 | | | 2025. november 15. szombat, Albert, Lipót napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az Ómagyar Mária-siralom megmásításáról | | 
Becses nyelvemlékünket, az Ómagyar Mária-siralmat mindenki ismeri. Itt most a 2. versszak hibás értelmezésről szólok. Az Ómagyar Mária-siralom második szakasza így tétetett át a köztudatba: „Választ világumtul, / Zsidó fiadumtúl, / Ézes ürümemtől.” ( (Mészöly Gedeon olvasata; a függőleges vonalak ütemhatárok)
Sajnos ez így teljesen hamis, amit csak egy vessző szinte észrevehetetlen elhagyása tesz. E verszak valójában így olvasandó: „Választ világomtól zsidó, fiadumtúl, ézes ürümemtől...”. Ez régies mondatszerkezet: a régi beszédre jellemző volt az alany átvetése, mintegy “késleltetése”. Jelen esetben mi az alany, a késleltetett alany? Látható, hogy az idézetben a zsidó szó a mondat alanya, ez került a mondat belsejébe (ráadásul az eredeti latin szövegben nem a zsidó, hanem a Judea szó áll). S ha az alanyt a mondat elejére tesszük, ezt kapjuk: „Zsidó választ világumtól, fiadumtúl, ézes ürümemtől”. Amiből kitetszik, hogy sem Mária, sem Jézus nem zsidó. Érdekes is lenne, ha pl. egy szlovák anya így jajongana: Választ világomtól, szlovák fiamtól, édes örömemtől. No de ki? Vagyis „Szlovák választ világomtól, fiamtól, édes örömemtől”. Tehát nem szlovák anyáról és gyermekről van szó e kis példában sem, hanem ellenkezőleg: arról van szó, hogy az anya és a gyermek éppen hogy nem szlovák. Avagy japán anya esetében sem várható ez a siránkozás: “választ világomtól, japán fiamtól”. Ez így képtelenség. Az utolsó előtti versszak is megerősíti mindezt, mely így hangzik: „Zsidó, mit tész, türvéntelen”, maibban: „Zsidó, amit tesz, törvénytelen.” Érdemes az eredeti szövegre is tekinteni. Az eredeti latin szöveg: „Orbat orbem radio, / me Judaea filio, / gaudio, dulcore”. Ez Horváth Iván remek, mai ízű fordításában, s egyúttal az eredetihez híven ugyancsak késleltetett alannyal: „Megfoszt világot fénysugártól, / engem Júdea a fiamtól, / az örömtől, az édességtől”. Ha pedig ezúttal is előre tesszük az alanyt, ahogyan az ma leginkább szokásos, ezt kapjuk: „Júdea megfoszt világot fénysugártól, / engem a fiamtól, / az örömtől, az édességtől”. Tehát már kis nyelvtani ismeret is hozzásegít annak felismeréséhez, hogy a köztudottnak, tanítottnak épp az ellenkezőjét jelenti az Ómagyar Mária-siralom második versszaka.

Maria Dietrich hozzáfűzése a fentiekhez: Történelmileg világos, hogy Mária nem oda tartozott, ahová az idegenek szeretnék, hogy tartozzon. Ez már abból is adódik, hogy fogadta a három keletről jövő mágust, ugyanis törvényük kimondja, hogy (5. Moses 18; 10-12) minden csillagjóst, mágust kerülni kell, megölni és kiirtani. Ez magában már nagy szentségtörés lett volna, mivel nem tarthattak az ő istenük mellett „egy fényisten fi át”. Ez a népség az anya után tartja a szövetséget istenükkel, de ha egy megesett lány lett volna a sajátjuk közül, akkor nem élte volna túl a haragot. Jézus mostoha apja után meg természetes, hogy nem lehetett ennek a családfának az örököse. Bizonyára nem véletlenül történt a vessző elhagyása... mint sok más minden, ami hasznos lehetne a cél eléréséhez. Csak az emberi tudás, az értelem tudja megszabadítani az emberiséget ettől az inváziótól.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |