá, hogy honnan látta maga erről az autóról azt, hogy magyar?
– Nézd, ez a betű mutassa azt, hogy magyar!
– Nem lehet az, Jakab bá!
– Há vajon mér nem, na?
– Mert ez egy H betű, és hogy ha a betű azt mutatja, hogy Magyarország, akkor az M betűnek köll ott lenni. A H betű nem állíthatja aztat, hogy Magyarország...
– Márpedig ez azt jelenti. Ha M betű vóna, akkor a románok is tudnák, hogy magyar, aztán nem eresztenék be. Így meg, hogy H betű van rajta, hát csak mi tudjuk, magyarok.
– Hát mit tesz a H betű?
– Azt, hogy haza.

A gyermeket közmondásosan nem lehet becsapni, átejteni. Nyílt tekintetéből sugárzik az őszinteség, a tisztaság, a becsületesség. A világ dolgaira rácsodálkozó értelme nem tűr maszatolást, kétértelműséget, csak egyenes, nyílt színvallást. S ha a jövő reménységei mindig a gyermekek, méltán lehet boldog az a nemzet, amelynek olyan gyermekei vannak, mint amilyen a filmbeli fiú.

Persze mondhatnók, a film nemcsak felemelő, hanem egyben vádló is, ha abból indulunk ki, vajon ma hány gyermek tenné fel a filmbeli kisfiú kérdését? Azért bízzunk benne, hogy előbb-utóbb lesz – Wass Albert szavával – ismét „csillagfordulás", azaz a globalizált világ hagyománynélküliségéből végképp kiábrándulva egyre több kis magyar teszi majd fel az iménti kérdést, fedezi fel, mit is jelent számukra a haza. Hogy legyen még nagy Magyarország.

Reméljük, lesz.

 

(Hunhír)

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007