2021. szeptember 23. csütörtök,
Tekla napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Száz könyv 5.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Tetszetős megoldás lenne az alább olvasható műveket úgy összefoglalni, mint olyan írásokat, melyek főszereplői a nők által vesztették el életük irányát és kiegyensúlyozottságát. Mindenképpen igazságtalan lenne a nőkkel szemben, de leginkább ostobaság lenne ilyet állítanunk. Mégis vannak olyan történetek, melyekben a nő azonos a végzetes szerelemmel, lénye varázsának hatása és a lelki egyensúlyvesztés között olyan szoros összefüggést látunk, amely miatt hajlamosak vagyunk magunk is végzetes következtetéseket levonni…

21. Knut Hamsun: Pán

Knut Hamsun számos kitűnő regény írója, a legnagyobb norvég és a korszak legbölcsebb mesélője. Az Anyaföld áldása meghozta a Nobel-díjat számára, bár ennél a szép könyvnél a hamsuni életműben vannak szebbek is. Ilyen a Pán, az elvágyódó lélek örök misztériuma. Hamsun első nagyregénye az Éhség világsikert hozott, s ebben a regényben alakítja ki azt a típust, aki valójában ő maga volt. Ez a nyughatatlan vándor, akiben a szerelem kétségbeesett vágyakozássá fajul, pusztulást és önpusztítást visz oda, ahol megállapodni vágyik. A Pánban Glahn hadnagy erdei magányában megismerkedik egy fiatal nővel. Beleszeret, s ennek a lánynak minden rezdülése óriási hullámverést idéz elő a lelkében. A vadember elnyomja magában a rettenetes kínokat, s csak vándorösztönei menekíthetik meg…

Az egész regény telve van a természetábrázolás csodáival. Az erdők, a csillagok járása, a lezuhanó levelek neszezése, a vöröslő bogyók a kék éjszakában és az aranyló alkonyatok egy mágikus őszben; mind a szürreális látás örök pillanatai.  A Pán a lélek tájainak legmélyebb és legmegrázóbb apoteózisa a XX. század irodalmában.

22. Theodore Dresier: Amerikai tragédia

Dreiser egy német bevándorló és egy szektárius nő tizenkettedik gyermeke. Ifjú éveire rányomta bélyegét a katolicizmusnak egy szikárrá és üressé kiélt fajtája, amely részben elfordította a vallástól, másrész a kudarcok sorozatává rontotta életét. A családi vállalkozás is tönkrement, s a szegénység kérlelhetetlen pusztítása hamar megtanította a fiatalembert az amerikai valóságra. Ez az ország kegyetlen és kíméletlen, nincs benne megbocsátás, csak egy kimért és száraz pragmatizmus. Ilyen közegből jött Tragédiájának főhőse is, Clyde, akiben a vágy ellenőrizhetetlen és ordas vadsággá akaratosodott.

Dreiser nőábrázolása  saját életének kudarcaiból nőtt ki visszataszító és akarnok vágyakozássá. Dreiser kétszer nősült, mindkét házassága botrányos és elviselhetetlen volt. Így az amerikai élet és életvitelének torz irányai adják felfogásának kényes egyensúlyát. Prózájában a nehézkesség és a kíméletlenül száraz stílus keveredik a korabeli amerikai élet rendkívül pontos ábrázolásával és az emberi lélek realisztikus-naturalista látásával. Talán Flaubert tette rá a legnagyobb hatást, mindenesetre stílusában sok van Flaubert-ből, de témaválasztásai Zoláéra és Stendhaléra emlékeztetnek. A Carrie Zola Patkányfogóját idézi, míg az Amerikai tragédia Stendhal Vörös és fekete című regényének amerikai változata, amely mögött talán Dosztojevszkij is a háttérben settenkedik.

Dreiser egy újságcikkből merített, mely szerint 1906-ban egy Chester Gillette nevű férfi megölte Grace Brown nevezetű szeretőjét. A téma túl általános és megszokott volt, így Dreiser elérkezettnek láthatta az időt, hogy megmutassa a világnak az amerikai valóságot. Mikor elkészült a művével, újra kellett írnia, mert  a hatalmas terjedelem és az elhibázott jellemábrázolás nem elégítette ki a szerzőt. A hatalmas művet a lektorok felére csökkentik, de még így is vaskos mű kerül az olvasó kezébe, melyet legtöbbször két kötetben adnak ki.

 A történet egy szerencsétlen autóbalesettől egészen a siralomházig vezető út számtalan állomását mutatja meg,, melyeken egyszer sem nem áll meg Clyde Griffith. Dreiser írásának ez a lényege, az amerikai „sohamegnemállás”. Dreiser előtt soha nem ábrázolták Amerikában úgy a lélek kálváriáját, mint ez az „anyanyelvnélküli” Rajna-menti parasztok gyermeke tudta.

23. Theodor Dresier: Carrie Sister

A Carrie Dreiser első regénye volt, s az Amerikai tragédiával ellentétben teljesen visszhangtalan maradt. Mivel a kiadó félt a botránytól, ezért ezt a zseniális művet sehol nem reklámozták. A hallgatás évei alatt megtörtént a csoda, Európában élénk sikert váltott ki. Ez az a könyv hatásában az angolszász irodalmak egyik legnagyobb paradoxona. Míg Anglia diktálta az amerikaiaknak  az olvasási szokásokat és az aktuális könyvdivatot, most Amerika mutatja meg a naturalizmust Angliának, s míg Amerikában teljesen ismeretlen a Carrie, addig a vén kontinensen elismerő kritikák jelennek meg róla.

Dreiser ebben a műben saját nővérének a történetét írja meg, aki egy nős és elvetemült csaló kitartottja lesz. A regényben Carrie a nagyvárosba utazik, ahol színésznői pályáról álmodozik. A vallásos családból érkező lányt becsapja egy férfi,  egy másik férfi viszont Carrie áldozata lesz. Talán csak Zola tudta úgy ábrázolni az ember lezüllését, ahogy Dreiser tette a Carrie-ben.

24. Vlagyimir Nabokov: Lolita

A Lolita botrányának hullámverése nem volt akkora, ahogy az irodalomtörténet beállította, s valójában a bűnös pedofília mindegyik vádja sem igaz erre a regényre, mindamellett Nabokov művének első lapjai a pedofil férfi lelkivilágának hű lenyomata. Mégis a Dolores Haze iránt fűződő szerelme több mint egy bimbózó kamaszlány utáni vágyakozás, hiszen Nabokov (aki feltehetően önmagát írta meg a regényben) megmutatja főhősének és Lolitának felnőttkori találkozását, mely a vágyakozásokban belerokkant férfi iránt inkább szánalmat és együttérzést váltanak ki, mint merő elutasítást vagy undort. Lolita története egy seb elmérgesedésének története, amelynek végkimenetele – bár nem egyértelmű – de megtisztulás és pusztulás egyszerre. Szemünk előtt zajlik le egy értelmes és szép férfi teljes leépülése, egzisztenciális pusztulása. Csak Dreiser és Zola tudta ilyen kíméletlenül pellengérre állítani az embert, ahogyan Nabokov tudta mindezt félévszázaddal később.

Nabokov művelt és sokrétű író volt, stílusából mégis hiányzik a jellemábrázolás mélysége és pontossága. Regényeiben az olvasót bevonja, de még inkább belöki a cselekmény sűrű és kusza folyásába, rábízza az elnagyolt jellemek színezését. Egyik bírálója azt írja Nabokovról, hogy prózájából kihallani a sebészeti szerszámok zörrenését. S való igaz, Nabokov nem árnyal, hanem mázol, s nem metsz a lélekben, hanem nyiszál. Mégis olvasása közben azt érezzük, hogy az író olyan dolgokról metszi le a takaró rétegeket, melyekről évezredeken át tilos volt, s teszi mindezt a naturalista és a szürreális érzékek tompa és kegyetlen szikéjével

25. Nyirő József Isten igájában

Nyirő regénye a világirodalom egyik legszebb prózájával megírt szerelmi története, amely nem mély és leginkább nem érzéki, de mégis kedves és poétikusan tiszta. Egy fiatal pap, aki nem saját akaratából választja az egyházi pályát, beleszeret egy lányba, aki az egyik szentmisén plátói érzékiséggel nézi őt.

Itt is egy seb keletkezik a lélekben, mely újból és újból elgennyesedik, végül majdnem elpusztítja a szervezetet. Közben kitör a háború, a román feldúlja Erdélyt, az emberi lélek mégis felvidul, mert a kataklizma kellős közepén rálel a benső papságának küldetésére és a szerelem megélésének csodájára.

Bár a kritika fanyalogva fogadta a művet, s a szemére vetették írójának az egyenetlenségeket, s hogy a főhőse nem szerethető és nem szeretett alakja a regénynek, mégis a legmagasabbrendű műalkotás áll előttünk, melyben nemcsak a nyelv dicsőül meg, hanem az epikus méretek robosztusságnélküli sodrása, és az a nosztalgikus vágyakozás, amely ma már kihunyt az irodalomból.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007