 | | | 2026. február 10. kedd,
Elvira napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Jézus Krisztus garantálja |   | 
A ma élő hittudósok egyik legjelentősebbét idézem, Hans Küng professzort: " Az örök életben való hit döntés jellegű, amint fordítva is igaz: az örök élet ellen való döntés hit jellegű. Lehetséges az örök élet tagadása. /.../ Igen, az örök élet tagadása tisztán racionális úton cáfolhatatlan. - Az örök élet igenlése lehetséges. /.../ Racionálisan az örök élet állítása cáfolhatatlan.
Csak a bizalom fogadhatja el, hogy van örök élet, a valóságon alapuló bizalom, az értelem előtt igazolható bizalom, és éppen ezért teljesen ésszerű bizalom. "
Érvek ütköztetésének itt nincs helye. Mit mond az Isten, mit tett? Ember lett Jézus Krisztusban. Emberként élt, örült és szenvedett, meghalt. Feltámadásával pedig garanciát adott minden embernek, hogy van halálon túli élet. Olvassuk csak félreérthetetlen tanítását az evangéliumokban.
"Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, ha meghalt is élni fog." (Jn ll,25) - "Bizony mondom nektek: Aki hisz, annak örök élete van." (Jn 6,47) - "Bizony mondom nektek: Aki tanításomat megtartja, halált nem lát sohasem." (Jn 8,51) - "Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amikor mindnyájan, akik a sírban vannak, meghallják az Ő szavát és előjönnek: akik jót cselekedtek, az élet feltámadására, akik pedig rosszat tettek, az ítélet feltámadására." (Jn 5,29)
"Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él...Aki eszi az én testem és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon." (Jn 6,51,54)
" Hogy jobban megértsük az első pillanatban az "érthetetlent", Szent Ágoston magyarázatát hívom segítségül. " Mikor eszem a testi ételt, magamhoz asszimilálom (magamba olvasztom). A magam lét- és méltóság-rendjébe emelem. Mikor - bocsánat a kifejezésért - Istent eszem akár az Eucharisztiában (áldozáskor, úrvacsora vételnél), akár kegyelmi részesedésben, Ő asszimilál engem, a maga örök létrendjébe emel./.../ Úgy szólván Isten vére csörgedez ereinkben, és a vér nem válhat vízzé. Isten vére pedig határ és halál nélkül élet."
Tudom, amikor Jézus ezen szavait olvassuk, úgy vagyunk vele, mint tanítványai: kemény beszéd ez mondták, és többen otthagyták. Vajon ma miért lenne másként? Ő akkor senki után nem szólt, hogy térjenek vissza hozzá. Ma sem könyörög, azonban ma is mondja a kételkedőknek: "Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem. De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, HIGGYETEK A TETTEKNEK, hogy végre lássátok és elismerjétek: Az Atya énbennem van és én az Atyában." (Jn 10,38)
.....
Csak a bizalom, a hit fogadhatja el, hogy van örök élet. De kiben bízzunk?! Miből éljen hitünk? Jézus szavai Isten szavai, hiszen Ő egy vele, az Atyával. Jézus egész tanítását áthatja az örökkévalóság léte. Szavai mellett olyan tetteket vitt végbe, amely megerősítik tanítását. Aki bízik benne, hite valóságon alapuló bizalom, teljesen ésszerű bizalom. Jézusba vetett bizalmat megerősítik tettei, amelyekkel legközelebb ismerkedünk. Bár minél többen vallanánk Vásáry Tamás (1933) zongoraművész, Kossuth-díjas, a Magyar Örökség díj birtokosa meggyőződését: "Tudnunk kell, hogy Isten részei vagyunk, és ő halhatatlan./.../ Ha felismerjük, hogy csodálatos isteni lények vagyunk, hogy lelkünk nem halandó, már nem félünk. S ezt nemcsak fejünkkel kell tudnunk, hanem egész lényünkkel: hogy halálunkkal visszatérünk, beleolvadunk a nagy egészbe." |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika