2021. március 8. hétfő,
nemzetközi nőnap Zoltán napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Szerelmeslevél - 8. Csokonai
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

 

Most kicsit “hazahúz” a szívem.
Egykori városom, Debrecen, és Csokonai Vitéz Mihály neve szinte elválaszthatatlan. Összetartoznak, mint fához a gyökere. A város szinte kisajátította magának a nagy költőt.
Forrásmunkáim keresgélése során sok érdekes adatot találtam erről a “kapcsolatról”. A debreceni világ messze volt a pest-budai világtól. A kálvinista cívisek a török időkben olyan sajátos függetlenséget valósítottak meg a maguk számára a magyar király, az erdélyi fejedelem és a szultán között, hogy némi túlzással városi köztársaságnak is tekinthetjük - úgy másfél évszázadon át - Debrecent.
A méltán nagy hírű debreceni Kollégiumban a szinte mesés hírű Hatvani professzor már a hatvanas években a kor színvonalán álló fizikát tanít, nem sokkal később Budai Ézsaiás professzor már a felvilágosodás szellemében — meglepő tájékozottsággal — oktat történelmet, s ír kitűnő tankönyveket a világtörténelemből is, a magyar történelemből is. Linné akkori legmodernebb természetrajzára tudósok egész nemzedéke esküszik. Diószegi Sámuel, Földi János, Fazekas Mihály egymást is tanítva teremti meg a magyar nyelvű állattant és növénytant.
E természettudósok közül Földi is, Fazekas is egyben költő.
Földi egyszerre orvos, a verstan tudósa, otthona az új debreceni költészet középpontja; Fazekas idővel a Ludas Matyi költője lesz.
Ebben a körben nő fel a felvilágosodásból táplálkozó, majd a Martinovics-kor után új utak felé tájékozódó magyar irodalom legnagyobb lírikus költője: Csokonai Vitéz Mihály.
Egész élete harmincegy esztendő: 1773. november 17-től 1805. január 28-áig élt. E rövid idő alatt olyan gazdag, sokszínű és maradandó életművet hagyott hátra, mely párját ritkítja.
1797-ben Komáromban élt egy verselgető csizmadia-feleség, Bédiné Fábián Julianna. Amolyan irodalmi szalont vitt a városban, ahová sereglettek a poéták. A költő sokat megfordult e házban, és itt ismerkedett meg élete nagy szerelmével, Vajda Juliannával, akit Lilla néven ismer az irodalomtörténet és az olvasók.
Lilla jómódú komáromi kereskedő leánya, akit gazdag vőlegénynek tartogatott édesapja. A vándorpoéta végzetesen beleszeretett a lányba, de a szerelem talán már az első perctől fogva reménytelenségre volt ítélve: a fiatalok ezt akkor még nem igazán tudták, de hogy Csokonai nem, az egészen biztos... Bár Lillának tetszett a múzsai szerep, és talán nem is volt túl szigorú és kegyetlen a költő érzéseit látva, érezve - de szülei a hamarosan bekövetkező és váratlan lánykérés után sebtiben férjhez adták a szép Lillát egy jómódú dunaalmási kereskedőhöz…
Egy 1797-ban kelt levelében Vitéz Mihály így ír az ő Lillájának: ekkor még reménykedett…

Bicske, 1797. október 21.

Szép kegyes!
Mihelyt vettem boldogító kezecskédnek sorait, azonnal az öröm ezer édes érzésekkel lepte meg tusakodó szívemet, s azonnal kiindultam Komárom földjéből. Megyek és repülök kedves angyalom, a Te leveled szárnyakat köt az én óhajtásaimra, s ragadtatva ragadtatom az én szerencsém felé; mert ami legnagyobb szerencsém volt, feltaláltam. […] Igazán írod, vigasztaló őrzőangyalom! hogy levelem szívemnek belső rejtekéből származott; mert hogyne származna a szívemből, amelybe semmi sincs egyéb írva, hanem ez az istenasszonyi név: Julianna, s utána ez a hét betű, hogy szeretlek!
Ma 21-ik napja van októbernek – ma kezdd el, ma, mikor vészen ezen levelemet, tégy félre minden dolgot, felejtkezzél el mindenről, még magadról is; a feljövő nap már a papíros mellett találjon, s mikor lemegy az utolsó sugára is, a Te csókra méltó betűidre pillantson, s csak akkor vedd észre, hogy a szerelembe elmerültél, mikor az én nevemnek emlegetését a hajnali kakasszó rezzenti félbe! Így készíts nekem november végire egy levelet, köttesd bé Töltesy urammal, s olyan nagy csomóba küldd el, hogy azt Hármas Históriának gondoljam! Akkor küldd el delizsáncon Pestre, […], én akkor eladom a verseimet, s annak az árán kiváltom, sőt kész volnék magamat is annak kiváltásáért árendába adni, - de már én nem vagyok magamé, magamról rendelést nem tehetek, mert a Te rabod vagyok.


…de az élet nagy – és néha bizony kegyetlen - rendező.
Lilla férjhez ment, és a megkeseredett Csokonai Vitéz Mihály egy hosszú levélben így búcsúzott el tőle:

[...] Élj vígan, a legtisztább boldogságnak karjain; egy örömöd csak azért múljon el, hogy a másiknak helyet adjon, állandó nyugalom és békesség legyen vidám homlokod felett, s szeressen oly forrón az ég, amint én mindenkor szerettelek!
Isten hozzád! Csókollak – még egyszer – a legutolszor csókollak - - Ah elvesztett kedves Lillám!
Isten hozzád!

Professzor Csokonay

*

Lilla tehát más felesége lett – de már Balassi óta és még nagyon sokáig – tudjuk azt a kikezdhetetlen tényt, hogy a költők könnyebben kapnak csókot, mint hozományt. Csokonai nem volt vagyonos ember: vándorolt is tovább - de a Lilla-versek halhatatlanná tették Csokonai Vitéz Mihály lángoló nagy szerelmét.
Immár örökre.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007