 | | | 2025. december 13. szombat, Luca, Otília napja. Kalendárium | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése
Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el. ...
| | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Feltámadott! | | 
„Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszűnhetett dobogni szíve –
harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.”
(Pilinszky János)
Jézus, az Emberfia előre megmondta, hogy szenvednie kell. Szenvedett. Előre megmondta: megölik. Keresztre feszítve meghalt. És előre megmondta: harmadnapra feltámad. Feltámadt!
– Feltámadás – nem elég azt gondolni, hogy visszajött a földi életbe tér és idő ketrecébe zárva. A feltámadás annyit jelent, hogy magára öltötte a megdicsőülés, az örök élet állapotát. Legyőzte a halált!
Jézus feltámadása mellett szólnak történeti tények: az üres sír, megjelent közvetlen tanítványainak, majd később 500 embernek. Tény, hogy barátai félve kerülték, amikor a keresztet vitte, feltámadásának hírét kétkedve fogadták. Ám amikor látták, beszéltek vele és együtt ittak-ettek vele félelmük hatalmas bátorsággá változott. El kezdték teljesíteni a Feltámadt parancsát: ” Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Márk l6,l5) Nekik köszönhetjük, hogy ma a Föld országaiban és itt Cegléden is ünneplik feltámadását és vannak, akik így köszönnek egymásnak: Feltámadt Krisztus! – Feltámadt! Alleluja!
Meglehet, hihetetlen ez a hitetlennek, a hívőnek pedig elképzelhetetlen. De ha joga van az embernek a semmibe, a sötétségbe tekinteni, akkor miért ne “álmodhatna” a Fényről, melynek árnyéka nincs, nem sebezhet elmúlás?! Az energia megmaradásának elve közismert. Vajon nem ésszerű feltételezni, hogy a szellemi és személyes energiákra, a személyiség erejére szintén érvényes a megmaradás törvénye?
A feltámadás történeti tényében lényeges mozzanat a történelemtudományon kívül esik: Jézus feltámadása átmenet a halálból az örök életbe, új világba. Az Emberfia feltámadása által Isten életébe emelte a világmindenséget. Elsősorban az emberi életet: “Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amikor mindnyájan, akik a sírokban vannak, meghallják az Ő szavát és előjönnek: akik jót cselekedtek, az élet feltámadására, akik pedig gonoszat tettek, az ítélet feltámadására.” (Jn 2l,l) Akkor valósul meg, amit a Jelenések Könyvében olvasunk:”Ekkor új eget és új földet láttam…Íme Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni.” (Jel 2l,l)
Az Emberfia feltámadása biztosítja Isten tervét: az ember nem por és hamu csupán, a halál képtelen megsemmisíteni. A világmindenség kiszámítható tágulása nem a semmibe rohan, s megsemmisül, hanem Új Föld és Új Ég állapotába tökéletesül. Az evolúció feltartóztathatatlanul sodorja a teremtéstől a mindent beteljesítő Istenig. – Pál apostol állítja, hiábavaló a mi hitünk, ha Jézus nem támadt fel. De feltámadt és húsvéti örömmel énekeljük: Alleluja! Dsida Jenő költői szavaival pedig valljuk:
“Szépen szeretem ezt a világot,
azért teszek most ilyen nagyot:
mindent adva és semmit nem kérve,
fájdalmas szépen meghalok érte, –
és harmadnapra – feltámadok.” |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |