 | | | 2026. szeptember 3. csütörtök, Hilda napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | Miért adtad mély tekintetünket, hogy jövőnket sejtse szüntelen, s ne ringasson üdvösségbe minket földi boldogság, se szerelem? Miért adtad, végzet, azt az érzést, mely a furcsa forgatagon át kémlelőn egymás szemébe néz és ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az értelem és az őrültség párviadalában | | Földi paradicsom vagy az emberiség pusztulása? – kérdésre 1961-ben Fritz Baade közgazdász válasza ma is – szerintem érvényes -, idézem: „Az a reménységünk, hogy az értelem és az őrültség párviadala, amelynek most tanúi vagyunk, az értelem javára dől majd el, ha a hit erői nem volnának szövetségben az értelem erőivel…” Legszebb azonban, amit a hegyi beszéd a ma élő emberek és a következő generációk előtt álló problémákkal kapcsolatban mond, a boldogságról szóló egyik igéjében: „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.” (Mt 5,5) Nem tévedés ez? Jézus, aki minden hatalom birtokosa mennyben és a földön, kéri tőlünk: ”Tanuljatok tőlem, mert szelíd és vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat találtok lelketeknek.” (Mt 11,29) A szelídség? Mosoly. Könny. Simogatás. Csönd. Ennyi az egész. És belső erő, mely a szelíd ember szívében él. Van, és hatással van mindenkire és mindenre. ”A szelídség az a gesztus, mely zavarba hozza az erőszakot és megszégyeníti azt.” (Bibó István.) A szelídség lágy érintés, ám ez olyan “gyöngeség”, mint a víz gyengesége, mely medret képes mosni a földben, és sziklákat repeszt csöppje. Vagy viharos erővel hódít, amerre szándéka szerint zúdul. Jézus korbáccsal lépett fel a templomban kereskedőkkel szemben. – A szelíd víz alkalmazkodik, de nem adja fel lényegét. Az ember szelídségében önmaga elveszítése nélkül hajlik, változik, alkalmazkodik. Minden látszat ellenére a szelídség történelmet formáló erő volt, erő most és erő is marad. A szelídek öröklik a “földet”? Az erőszakkal szemben erő. Sebzetten és holtában is győz. Jézus végig járta a keresztutat, meghalt és feltámadt! A történelmet nemcsak történelmi eszközökkel -fegyverek, diktatúra, zsarnokság- lehet formálni, hanem a “nem történelmi eszközzel” a szelídséggel is. Gondoljunk az indiai Mahatma Gandhira, gondoljunk Martin Luther King ugyancsak győzelemmel végződött harcára, jusson eszünkbe a Nobel-díjjal kitüntetett Kalkuttai Teréz Anya… Hódítók jönnek és mennek, nevüket semmivé fújja a feledés, az említettek harcának eredménye mindenkoron él. És a földet művelő nép, mely fenntartja és szolgálja a mindennapi életet, türelmes szelídségben él! Az atomfegyverek árnyékában élő emberiség csak úgy bízhat jövőjében, ha nem hiába reméli: az értelem szövetségben a hittel győz a vad erőszakkal szemben. A szelídek kezében van földünk sorsa. Sőt a hit messzebbre néz. A végső megsemmisülés vagy öröklétezés, örök élet őrült dilemmájára is találunk választ a Jelenések Könyvében: ”Ekkor új eget és új földet láttam, mert az első ég és az első föld elmúlt.” (Jel 21,1) Ne félj a szelídségtől! ”Ha győzni akarsz, hajtsd meg a fejed. / Ha uralkodni vágyol, térdepelj! / Ha embertestben Isten akarsz lenni / Szelíden szolgálj örökké / És lábaidhoz gördül ajándékul / A föld.” (Dienes V.) Nem kétséges, hogy hitünkkel az értelem és őrültség párviadalában kikkel fogunk kezet!

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |