2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja.
Kalendárium

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. Június eseményei: június 1.: Írország: a köztársaság napja Szamoa: a függetlenség napja Bulgária: a rózsák ünnepe június 2.: Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója június 3.: Ausztrália: az alapítás napja Uganda: a mártírok napja június 4.: a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920). az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja Ghána: a forradalom napja Tonga nemzeti ünnepe június 5.: Környezetvédelmi világnap Szenvedélyek napja június 6.: Patika nap Siklós napja Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja június 7.: Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása) június 8.: Szent Medárd ünnepe Óceánok világnapja június 9.: Spanyolország: La Rioja ünnepnapja június 10.: Magyar ügyészség napja Portugália nemzeti ünnepe június 11.: Szent Barnabás ünnepe Líbia nemzeti ünnepe június 12.: A gyermekmunka elleni világnap Fülöp-szigetek: a függetlenség napja Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja június 13.: Szent Antal ünnepe Belgium: az apák napja Kirgizisztán: nemzeti emléknap június 14.: Véradók világnapja Malawi: a szabadság napja USA: a zászló napja június 15.: Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe Dánia nemzeti ünnepe június 16.: A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére. A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére). Az afrikai gyermekek világnapja Pápa napja Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja június 17.: Elsivatagosodás világnapja A hangzáskultúra napja Magyarországon Izland: a köztársaság kikiáltásának napja június 18.: Egyiptom: a felszabadulás napja június 19.: Kuvait: a függetlenség napja június 20.: A menekültek világnapja Eritrea: a mártírok napja június 21.: A zene Ünnepe Argentína: a zászló napja június 22.: Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja június 23.: Olimpiai nap Spamellenes Világnap Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja Luxemburg: a nagyherceg születésnapja június 24.: Keresztelő Szent János napja A csontritkulás világnapja Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja június 25.: Barlangok napja Mozambik: a függetlenség napja Szlovénia: az államiság napja június 26.: A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja A közalkalmazottak napja A kínzás áldozatai támogatásának világnapja Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása június 27.: Cukorbetegek világnapja Szent László napja I. László tiszteletére Határőrség napja A magyarországi lengyelek napja Dzsibuti: a függetlenség napja június 28.: USA: az első világháború emléknapja június 29.: Péter-Pál napja, az aratás kezdete Táncművészet világnapja Szent Péter napja A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról. Seychelle-szigetek: a függetlenség napja június 30.: A magyar szabadság napja A keresztény vértanúk emléknapja Szent Pál napja Horvátország: a függetlenség napja Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár június első szombatja: Lakáskultúra napja június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet június harmadik vasárnapja: Apák napja június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló. a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált Érdekességek A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik: Ikrek (május 21-június 20.) és Rák (június 21-július 20.) Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép. Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap. Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...

Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...

200

Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Egy ember az utcán
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


 

  Csütörtök, reggel, lassan nyolc óra. A belvárosi élet duzzogva ébred, autók és emberek lármáznak, fém sikongat, szél liheg. Zsoltáros őszi nap.
  Egy ember áll a régi sajtópalota mellett különös, egyszerűségében is szánandó ruhában. Néhány napja így tesz. A reggel most olyan, mint egy hosszú, vörös füst, a vörös háztetők zsámolyán tornázik a reggeli fényözön. Valaki megfordul, megnézi. De az ember közönnyel áll, nem enged senkit a gondolatai közé. Fiatal lányok jönnek, hirtelen kitérnek előle. Aztán percek telnek el, már senki nem veszi észre. Felveszi a szürke élet terepszínű egyenruháját, mely hőmérséklet, napkelte, unalmas hírek, s a levegő zizeg körülötte, mely csupa csinos női láb, lebegő kebel, ideges sietés, irigység, hanyagság, cipők, kerekek, kutyaürülék, fánkillat.
Sietős öregúr megáll, hosszan megnézi, majd tétován előrelép, aztán megfordul.
- Most szabadult?
A férfi zavarba jön.
- Nincs köze hozzá – válaszolja szégyenkezve, s körülnéz, valaki meghallotta-e.
- Andóczi Károly vagyok. Dr. Andóczi – nyújtja felé kezét az öreg.
- Én meg nem – mondja szikáran a férfi.
Valamilyen filmben hallotta. Az öreg nem adja fel:
- Csak segíteni szeretnék. Tudom, hogy nem könnyű.
- Tudja? Honnan tudja?
- A fiam miatt.
- Azt is lecsukták?
- Le.
- És? Szabadult már?
- Igen, szabadult.
- Akkor már nincs baj.
- Baj mindig van. Mert megtörtént.
- Ha mondja…
Egy autó jön, dudál, gyorsít, majdnem beleszalad egy másikba.
- Bent halt meg, úgy szabadult – mondja az öreg tárgyilagosan.
Busz áll meg, felszállnak és leszállnak, színek kavarognak, a mondatok összekoccannak.
Mikor elmegy a busz, hosszan utána néznek mindketten.
- Tehát?
- Mi tehát?
- Megengedi, hogy segítsek?
- Nincs rá szükségem.
- Mindenkinek van.
- Magának is?
- Igen, nekem is. 
- Akkor segítsen magán.
- Segítettem.
- És? Lett eredménye?
- Láható nem.
- Akkor hagyjon engem békében!
- Látja, a béke. Magának sincs meg.
A férfi int, nem érdekli ez az egész. Az öregember továbbra sem tántorít.
- Higgye el, szüksége van valakire.
A szürkeruhás felé fordul.
- Arra, hogy a magafajta békét hagyjon nekem.
- Tudja, van pénzem.
- Mi maga? Valami vén… Olyan?
Nem mondja ki. A hangos illetlenség is garázdaság. 
Az öregember rövid ideig vár, aztán elindul. Gyorsan eltűnik a vastagodó forgatagban. Egyszerre minden újra láb lesz és zakó nyakkendővel, női parfüm buszok, a villamos sistergő áradata. A férfi egyedül marad. Valaki újra megnézi. Mint egy állatot a rácsok mögött. A rácsok mögötti emberre senki nem kíváncsi.
Aztán elindul. Csinos nő jön vele szembe. Negyvenes. Néhány lépés után utánafordul. Követni kezdi. Óvatosan… Tanulta bent. De az utca tele van tükrökkel. Kirakatok üvegszínpadán sétál át a világ. 
A nő hátrafordul. A szeme… Csak egy villanás volt az egész. Egy sötét, hangos, mintha valami éles trombita és csilingelés lenne benne, egy ilyen villanás. A férfi megriad azoktól a szemektől. Újra fut. A futásában van valami nevetséges. Egyik pillanatban szökdel, a másikban csattog a cipője alatt a beton. Fejét előrehajtja, háta meggörbül, hasa behorpad. Hamar kimerül.
  Sétálni kezd, aztán elindul. Egy óráig megy. Aztán még felet. Visszaér oda, ahonnan néhány napja hajnalban elindult.
Ismerős falak, ismerős szürkeség, ismerős nyikorgás, csak a szagokat felejtette el gyorsan. Szimatolni kezd, mint egy kóborkutya.
- Maga mit csinál itt. Minek jött vissza?
A kapuőr volt. Ismeri vagy tizenöt éve. Ez megáll, az bámul. Ez nézi a falakat, mintha minden egyes téglát megszámolna.
- Mit a fenét akarsz itt, Kocsis?
- Vissza szeretnék jönni – mondja halkan.
- Micsoda? Vissza akar jönni! Hát hallottak már ilyet? Megörültél! Zoli, gyere már ide. Kocsis vissza akar jönni! Ide! 
A két egyenruhás egyszerre kezd röhögni. A férfi csöndesen várt. Ismeri ezeket a fogakat, az ajkat, a szemeket, az egyenruhát, a karokat, öklöket, még a szőrt is a kézfejen.
- Ahhoz valamit el kellene követned, te marha! – üvöltötte a másik utána, mert rohanni kezdett. Átszaladt utcákon, a házak ismét megnőttek körülötte. Külvárosi vasútállomáshoz ért. Nem messze a régi zsidótemető, aztán egy sivár építési terület. Nézte a síneket, melyek elszaladtak a horizontig, a végtelenség kései voltak, s összeszabdalták a világot. Behúzódott a kis vasútpark árnyas fái alá. Zümmögtek a lombok, a nap is bezöldült a leveleken átragyogva.
A kis betonjárdán öregasszony totyogott. A postáról jöhetett. Hó eleje volt. Jó neki, gondolta a férfi. Neki már közel a cél. 
- Hé, nyanya! Ide a pénzt! – hallotta, ahogy két alak hirtelen az öregasszony útját állta.
Rájött, ez nem az ő hangja, csak a szavait vették kölcsön. Valamikor ő is így beszélt. Az öregasszony valami könyörgésfélét mondott megvénült, reszketeg hangján. 
Ő pedig ült, hátradőlt a padon, behunyta a szemét, a levelek, mint apró bárkák ringtak a nagy sárga tengeren. De az incselkedés nem maradt abba. Valami megrándult benne. Rángatni kezdte az izmok megfeszülő embertelensége.   Egyszerre ott volt, hatalmas volt, a szeme vérben foroghatott, mert azok ketten eltűntek. Suhancok voltak, s csak egy piszkos, csomósszőrű kutya maradt ott, mely ugyanolyan tanácstalanul bámult felé, ahogy ő feléje.
Az öregasszony hálálkodott, a férfi pedig átkísérte a síneken, egészen le a töltés aljáig. Mikor előtte ingott az asszony feketekendős feje, a keze ökölbeszorult. Morgott is valami olyasmit, hogy ha most leütné… A többit hozzágondolta.
Az asszony váratlanul megfordult. Sovány, fogatlan arc összeszűkült szemekkel, elhasznált, kivörösödött bőrrel, elszabadult őszhajszálakkal zsugorodott elé. Rátette, hideg, reszketeg kezét a nagy, elhasznált férfimancsra. Úgy hálálkodott.
Aztán eltotyogott, ahogy a vénemberek szoktak, billegve két világ közt.
  A férfi leült. Állomások és utak közé, sínek és sírok közé. Ült és nézett maga elé, arca egyszer-egyszer megrándult, aztán az ajkába harapott. Végül becsukta a szemét, a zöld bárkák és a sárga tenger alatt. És elaludt.

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007