 | | | 2026. február 2. hétfő, Karolina, Aida napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. ...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az Ómagyar Mária-siralom megmásításáról | | 
Becses nyelvemlékünket, az Ómagyar Mária-siralmat mindenki ismeri. Itt most a 2. versszak hibás értelmezésről szólok. Az Ómagyar Mária-siralom második szakasza így tétetett át a köztudatba: „Választ világumtul, / Zsidó fiadumtúl, / Ézes ürümemtől.” ( (Mészöly Gedeon olvasata; a függőleges vonalak ütemhatárok)
Sajnos ez így teljesen hamis, amit csak egy vessző szinte észrevehetetlen elhagyása tesz. E verszak valójában így olvasandó: „Választ világomtól zsidó, fiadumtúl, ézes ürümemtől...”. Ez régies mondatszerkezet: a régi beszédre jellemző volt az alany átvetése, mintegy “késleltetése”. Jelen esetben mi az alany, a késleltetett alany? Látható, hogy az idézetben a zsidó szó a mondat alanya, ez került a mondat belsejébe (ráadásul az eredeti latin szövegben nem a zsidó, hanem a Judea szó áll). S ha az alanyt a mondat elejére tesszük, ezt kapjuk: „Zsidó választ világumtól, fiadumtúl, ézes ürümemtől”. Amiből kitetszik, hogy sem Mária, sem Jézus nem zsidó. Érdekes is lenne, ha pl. egy szlovák anya így jajongana: Választ világomtól, szlovák fiamtól, édes örömemtől. No de ki? Vagyis „Szlovák választ világomtól, fiamtól, édes örömemtől”. Tehát nem szlovák anyáról és gyermekről van szó e kis példában sem, hanem ellenkezőleg: arról van szó, hogy az anya és a gyermek éppen hogy nem szlovák. Avagy japán anya esetében sem várható ez a siránkozás: “választ világomtól, japán fiamtól”. Ez így képtelenség. Az utolsó előtti versszak is megerősíti mindezt, mely így hangzik: „Zsidó, mit tész, türvéntelen”, maibban: „Zsidó, amit tesz, törvénytelen.” Érdemes az eredeti szövegre is tekinteni. Az eredeti latin szöveg: „Orbat orbem radio, / me Judaea filio, / gaudio, dulcore”. Ez Horváth Iván remek, mai ízű fordításában, s egyúttal az eredetihez híven ugyancsak késleltetett alannyal: „Megfoszt világot fénysugártól, / engem Júdea a fiamtól, / az örömtől, az édességtől”. Ha pedig ezúttal is előre tesszük az alanyt, ahogyan az ma leginkább szokásos, ezt kapjuk: „Júdea megfoszt világot fénysugártól, / engem a fiamtól, / az örömtől, az édességtől”. Tehát már kis nyelvtani ismeret is hozzásegít annak felismeréséhez, hogy a köztudottnak, tanítottnak épp az ellenkezőjét jelenti az Ómagyar Mária-siralom második versszaka.

Maria Dietrich hozzáfűzése a fentiekhez: Történelmileg világos, hogy Mária nem oda tartozott, ahová az idegenek szeretnék, hogy tartozzon. Ez már abból is adódik, hogy fogadta a három keletről jövő mágust, ugyanis törvényük kimondja, hogy (5. Moses 18; 10-12) minden csillagjóst, mágust kerülni kell, megölni és kiirtani. Ez magában már nagy szentségtörés lett volna, mivel nem tarthattak az ő istenük mellett „egy fényisten fi át”. Ez a népség az anya után tartja a szövetséget istenükkel, de ha egy megesett lány lett volna a sajátjuk közül, akkor nem élte volna túl a haragot. Jézus mostoha apja után meg természetes, hogy nem lehetett ennek a családfának az örököse. Bizonyára nem véletlenül történt a vessző elhagyása... mint sok más minden, ami hasznos lehetne a cél eléréséhez. Csak az emberi tudás, az értelem tudja megszabadítani az emberiséget ettől az inváziótól.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |