 | | | 2026. február 3. kedd,
Balázs napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az értelem és az őrültség párviadalában |   | Földi paradicsom vagy az emberiség pusztulása? – kérdésre 1961-ben Fritz Baade közgazdász válasza ma is – szerintem érvényes -, idézem: „Az a reménységünk, hogy az értelem és az őrültség párviadala, amelynek most tanúi vagyunk, az értelem javára dől majd el, ha a hit erői nem volnának szövetségben az értelem erőivel…” Legszebb azonban, amit a hegyi beszéd a ma élő emberek és a következő generációk előtt álló problémákkal kapcsolatban mond, a boldogságról szóló egyik igéjében: „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.” (Mt 5,5)
Nem tévedés ez? Jézus, aki minden hatalom birtokosa mennyben és a földön, kéri tőlünk: ”Tanuljatok tőlem, mert szelíd és vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat találtok lelketeknek.” (Mt 11,29)
A szelídség? Mosoly. Könny. Simogatás. Csönd. Ennyi az egész. És belső erő, mely a szelíd ember szívében él. Van, és hatással van mindenkire és mindenre. ”A szelídség az a gesztus, mely zavarba hozza az erőszakot és megszégyeníti azt.” (Bibó István.) A szelídség lágy érintés, ám ez olyan “gyöngeség”, mint a víz gyengesége, mely medret képes mosni a földben, és sziklákat repeszt csöppje. Vagy viharos erővel hódít, amerre szándéka szerint zúdul. Jézus korbáccsal lépett fel a templomban kereskedőkkel szemben. – A szelíd víz alkalmazkodik, de nem adja fel lényegét. Az ember szelídségében önmaga elveszítése nélkül hajlik, változik, alkalmazkodik. Minden látszat ellenére a szelídség történelmet formáló erő volt, erő most és erő is marad.
A szelídek öröklik a “földet”? Az erőszakkal szemben erő. Sebzetten és holtában is győz. Jézus végig járta a keresztutat, meghalt és feltámadt! A történelmet nemcsak történelmi eszközökkel -fegyverek, diktatúra, zsarnokság- lehet formálni, hanem a “nem történelmi eszközzel” a szelídséggel is. Gondoljunk az indiai Mahatma Gandhira, gondoljunk Martin Luther King ugyancsak győzelemmel végződött harcára, jusson eszünkbe a Nobel-díjjal kitüntetett Kalkuttai Teréz Anya… Hódítók jönnek és mennek, nevüket semmivé fújja a feledés, az említettek harcának eredménye mindenkoron él. És a földet művelő nép, mely fenntartja és szolgálja a mindennapi életet, türelmes szelídségben él!
Az atomfegyverek árnyékában élő emberiség csak úgy bízhat jövőjében, ha nem hiába reméli: az értelem szövetségben a hittel győz a vad erőszakkal szemben. A szelídek kezében van földünk sorsa.
Sőt a hit messzebbre néz. A végső megsemmisülés vagy öröklétezés, örök élet őrült dilemmájára is találunk választ a Jelenések Könyvében: ”Ekkor új eget és új földet láttam, mert az első ég és az első föld elmúlt.” (Jel 21,1)
Ne félj a szelídségtől! ”Ha győzni akarsz, hajtsd meg a fejed. / Ha uralkodni vágyol, térdepelj! / Ha embertestben Isten akarsz lenni / Szelíden szolgálj örökké / És lábaidhoz gördül ajándékul / A föld.” (Dienes V.)
Nem kétséges, hogy hitünkkel az értelem és őrültség párviadalában kikkel fogunk kezet!
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika