 | | | 2026. április 12. vasárnap, Gyula napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | Kassán született, 1900. április 11-én. Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a ...
| |
Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja ...
| | 
Albán: Krishti Ungjall! Vertete Ungjall! Angol: Christ is Risen! Indeed, He is Risen! Arab: Al Maseeh Qam! Haqqan Qam! Cseh: Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal! Dán: Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden! ...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | |
ÉMILE ZOLA (1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Lesz még nagy Magyarország! | |
1940. augusztus 30-a, Bécs, Belvedere Palota. Megszületett a döntés, visszatért az anyaországhoz Észak-Erdély és Székelyföld, 43 104 km² földterület, amelyen 2 394 000 ember élt: az 1930-as román népszámlálás szerint 38%-uk, az 1941-es magyar népszámlálás szerint pedig 53,6%-uk volt magyar. Vajon mit is érezhetett akkor egy magyar, különösen egy nyiladozó értelmű magyar gyermek? Egy kis magyar, aki „hozzászokott" idestova huszonkét éve, hogy a piros-fehér-zöld zászlót el kellett jól dugni, hogy nem énekelhette nyilvánosan a Himnuszt s a Szózatot? Ligeti Ernő megrázó memoárja címét citálva megtapasztalhatta, milyen is „súly alatt a pálma".
Milyen például, amikor az autónkra nem az M, hanem a H betűt tehetjük csak ki. Torokszorító megtekinteni ma is az „Erdélyi kastély" című, 1940-ben készült magyar film egy jelenetét, amelyben egy magyar kisfiú így fordul egy autóműhelyben egy magyar úrhoz:
– Azt mondja meg Jakab bá, hogy honnan látta maga erről az autóról azt, hogy magyar? – Nézd, ez a betű mutassa azt, hogy magyar! – Nem lehet az, Jakab bá! – Há vajon mér nem, na? – Mert ez egy H betű, és hogy ha a betű azt mutatja, hogy Magyarország, akkor az M betűnek köll ott lenni. A H betű nem állíthatja aztat, hogy Magyarország... – Márpedig ez azt jelenti. Ha M betű vóna, akkor a románok is tudnák, hogy magyar, aztán nem eresztenék be. Így meg, hogy H betű van rajta, hát csak mi tudjuk, magyarok. – Hát mit tesz a H betű? – Azt, hogy haza.
A gyermeket közmondásosan nem lehet becsapni, átejteni. Nyílt tekintetéből sugárzik az őszinteség, a tisztaság, a becsületesség. A világ dolgaira rácsodálkozó értelme nem tűr maszatolást, kétértelműséget, csak egyenes, nyílt színvallást. S ha a jövő reménységei mindig a gyermekek, méltán lehet boldog az a nemzet, amelynek olyan gyermekei vannak, mint amilyen a filmbeli fiú.
Persze mondhatnók, a film nemcsak felemelő, hanem egyben vádló is, ha abból indulunk ki, vajon ma hány gyermek tenné fel a filmbeli kisfiú kérdését? Azért bízzunk benne, hogy előbb-utóbb lesz – Wass Albert szavával – ismét „csillagfordulás", azaz a globalizált világ hagyománynélküliségéből végképp kiábrándulva egyre több kis magyar teszi majd fel az iménti kérdést, fedezi fel, mit is jelent számukra a haza. Hogy legyen még nagy Magyarország.
Reméljük, lesz.
(Hunhír) |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |