 | | | 2025. november 13. csütörtök, Szilvia napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Mondjunk búcsút a hitetlenségnek! | | 
Voltak idők, mint a középkor, amikor a hitetlenséget tekintették
minden bűn szülőanyjának. A mai időkben viszont fordult a kocka sokak számára.
A hitetlenség sokak szemében nemhogy nem bűnnek, hanem egyfajta természetes
állapotnak számít.
De
vajon milyenek is a hitetlenek? Válaszul álljon itt az alábbi tanulságos
történet (Ferences Közlöny, 1938. február):
„Sir Simpsont, a kloroform hatásának felfedezőjét, egyszer
megkérdezte egyik tanítványa, mi a véleménye a hitetlen emberről. A tudós egy
pillanatig gondolkozott, majd ezt a választ adta: – Egyszer láttam egy férfit,
aki nyakszirtje alsó részébe lövést kapott. Még egy ideig élt, úgy hogy a feje
ép volt, de a teste és tagjai teljesen bénák. Amikor az orvos megkérdezte, mit
érez, így válaszolt: „Egészen jól érzem, ki vagyok: egy ember élő fejjel és
halott testtel, amelyek egymással titokzatos módon összefüggnek. Ilyen a
hitetlen ember: halott lélek, amely titokzatos módon össze van kötve egy élő
testtel!”
Aki hisz, éspedig Istenben, tudja, hogy neki a „nehéz
helyzetek”-ben egészen másképpen kell viselkednie, mint annak, aki nem. Erről
is lássunk egy történetet (Ferences Közlöny, 1938. május):
„Spanyolországban történt. Az egyik kis iskolás lányt
megkérdezte egy kommunista:
– Hát te mi vagy?
– Katolikus vagyok – felelte a kislány ártatlanul.
– Tudod-e, hogy hatalmamban áll ezért megölni téged? –
ordított rá a kommunista. – Mit mondanál akkor?
– Imádkoznék Önért!
Krisztus szólt ennek a gyermeknek ajkáról. Szégyenkezhetünk
mi felnőttek, amikor nem az életünkről van szó, óh nem, hanem csak egy
megjegyzést tesznek ránk, vagy nem elég udvariasak velünk, és máris a
legindulatosabb szavakkal kikelünk magunkból. Mennyivel szebb, nemesebb és
ferencesebb lenne, ha ilyenkor inkább egy rövid kis imára nyílna ajkunk!”
Igen, más szavakkal többet ér
egy csepp méz, mint egy hordó ecet. Aki valóban hisz, mindent alárendel
Istennek. Nem veti meg ugyan e világot teljesen, de nem is hódol neki mindenben,
és Tertullianusszal vallja: „Ha a lélek az égben időzik, a test a fájdalmakat
nem érzi.” Mondjunk hát búcsút mi is a hitetlenségnek! |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |