2025. december 6. szombat,
Miklós napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház.

...

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A költő üzen
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
„Őrizz és védj, fehérlő fájdalom,
s te hószín öntudat, maradj velem:
tiszta szavam sose kormozza be
a barna füsttel égő félelem!”
/Radnóti Miklós: Őrizz és védj/


Nem lódult más irányba a vén világ rossz szekere
azóta sem. Vélt üdvétől tébolyultan ing félvakon,
s részeg kocsisok suhogtatják lovai felett ostoraik,
és másnapos hajnalokon káromlásaik hamvvedrébe
zuhannak arccal, mint a céda szerencse vazallusai.

A költő mostanában inkább magának ír, bár néha
olvassák mások is, pontosan, vagy pontatlanul
odavetett szavait erről a korról, s mosdatlan érzéseit
analizálja évekig, míg felette szép végzete elcsikordul,
s tokosodó rasztafonatáról lerázza a homokszemeket.

Nagy viharok, most nincsenek itt. S ha egy-egy elem mégis
túlhevülne, lecsillapítják nyomban azt a végzet mágusai.
Sorsunk beteljesedni látszik, de mégsem fáj úgy a halál,
mint régen, mikor elgyötört testedet abronccsal ütötték
a pribékek: „Mit firkálgat maga itt? Ahelyett, hogy 

puszta életben maradásra tartalékolná fogyadozó erejét,
s nem holmi verseket írna csonka irónnal noteszába.
Mit gondol, olvassa majd valaki azután, ha oszladozó
testét a gödörből véletlenül kiemelik? Kinek lesz fontos
az, hogy kitartott a szépség mellett az utolsó pillanatig?” 

Felnéztél rá csendben. Kiegyenesedve lassan, remegő
kézzel eligazítottad rongyos ruhád ráncait, s kis füzeted
zsebedbe csúsztattad. A nap alkonyba ringott csendesen,
mikor elindultatok nagy nehezen, megint. A század felett
ideges fegyveresek kiáltásai csörömpölve szálltak el.

Nem tudhatjuk mi sem, mit jelent ma e tájék, s milyen
volt az út, melyen utoljára mentetek. Nem maradt más,
csak a sejtés bennetek: innen már nem lesz hazatérés.
S a háborúba belefáradt Isten elfordította rólatok szemét,
máshova nézett merengve, s elmorzsolta arcán könnyeit.

Kivirágzott azután a halálos türelem. Megálltatok.  
Fületek mellett csattanva jajdult a fém, s a páncélos
földön kopogtak az ásók, s körben, károgva rögök
repültek, mint felriasztott varjúsereg. Ijedt némaságba
bújt a szél, akár a csínytevésen kapott, vásott gyerek.

Mordulva fordult estében a holt, s vérző tarkójára
szorította kezét: kellett volna egy kicsit élni még,
s e hosszú álomból felriadva látni azt, hogyan épül
majd fel egy emberibb jövendő, leszáll-e ide újra
kardtalan az angyal, csendesítve félelmünk hullámait.

Mindegy már. Remélem, hogy nem hasztalan éltem,
s majdani szívekben is kibontja tavaszi rügyeit a dal.

2009-03-26 

 
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007