A ma élő hittudósok egyik legjelentősebbét idézem, Hans Küng professzort: " Az örök életben való hit döntés jellegű, amint fordítva is igaz: az örök élet ellen való döntés hit jellegű. Lehetséges az örök élet tagadása. /.../ Igen, az örök élet tagadása tisztán racionális úton cáfolhatatlan. - Az örök élet igenlése lehetséges. /.../ Racionálisan az örök élet állítása cáfolhatatlan.
Csak a bizalom fogadhatja el, hogy van örök élet, a valóságon alapuló bizalom, az értelem előtt igazolható bizalom, és éppen ezért teljesen ésszerű bizalom. "
Érvek ütköztetésének itt nincs helye. Mit mond az Isten, mit tett? Ember lett Jézus Krisztusban. Emberként élt, örült és szenvedett, meghalt. Feltámadásával pedig garanciát adott minden embernek, hogy van halálon túli élet. Olvassuk csak félreérthetetlen tanítását az evangéliumokban.
"Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, ha meghalt is élni fog." (Jn ll,25) - "Bizony mondom nektek: Aki hisz, annak örök élete van." (Jn 6,47) - "Bizony mondom nektek: Aki tanításomat megtartja, halált nem lát sohasem." (Jn 8,51) - "Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amikor mindnyájan, akik a sírban vannak, meghallják az Ő szavát és előjönnek: akik jót cselekedtek, az élet feltámadására, akik pedig rosszat tettek, az ítélet feltámadására." (Jn 5,29)
"Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él...Aki eszi az én testem és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon." (Jn 6,51,54)
" Hogy jobban megértsük az első pillanatban az "érthetetlent", Szent Ágoston magyarázatát hívom segítségül. " Mikor eszem a testi ételt, magamhoz asszimilálom (magamba olvasztom). A magam lét- és méltóság-rendjébe emelem. Mikor - bocsánat a kifejezésért - Istent eszem akár az Eucharisztiában (áldozáskor, úrvacsora vételnél), akár kegyelmi részesedésben, Ő asszimilál engem, a maga örök létrendjébe emel./.../ Úgy szólván Isten vére csörgedez ereinkben, és a vér nem válhat vízzé. Isten vére pedig határ és halál nélkül élet."
Tudom, amikor Jézus ezen szavait olvassuk, úgy vagyunk vele, mint tanítványai: kemény beszéd ez mondták, és többen otthagyták. Vajon ma miért lenne másként? Ő akkor senki után nem szólt, hogy térjenek vissza hozzá. Ma sem könyörög, azonban ma is mondja a kételkedőknek: "Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem. De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, HIGGYETEK A TETTEKNEK, hogy végre lássátok és elismerjétek: Az Atya énbennem van és én az Atyában." (Jn 10,38)
.....
Csak a bizalom, a hit fogadhatja el, hogy van örök élet. De kiben bízzunk?! Miből éljen hitünk? Jézus szavai Isten szavai, hiszen Ő egy vele, az Atyával. Jézus egész tanítását áthatja az örökkévalóság léte. Szavai mellett olyan tetteket vitt végbe, amely megerősítik tanítását. Aki bízik benne, hite valóságon alapuló bizalom, teljesen ésszerű bizalom. Jézusba vetett bizalmat megerősítik tettei, amelyekkel legközelebb ismerkedünk. Bár minél többen vallanánk Vásáry Tamás (1933) zongoraművész, Kossuth-díjas, a Magyar Örökség díj birtokosa meggyőződését: "Tudnunk kell, hogy Isten részei vagyunk, és ő halhatatlan./.../ Ha felismerjük, hogy csodálatos isteni lények vagyunk, hogy lelkünk nem halandó, már nem félünk. S ezt nemcsak fejünkkel kell tudnunk, hanem egész lényünkkel: hogy halálunkkal visszatérünk, beleolvadunk a nagy egészbe."