 | | | 2025. december 11. csütörtök, Árpád napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése
Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el. ...
| | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Mondjunk búcsút a hitetlenségnek! | | 
Voltak idők, mint a középkor, amikor a hitetlenséget tekintették
minden bűn szülőanyjának. A mai időkben viszont fordult a kocka sokak számára.
A hitetlenség sokak szemében nemhogy nem bűnnek, hanem egyfajta természetes
állapotnak számít.
De
vajon milyenek is a hitetlenek? Válaszul álljon itt az alábbi tanulságos
történet (Ferences Közlöny, 1938. február):
„Sir Simpsont, a kloroform hatásának felfedezőjét, egyszer
megkérdezte egyik tanítványa, mi a véleménye a hitetlen emberről. A tudós egy
pillanatig gondolkozott, majd ezt a választ adta: – Egyszer láttam egy férfit,
aki nyakszirtje alsó részébe lövést kapott. Még egy ideig élt, úgy hogy a feje
ép volt, de a teste és tagjai teljesen bénák. Amikor az orvos megkérdezte, mit
érez, így válaszolt: „Egészen jól érzem, ki vagyok: egy ember élő fejjel és
halott testtel, amelyek egymással titokzatos módon összefüggnek. Ilyen a
hitetlen ember: halott lélek, amely titokzatos módon össze van kötve egy élő
testtel!”
Aki hisz, éspedig Istenben, tudja, hogy neki a „nehéz
helyzetek”-ben egészen másképpen kell viselkednie, mint annak, aki nem. Erről
is lássunk egy történetet (Ferences Közlöny, 1938. május):
„Spanyolországban történt. Az egyik kis iskolás lányt
megkérdezte egy kommunista:
– Hát te mi vagy?
– Katolikus vagyok – felelte a kislány ártatlanul.
– Tudod-e, hogy hatalmamban áll ezért megölni téged? –
ordított rá a kommunista. – Mit mondanál akkor?
– Imádkoznék Önért!
Krisztus szólt ennek a gyermeknek ajkáról. Szégyenkezhetünk
mi felnőttek, amikor nem az életünkről van szó, óh nem, hanem csak egy
megjegyzést tesznek ránk, vagy nem elég udvariasak velünk, és máris a
legindulatosabb szavakkal kikelünk magunkból. Mennyivel szebb, nemesebb és
ferencesebb lenne, ha ilyenkor inkább egy rövid kis imára nyílna ajkunk!”
Igen, más szavakkal többet ér
egy csepp méz, mint egy hordó ecet. Aki valóban hisz, mindent alárendel
Istennek. Nem veti meg ugyan e világot teljesen, de nem is hódol neki mindenben,
és Tertullianusszal vallja: „Ha a lélek az égben időzik, a test a fájdalmakat
nem érzi.” Mondjunk hát búcsút mi is a hitetlenségnek! |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |