2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Átpingált március
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Minden kultúrnemzet számára a történelmi tudat az egyik megtartó erő a nyelv, a vallásos hit és a biológiai önvédelem képessége mellett.
Állammá szerveződött földrajzi egység nélkül léteztek és ma is léteznek nemzetek, mert a nyelv a lélek talán legadekvátabb megnyilvánulása. Minden nyelvből felragyog a nyelvet alkotó nemzet pszichéje, teremtő ereje, a magasabb rendű bölcselettel való kapcsolata.
A vallás a mindennapos közösségi lét fundamentuma, legtöbbször a legerősebb és legkitartóbb mozgósító erő.
A biológiai önvédelem képessége pedig maga az erkölcs. Ha ezutóbbi és a nyelv keresztmetszetébe állítjuk magát az erkölcs szónak ősi gyökét, az er – gyököt, rögvest érthetővé válik a nemzet pszichéje és eidosza.
Az er gyök elágazásai az ered(et)-ered(mény), az erény-irány, az erő, az e-ö váltásban az ör-öröm, az e-é  váltásban az érem-érdem.
Ha valaki ezeket a fogalmi elágazásokat megfigyeli, megértheti a nyelvalkotó nemzet bölcseletét.

A tudomány adósságként emlegeti, hogy a magyar kultúrából hiányzik a filozófia. A válasz azonban sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk, hiszen egy olyan nyelvnek, melynek etimológiája fraktálszerű alakzatokban képezhetők le, nincs szüksége filozófiai diszciplínára, hiszen az maga a filozófia. Irodalmunk pedig olyannyira filozofikus, mint egyetlen más kultúrnépé sem. Ha valaki Madách Tragédiáját, Petőfi Apostolát, Arany öregkori líráját, Vörösmarty és József Attila gondolati költeményeit, Harsányi Kálmán Kristáynézőit, Döbrentei grandiózus igéit olvassa, beláthatja a fentieket

Ha valaki figyelemmel kíséri a modern magyar történelmi változásokat, tetten érheti azt a sámsoni akaratot, amely nemzeti fennmaradásunk ezen négy oszlopát akarja kidönteni.
Nyelvtörténetünk meghamisítása, nyelvfejlődésünket a germán nyelvészet szabályai közé szorítása, vallásos hitünk ellen folytatott pusztító harc és erkölcseink lerombolása olyan korbács, mellyel megtöretett gerincünkről is leveri a húst.
Így állunk ma a nemzeti forradalmunk 162. évfordulóján. Nem kap hangsúlyt az sem, hogy a magyarság a nemzet ellen indított fegyveres intervencióra fogott csak fegyvert, s fél tucat nemzetiség ellen folytatott olyan önvédelmi harcot, melyben magyar részről mindig a lovagiasság és a békére törő akarat dominált, míg az oláh, a tót, a szász, a szerb és a horvát pártütésben csak a vadállati kegyetlenkedés. És akkor még nem ejtettünk szót az osztrák politika silány és mohó megnyilvánulásairól és az orosz kíméletlenségtől, melyek együttesen közel háromnegyedmilliónyi főből álló hadsereget mutatták meg nekünk, hogy hol a helyünk.. Hétszázezer a százhetven ellen. És ez is csak a Görgey-féle hazaárulással ment.
Manapság újra elővették a húszezres zsidó honvédség meséjét, melynek vitájában egykor Horn Ede is elvérzett. Horn kilencezer körüli nevet szedett össze, melyek nagy része többször is ismétlődik. Több személyről az akkori hadi dokumentumok inkább negatívumokat állítanak, sok Mózes hitű szállítót felakasztottak különböző csalások miatt. Bartha Miklós hírhedt könyvéből pedig megtudhattuk, hogy a kárpátaljai zsidóság az orosznak volt beszállítója az orosz invázió idején.

- Hány ökörfogatot tart?
„Csak lovat tartok; azzal fuvarozom a szeszt és egyéb árut. "
- Azzal is szánt?
„Nem szántok, nem gazdálkodom. Földjeimet haszonbérbe és részibe adom a parasztoknak. Nem érdemes itt a földdel kínlódni. "
A fölébredt rokonszenv elpárolgott. Beszélgetésünk németül folyt. Én törtem a nyelvet, ő rontotta. Végre magyarul szólottam hozzá.
„Nem tudok magyarul. "
- Volt-e katona?
„Abban az időben nem vették azt olyan szigorúan. Csak a vigyázatlanokat sorozták be. "
- Hány éves?
„Hetvennégy. "
- Ötvenkét év előtt éppen huszonkettő volt. Akkor csak szolgált a honvédségnél?
„Nem szolgáltam. Katona csak úgy lesz az ember, ha muszáj. Mi akkor itt, a Vereckei-szorosban mindnyájan szállítással foglalkoztunk. "
- A muszkák részére?
„Igen"
- Jó! fizették?
„Meghiszem azt! Olyen brilliáns üzleteket soha nem csináltunk. "
Nem folytattam tovább. Amit kerestem: a hazafias érzésnek legkisebb nyomát sem fedezhettem fel. Ennek mindegy. Orosz invázió, osztrák uralom, magyar alkotmányosság - mindegy. Lelkivilágába nincs belekapcsolódva a Haza fogalma. Három ismeretlenű egyenletről éppen úgy beszélhettem volna vele, mint hazaszeretetről.
(Részlet Bartha Miklós Kazárföldön című művéből)


A magyarság az utóbbi hatvan évben nem tud ünnepelni. Nemzeti dicsőségünk kötelező iskolai penzum lett, nemzeti eszményünk pedig utált szokásrend, melynek – Shakespeare-t idézve -, „a certain convocation of politic worms are e'en at him…(az államférgek bizonyos gyülekezete éppen nekiesett).
A magyarságra rátelepülő liberális ballaszt pedig mélybe visz államot, nemzetet, miközben papagájgégével üvölt és lázít minden nemzeti tradíció ellen, s közben epét hány a sok magyar trikolortól és kokárdától.
A magyarság pedig Ady szavaival a hőkölés népe lett, akit elárulhatott a török háborúk idején a francia, a velencei és a genovai farizeusállam, az osztrák kifoszthatott, az orosz megtaposhatta, s a rác, oláh, szász, tót, horvát állkapocs pedig  addig csattogott fölötte, amíg a nemzetiségi megdicsőülés helyett sok száznyi porig égett falu maradt magyar gyermekek levágott fejéből emelt dombok között. Axente és Janku Ábrahám(?)  irtó hadjáratainak eredménye: ezerszámra legyilkolt, megcsonkított magyar gyermek, asszony és öreg temetetlen holtteste. 1849-ben. Ez is a nemzeti dicsőségünk kitépett vagy visszahajtott lapján maradt fenn.
Aztán a Nyugat szerkesztőségének uszítása és az egész nemzetidegen szociáldemokrata és liberális tenyészet miatti lelki erjedés közvetve okozta az ezeréves magyar államiság vesztét. A századfordulón megszülető (XX. század fordulóján) generációk és leszármazottjaik immár száz esztendeje hol bolsevik népbiztosként, hol liberális közíróként, máskor pacifista jelmezbe bújt hazaárulóként, majd ávós verőlegényként, spicliként, munkásőrnek hazudott terrorlegényként, majd szamizdatos felsőbbrendűként rombol mindent, ami magyar, keresztény és keresztyén, ami nemzeti illúzió vagy nemzeti valóság.

Ezernyolcszáznegyvennyolc mára a hőkölés népének statisztai esetlenségévé romlott, unott iskolai ünnepség ócska papírzászlókkal, hiteltelenül elhebegett versekkel, frázisüres beszédekkel, a szekrény mélyéről évente előkapart kokárdákkal, wellness weekendekkel, népbutító kerekedelmi tévéknek a magyarságot évről évre száműző műsorkínálatával.
Félek a holnapi naptól. Nem attól, hogy rendőr veri a magyart, mert mindig lesz hősies magyar váll és hátgerinc, mely odatartja magát, s nem kér az együttérzésből. A lelki kútmérgezéstől félek, a hamisságtól, a minden magyarságélményt nélkülözők magyarságdefiníciójától, mely mindig csak magyarságdeficit, megvetésre is méltatlan gazemberség.
De a hőkölés népe gyakorolni fogja oly sok előadáson megfakult alakítását, a nagy hőkölést. Aztán hazamegyünk az ünnep után, s kezdődik minden elölről…

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007