 | | | 2025. november 15. szombat, Albert, Lipót napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Feltámadott! | | 
„Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszűnhetett dobogni szíve –
harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.”
(Pilinszky János)
Jézus, az Emberfia előre megmondta, hogy szenvednie kell. Szenvedett. Előre megmondta: megölik. Keresztre feszítve meghalt. És előre megmondta: harmadnapra feltámad. Feltámadt!
– Feltámadás – nem elég azt gondolni, hogy visszajött a földi életbe tér és idő ketrecébe zárva. A feltámadás annyit jelent, hogy magára öltötte a megdicsőülés, az örök élet állapotát. Legyőzte a halált!
Jézus feltámadása mellett szólnak történeti tények: az üres sír, megjelent közvetlen tanítványainak, majd később 500 embernek. Tény, hogy barátai félve kerülték, amikor a keresztet vitte, feltámadásának hírét kétkedve fogadták. Ám amikor látták, beszéltek vele és együtt ittak-ettek vele félelmük hatalmas bátorsággá változott. El kezdték teljesíteni a Feltámadt parancsát: ” Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Márk l6,l5) Nekik köszönhetjük, hogy ma a Föld országaiban és itt Cegléden is ünneplik feltámadását és vannak, akik így köszönnek egymásnak: Feltámadt Krisztus! – Feltámadt! Alleluja!
Meglehet, hihetetlen ez a hitetlennek, a hívőnek pedig elképzelhetetlen. De ha joga van az embernek a semmibe, a sötétségbe tekinteni, akkor miért ne “álmodhatna” a Fényről, melynek árnyéka nincs, nem sebezhet elmúlás?! Az energia megmaradásának elve közismert. Vajon nem ésszerű feltételezni, hogy a szellemi és személyes energiákra, a személyiség erejére szintén érvényes a megmaradás törvénye?
A feltámadás történeti tényében lényeges mozzanat a történelemtudományon kívül esik: Jézus feltámadása átmenet a halálból az örök életbe, új világba. Az Emberfia feltámadása által Isten életébe emelte a világmindenséget. Elsősorban az emberi életet: “Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amikor mindnyájan, akik a sírokban vannak, meghallják az Ő szavát és előjönnek: akik jót cselekedtek, az élet feltámadására, akik pedig gonoszat tettek, az ítélet feltámadására.” (Jn 2l,l) Akkor valósul meg, amit a Jelenések Könyvében olvasunk:”Ekkor új eget és új földet láttam…Íme Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni.” (Jel 2l,l)
Az Emberfia feltámadása biztosítja Isten tervét: az ember nem por és hamu csupán, a halál képtelen megsemmisíteni. A világmindenség kiszámítható tágulása nem a semmibe rohan, s megsemmisül, hanem Új Föld és Új Ég állapotába tökéletesül. Az evolúció feltartóztathatatlanul sodorja a teremtéstől a mindent beteljesítő Istenig. – Pál apostol állítja, hiábavaló a mi hitünk, ha Jézus nem támadt fel. De feltámadt és húsvéti örömmel énekeljük: Alleluja! Dsida Jenő költői szavaival pedig valljuk:
“Szépen szeretem ezt a világot,
azért teszek most ilyen nagyot:
mindent adva és semmit nem kérve,
fájdalmas szépen meghalok érte, –
és harmadnapra – feltámadok.” |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |