2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Szerelem és költészet magasiskolája
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

 

1845. januárját mutatta a naptár.
Robert Browning két verseskötetet tartott a kezében, és szüntelenül olvasta. Nem győzött betelni vele. Majd levelet írt.

„Tiszta szívemből szeretem ezeket a verseket - és magát is szeretem."

Soha azelőtt nem találkozott a vers szerzőjével. Az egyetlen összekötő kapocs az a két kötet volt, amit a maga is poéta Browning pár hete már olvasgatott, s mely nemrég jelent meg Londonban.
Elizabeth azonnal válaszolt, és ezzel kezdetét vette minden idők egyik legmegindítóbb és legtragikusabb udvarlása.

Nincs az a királylány-szöktető nemes lovagról szóló középkori románc, amely felérne Elizabeth Barrett és Robert Browning szerelmének különös történetével.
Csakhogy ezúttal a gyönyörű királylányt egy 39 éves, zárkózott, félénk, félig járóképtelen, beteg nő helyettesít, a kastély helyett egy jellegtelen ház áll a viktoriánus London egyik csendes utcájában, a lovag helyett pedig egy, a nőnél 6 évvel fiatalabb költőt képzeljünk el...

Kettejük egymásra találása csupán csak a költészetnek volt köszönhető.
Ez idő tájt Elizabeth szinte fogolyként élt apja házában, aki megkeseredett öregemberré vált, miután elvesztette feleségét, legidősebb fiát és csaknem minden vagyonát. Edward Barrett zsarnokian uralkodott három lánya, és hat fia fölött. Minden gyermekének megtiltotta, hogy megházasodjanak.
Elizabeth súlyos gerincbetegségben szenvedett egy gyermekkori baleset miatt - 1821 körül, lovaglás közben szerezte, és szinte megnyomorította évekre őt -, ezen kívül a kor jellemző betegsége, a tuberkulózis is gyötörte. Első versei 19 éves korában jelentek meg, amit még kettő követett. A harmadik 1844-ben: ezt és az előző kötetét lapozgatta a fiatal Browning.
Robert Browning maga is költő volt. Londonban született egy tisztviselő fiaként, és alig részesült intézményes oktatásban. Korai művei nemigen keltettek nagy feltűnést, majd 1841 és 1846 közt több drámai költeménye sikeres lett.
Ekkor szólt közbe a nagy rendező, a sors, ekkor olvasta Elizabeth verseit, amikbe rögtön beleszeretett.
És megírta a fentebb citált híres levelet...

Tehát 1845.
Elizabeth csaknem 40 éves, és már ötödik éve egy sötét, barátságtalan hátsó szobában élt, akár egy fogoly. Egész nap a pamlagon hevert, nagy fájdalmak kínozták - és csak két társa volt. A szobalánya, Wilson, és Flush, az imádott spániel. Elizabeth rendkívül művelt: a görög, latin, francia és német irodalomban igen jártas és egész napját az olvasás és írás töltötte ki. Verset és leveleket írt, és kapott. Megkapta Robert Browning érzelmektől fűtött levelét, mely gyökeresen megváltoztatta életét. A férfi megtörte magányát. A találkozástól elzárkózot - talán félt, hogy elillan a varázs, ha megpillantja őt a fiatal költő. Teljes 5 hónapon át ellent is tudott állni, csak válaszlevelekre korlátozódott „beszélgetésük".
Elizebeth nem volt szép, noha éjfekete, lobogó szeme gyönyörű és kifejező. Mégis félt. Ám az állhatatos Robert Browning győz: még abban az évben, május 20-án találkoztak először ők ketten.

Semmi, még csak gyatrán megfogalmazható sejtése sincs senkinek, hogy azon az első, mindent eldöntő találkozáson mi történt. Annyi bizonyos, hogy a férfi szerelme még forróbb lett ez után a randevú után. Elkezdődött egy nagy szerelem - immár nem csak a postakocsi vitte-hozta a leveleket, és ezzel egyidőben a nagy titkolózások időszaka is beköszöntött.
„Izzó pengéken állunk, és bár valami csoda folytán nem égetjük meg lábunkat, nincs jogunk arra számítani, hogy ez a csoda tovább is tarthat." - írja Elizabeth.
De csoda mégiscsak történt.
Ahogy kivirágzott Elizabeth szerelme, és viszontszerették - úgy egészsége is kezdett helyreállni. Hiába, a szerelem tényleg csodákra képes...Mint minden közhely, ez is igaz.
Eleinte csak a ház földszintjéig merészkedett, de később már az utcára is kisétált, sőt a közeli parkba is eljárt rendszeresen, üldögélt a lombok alatt és egyfolytában imádta költőjét.
Egy év és négy hónap telt el így.
Ekkor Elizabeth végre igent mondott szerelmének és egy közeli kápolnában megesküdtek - a legnagyobb titokban. Ezután hazatért, mintha mi sem történt volna. Egy újabb hét szállt el. Egy keddi napon Elizabeth ölébe fogta a spánielt és Wilsonnal, a hű szobalánnyal kisurrantak a házból, míg a Barrett család az ebédjét költötte a szalonban. Férje már várta őket a közeli utca végén, és azon nyomban át is keltek a csatornán: Párizsba utaztak.
Edward Barrett soha nem bocsátott meg lányának. Leveleit bontatlanul postázta vissza, és még csak a nevét sem volt szabad kiejteni a londoni házban, soha többé. Örökre elfelejtette Elizabeth-et.

A Browning házaspár Firenzét választotta új otthonának, és Elizabeth 43 évesen itt szülte meg egyetlen fiát, Robertet, aki olasz mesterektől tanulta a szobrászművészet fortélyait.
1850-ben - a kisfiú egy éves volt ekkor - megírta legismertebb művét, a Sonnets from the Portuguese - Portugál szonettek - című versciklusát...Nem lett volna igazi, vérbeli nő, ha nem ezt a címet adta volna szépséges szerelmes verseinek: férje becézte őt „Portugál"-nak...
Robert Browning ekkor, Firenzében írta a Men and Women-t, és hozzáfogott Dramatic Personae című művéhez.
Házasságuk felhőtlen boldogban telt. Mindketten számos verset írtak és széles körben elismert, ünnepelt költő-házaspárként tartották számon őket.
Elizabeth törékeny egészsége azonban ismét romlani kezdett és 1861-ben Robert Browning karjai között halt meg.
A költőt a fájdalom és a gyász visszaűzte Londonba, ahol megírta a The Ring and the Book című remekművét, majd visszatért Firenzébe meghalni, oda, ahol legboldogabb éveiket élték.
Elizabeth-nek 55 évet engedélyezett a sors. Férje az utolsó pillanatig fogta a kezét, és hallhatta felesége utolsó szavát, mely ez volt: „gyönyörű..."

Akár egy mese.
De ez nem az. Ez a valóság. Így történt.
Gyönyörű.

*

Elizabeth Barrett-Browning: Költőm, a Volt és Lesz közt

Költőm, a Volt és Lesz közt te az Úr
minden jegyeit megtapinthatod,
s a tiszta légben dallá ringatod
robogó bolygók szétcsapó s vadul
döngő dühét. Fülünkre zene hull,
s e dallam balzsamával nyugtatod
az embert, akit mélyre buktatott
a sorsa. Téged Isten orvosul
küldött, és szolgádnak születtem én.
Mi legyek, Édes? Boldog és bolond
remény, mely fölbúg? Méla tünemény,
emlék, amely zenéden átborong?
Árnyék, hogy pálmákról zengj hűvösén?
Sír - rajta némán megpihenni? Mondd!

(Kardos László fordítása)



Robert Browning: Hazagondolás a tengerről

Szent Vince Fok büszke bérce északnyugatba veszett;
Cadiz öblét alkony, vérző tűzparázs töltötte meg:
szemközt a víz nagy lángjában kék Trafalgár lebegett;
már Gibraltár zord fenségét mutatta északkelet;
„Anglia mindenütt segít : neki én hol segítek?" -
mondja, aki, mint ma én, az égre néz s imát rebeg,
míg amott a Jupiter kél némán Afrika felett.

(Szabó Lőrinc fordítása)


*

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007