 | | | 2026. szeptember 21. hétfő, Máté, Mirella napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Mondjunk búcsút a hitetlenségnek! | | 
Voltak idők, mint a középkor, amikor a hitetlenséget tekintették
minden bűn szülőanyjának. A mai időkben viszont fordult a kocka sokak számára.
A hitetlenség sokak szemében nemhogy nem bűnnek, hanem egyfajta természetes
állapotnak számít.
De
vajon milyenek is a hitetlenek? Válaszul álljon itt az alábbi tanulságos
történet (Ferences Közlöny, 1938. február):
„Sir Simpsont, a kloroform hatásának felfedezőjét, egyszer
megkérdezte egyik tanítványa, mi a véleménye a hitetlen emberről. A tudós egy
pillanatig gondolkozott, majd ezt a választ adta: – Egyszer láttam egy férfit,
aki nyakszirtje alsó részébe lövést kapott. Még egy ideig élt, úgy hogy a feje
ép volt, de a teste és tagjai teljesen bénák. Amikor az orvos megkérdezte, mit
érez, így válaszolt: „Egészen jól érzem, ki vagyok: egy ember élő fejjel és
halott testtel, amelyek egymással titokzatos módon összefüggnek. Ilyen a
hitetlen ember: halott lélek, amely titokzatos módon össze van kötve egy élő
testtel!”
Aki hisz, éspedig Istenben, tudja, hogy neki a „nehéz
helyzetek”-ben egészen másképpen kell viselkednie, mint annak, aki nem. Erről
is lássunk egy történetet (Ferences Közlöny, 1938. május):
„Spanyolországban történt. Az egyik kis iskolás lányt
megkérdezte egy kommunista:
– Hát te mi vagy?
– Katolikus vagyok – felelte a kislány ártatlanul.
– Tudod-e, hogy hatalmamban áll ezért megölni téged? –
ordított rá a kommunista. – Mit mondanál akkor?
– Imádkoznék Önért!
Krisztus szólt ennek a gyermeknek ajkáról. Szégyenkezhetünk
mi felnőttek, amikor nem az életünkről van szó, óh nem, hanem csak egy
megjegyzést tesznek ránk, vagy nem elég udvariasak velünk, és máris a
legindulatosabb szavakkal kikelünk magunkból. Mennyivel szebb, nemesebb és
ferencesebb lenne, ha ilyenkor inkább egy rövid kis imára nyílna ajkunk!”
Igen, más szavakkal többet ér
egy csepp méz, mint egy hordó ecet. Aki valóban hisz, mindent alárendel
Istennek. Nem veti meg ugyan e világot teljesen, de nem is hódol neki mindenben,
és Tertullianusszal vallja: „Ha a lélek az égben időzik, a test a fájdalmakat
nem érzi.” Mondjunk hát búcsút mi is a hitetlenségnek! |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |