 | | | 2025. március 28. péntek, Gedeon napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
"Ihleted, ha fényt nem ad..." | |
Szobrász barátom az utcán szólított meg. Keressem műtermében.
Legújabb alkotását szeretné megmutatni. " Véleményedet akarom hallani.
Néhány hónap alatt a kereszt témájára több ezer éves motívum keretében 9 művet csináltam.
Közömbösségem ellenállása ellenére meg kellett csinálnom. " A néhány
perces beszélgetésben háromszor is elhangzott tőle: "Közömbösségem
ellenére." Felfigyeltem szavaira. Vajon mi indította ilyen erővel
alkotásra, hogy nem volt képes ellenállni? Az ihlet. Ám az
ihletben milyen erő ösztönző, vagy ki ihlet ? Csontváry
Tivadar festőművész írja, hogy " egész élete egy láthatatlan Teremtő
erőnek van kiszolgáltatva". Tévedett?
Az ihlet olyan lélektani jelenség, amelynek transzcendens
vonatkozása van. Goethe tanítja: "Semmiféle felsőbbrendű alkotás,
jelentékeny gondolat, amely gyümölcsöt terem és amelynek következménye van, nem
függ az embertől, hanem minden földi hatalom felett áll... Ilyenkor úgy kell
tekintenünk az embert, mintegy felsőbb világhatalom eszközét, mint edényt,
amely méltónak találtatott az isteni befogadására." - Keresztény
gondolkozásunk szerint az abszolút októl függ. Ezért gondoljuk és hisszük, hogy
az ihlet ősforrása a Teremtő Lélek. Természetesen sokan vannak, akik csupán e
világ hatásait fogadják el, a természetfelettit tagadják. Mi hisszük, hogy a
Szent Lélek ihlet, amint már a középkor himnusza így hívja: " Ó Alkotó
Lélek jövel.. ." Másik himnusz megállapítja: " Ihleted ha fényt nem
ad / Emberszívben ellohad / Minden érő, minden ép. "
Sík Sándor Esztétika című könyvében tanítja, hogy az ihlet
" egy titokzatos magasfeszültségű állapot ", melyben a tudattalanból
eredő mozzanatok hatnak, és a " művész felsőbb erők hatását érzi
munkája mögött ". A titokzatos ihlet alkot, a dolgok felületén át a
valóság szívéig hat, és egyszerűen felülről "adatik". A művészi
tehetség isteni adomány. Isten ingyen ajándéka, mint a többi sokféle ajándék,
melyet a hittudomány karizmának nevez. - Valóban a Lélek ihlet?!
Mózesnek mondotta Isten: " Beszélj minden művészethez értő
emberrel, akiket művészi képességgel áldottam meg. " (Kiv 28,3) A
művészetre hivatottakat Lelkével árasztja el és ügyességet, értelmet, ismeretet
ad, hozzáértést nekik, hogy megalkossák mindazt, amit parancsol, ihlet nekik.
(Kiv 31, 1-6) Parancsol? Egyszerűen közömbösségük ellenére sem képesek meg nem
csinálni, amire az ihlet indítja őket. A Szentlélek ihletet ad, akkor szép születik.
A Szentlélekről tudjuk, "Isten ujja" és így az ősember barlang
rajzaiban, napjaink művészi alkotásain a szépség az Ő ujjlenyomata. Aki ezt nem
fogadja el, még az is kénytelen a műalkotások előtt -látva vagy hallgatva
ezeket- valami megilletődöttséget érez. A kiállító termekben valami
"csöndet" hallani... Honnan az a titokzatosság, mely a szépben látható?
A zeneművekben mi vagy ki érint, mélyen, nagyon mélyen? A felemelő katarzis
forrása honnan? Talán a festék vagy a vászon? A kő vagy a bronz? A papírlapok
vagy a nyomtatott betűk? Az alaphangok rezgései, a hangszerek különbözősége?
Az igaz emberi alkotások szépségén áttetszik az Ihlető Lélek. S
ha valaki Őt bár el nem ismeri, a szépre hangolódva az Ő érintésétől maga is
ihletett ember lesz. - Szobrász barátom 9 egymástól különböző
keresztjét néztem, álmélkodtam, és mindegyik szép volt... Mondtam neki: "
Istent keresve meglátom Őt, mint Keresztelő János a Jordán partján Jézus
keresztelésekor galamb képében meglátta a Szentlelket, én a természet
valóságot szinte meghaladó szépségében és a művészek alkotásaiban, legyen az
festmény, költemény, zenemű, érzem Istent, Őt sejtetik meg. Köszönöm, hogy
közömbösséged ellenére alkottál! "
Kell az igazság, jóság nélkül nem ember az ember, önmagától
pedig több lesz, ha engedi, hasson rá a szép, - a szépség ihletében élje
életét.
|
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |