 | | | 2026. augusztus 10. hétfő, Lőrinc napja. Kalendárium | 
Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. ...
| | A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg. ... | |
1883. november 26-án született Szekszárdon. Apja Babits Mihály törvényszéki bíró, anyja Kelemen Auróra.
Elemi és középiskolai tanulmányait - apja munkahelyének változásait követve - szülővárosában, Pesten és Pécsett végezte. A család jogásznak szánta, de 1901 szeptemberében magyar-francia szakos tanárjelöltnek iratkozott be a budapesti bölcsészkarra; második tárgyát hamarosan latinra cserélte. Négyesy László stílusgyakorlatain barátságot kötött Kosztolányival és Juhász Gyulával. Szakdolgozatát nyelvészeti témából írta. ... | |
"A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja." ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | |
Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. ...
| | 
Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg). ... | | Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. ...
| |
1901-1968) olasz költő. Nagy műgonddal komponált, elégikus hangú verseivel az ún. hermetizmus költői irányzatának egyik elindítója volt. A II. világháború, az ellenállás és a felszabadulás élménye fordulatot hozott költészetébe, egyre inkább hitet tett baloldali elkötelezettségéről. 1959-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Magyarul megjelent művei: ...
| |
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. ... | | Miért adtad mély tekintetünket, hogy jövőnket sejtse szüntelen, s ne ringasson üdvösségbe minket földi boldogság, se szerelem? Miért adtad, végzet, azt az érzést, mely a furcsa forgatagon át kémlelőn egymás szemébe néz és ...
| | 
Kincses Kolozsvárt látta meg a napvilágot 1890-ben ezen a napon, és ugyanott, megélve Horthy katonáinak boldog bevonulását szülővárosába 1940. szeptember 11-én, hunyt el 1941. október 24-én. Ő is elmondhatta Gárdonyi Gézával, hogy „csak a testé”-t őrzi a temető, az öreg házsongárdi, az azt mindörökké túlélő lelkét viszont versei, melyek „nagy magyar télben picike tüzek”-ként égnek tovább, kérve, mint sírfeliratán olvasható, minden magyart: „Egy lángot adok, ápold, add tovább.” ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Találkoztam egyszer... | |
" Hullámra írtam, elvitte a víz.
Felhőre írtam, elfújta a szél.
Falombra írtam, letépte.
Szívekbe írok, századokra él. "
(Rónay György)
Találkoztam -vagy álmodtam?- egyszer a Szépséggel. Szivárvány volt a ruhája. Találkoztam a Jósággal, meleg takaró ölelte. Találkoztam az Igazsággal, fény volt, ragyogott! Beszédbe elegyedtünk. Kérdeztem őket.
- Szépség, te mit akarsz?
- Jóság, mit kívánsz tenni?
- Igazság, ragyogó fényeddel mi a szándékod?
Válaszoltak. A Szépség mondta: "szebbé teszem a világot, virággal szórom tele a földet, mosolyt varázsolok az emberi szívekbe." A Jóság mondta: "azon dolgozom, hogy az emberek, te, és mindnyájan jók legyetek." Az Igazság mondta: "fénybe vonom az igazságokat, hogy, aki keresi, megtalálja. Értelmük gazdag lesz, lelkük nemesebb az igazságosság által. Míg hallgattam őket, kutatva vizsgálgattam, öltözékük mit takar? Érthetetlen dolgokat vettem észre. Bátorságot erőltettem magamra, és feltettem a kérdést.
- Ó Szépség szivárvány díszít, Jóság elrejt a takaród. Igazság fényed vakít. - Miért zavar ez téged?, -kérdezték kicsit méltatlankodva.
- Bocsássatok meg, nem zavar, de nem értem, ha nincs szemetek, mivel láttok? Ha nincs nyelvetek, mivel szóltok? Kéz nélkül képesek vagytok bármit is tenni és lábak nélkül ugyan hová juttok?!
Kérdésem meglepte őket, zavartan egymásra néztek, majd mintha önmagukba mélyedtek volna el. Aztán egyszerre mondták: "vedd elő Weöres Sándor " Négy korál " című versét. Gondolkodj el rajta! Talán megértesz minket."
Megkerestem a könyvet, megkerestem a költeményt. Ide másolom.
"Megszólal a kimondhatatlan de nem mondhatja ki önmagát
Cselekszik a kezetlen de csak a te kezeddel megindul a lábatlan de csak a te lábaddal eszmél az esztelen de csak a te eszeddel virágba borul a virágtalan de csak a te virágoddal gyümölcsbe merül a gyümölcstelen de csak a te gyümölcsöddel adakozik az adhatatlan de csak a te adományoddal irgalmaz az irgalmatlan de csak a te irgalmaddal imádkozik az imátlan de csak a te imáddal fényes lesz a fénytelen de csak a te fényeddel Megszólal a kimondhatatlan de csak a te szívedben"
Elolvastam. Alig értettem. Ők türelmesen néztek. Újra olvastam. És akkor az Igazság, mintha türelmetlen lett volna, erősebb fénnyel nézett rám, s abban a pillanatban világos lett előttem, amit még az előbb homály takart. Örömmel kiáltottam fel: Szépség, Jóság, Igazság! Azért is éltek köztünk, emberek között, mert szükségetek van a szánkra,
kezünkre, lábunkra és szívünkre. Általunk teszitek igazzá, széppé, jóvá az emberi életet. Még kérlek benneteket, áruljátok el, mi ad erőt nektek, hogy az emberekkel éltek, mióta létezik az ember, de azóta mennyi rút, gonoszság, igazságtalanság és tévedés történt és történik. Bizalmatok, erőtök forrása honnan van bennetek? Áruljátok el nekem.
Hosszan hallgattak. Ismét egymásra néztek. Szemüket az Ég felé emelték. Aztán, egyszerre, mintha intett volna nekik valaki, a szent öröm tiszta dallamán három szóban vallották meg titkukat:
"ISTENBE HISZÜNK, REMÉLÜNK ÉS SZERETÜNK!"
Csak hallgatni tudtam. Fáradni kezdtem e csodálatos találkozásban. Észre vették. Egyenként odajöttek hozzám. A szivárványba öltözött Szépség megölelt. A Jóság bársony puha takarójával lelkemet melengette. Az Igazság fénye világosságot lobbantott elmémbe...
Ez a találkozás (vagy álom?) évekkel ezelőtt történt, de emlékezetem sok-sok év után is újra és újra átéli. Biztos, születésem 89-ik évfordulóján, 2023 január 28-án újra megérint a három örök érték és vonzani kezdenek a Forrás felé, mely őket is élteti...
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |