2026. május 9. szombat,
Gergely napja.
Kalendárium

Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...

 

 

1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.

 

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...

15. A félelmetes Oz leleplezése

"Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek.

...

 

(Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. 

Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...

 

 Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől.

...

1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.

 Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is.

...

 A "Figaro házassága"-t 1786...

VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.–  Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba.

...

A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről.

...

Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. 

Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.

...

1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Egészen szép vagy 3.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Lélekben anya
 

Már beszélgettünk arról, hogy a Nő lényege az odaadás. A Nőben természetes az a szeretet, amely anyává teszi őt. Aki nőnek születik, anyának születik.
A szűz lemond a vér szerinti gyermekről, de soha nem mondhat le arról, hogy anya legyen. Hogyan lehetséges ez? Egyszerűen nem lehet másként. Már a pici leány babát ringat karján. Az idős „öreglány” felsír: nem lehetett gyermekem. A Nő életkorától és sorsának körülményeitől függetlenül elsősorban anya. Az anyaságtól nem lehet megfosztani a szüzet sem. Ő lélekben lehet és legyen anya.
A vér szerinti anyák is csak akkor édesanyák, ha lélekben az anyaság jóságával ölelik, nevelik, ápolják, védik gyermeküket. Úgy, amint azt a Biblia leírja, midőn Salamon elé két vitatkozó asszony ment s mindkettő állította, övé a kisbaba, akit magukkal vittek. A király kardot hozatott, kettévágatni a gyermeket, hogy a két asszony megkapja felét-felét. Az igazi anya kiáltva tiltakozott, inkább legyen a másiké, de ne bántsák magzatát. A másik könnyedén mondta, felezzék csak meg. Salamon ebből látta meg, ki a gyermek anyja. Neki ítélte a kisbabát. Ő olyan anya volt, aki nem csupán megszülte, de szerette is, a szeretet tette igazi anyává (1Kir 3,16-28).
Egy másik történetet Bertold Brecht Kaukázusi krétakör című drámája mond el, amelyben a vér szerinti anya saját életét mentve elhagyja csecsemőjét, és azt egy szolgálója, a szűz leány Gruse menti meg, mégpedig a saját élete kockáztatásával. Gruse-ban – aki nem szült még akkor gyermeket –, romlatlan nőiességében élt az anya; látta, érezte a piciny gyermek apró pihegését, szívének dobbanását, és nem bírt ellenállni belső ösztönérzésének és magához ölelte, mentette a gyermeket.
Napjainkban is látjuk, hogy van vér szerinti anya, akinek nincs „lelke” gyermekéhez. S látunk, ismerünk „szüzeket”, akik az anyai szív melegségével áldottá teszik a rájuk bízott, környezetükben élők életét.
„Anya, aki után a mai emberiség vágyakozva kiált, nemcsak az a nő lehet, akinek test szerint gyermeke van... Mert anyának lenni, anyailag érezni annyit jelent, mint a tehetetlenek mellé állni, minden gyengéhez, kicsinyhez a földön szeretettel és segítőkészen odahajolni... A világnak szüksége van anyai nőre, mert oly szegény és tehetetlen gyermek.” (Gertrud von Le Fort)
Az anyaság inkább lélektani tény, mint biológiai. Hányszor tapasztaljuk, hogy a nő, aki szül, nem csupán gyermekeinek anyja, hanem minden gyermeknek, mindenkinek, aki odaadásra szorul: védtelen, beteg, gyönge vagy erős férfi, aki igényli, hogy társa legyen: anya, aki befogadja alkotását, gondozza, őrzi.
A gyermeket pólyáló kéz, a beteget ápoló kéz, az otthonokat takarító kéz, az ételt készítő kéz: anyai kéz!
A Nő, amikor szabadon vagy a megélhetés kényszere miatt munkát vállal, ne az „anyaság” helyett, vagy annak kiegészítésére legyen orvos, tanár, tisztviselő, ápoló, mérnök, vállalkozó, hanem a benne lévő anyai hivatástudattal, érzéssel hassa át munkáját! Az anyai érzelemgazdagságot muzsikálja környezetébe. Tegyék gyöngéddé a férfiak kemény és rideg világát. Jelenjen meg a „dolgozó nőben” a nőiesség anyai jósága, törődése.
Az egyedül élő nő teljesebben lehet anyja a rászorultaknak. És hol nincs rászoruló?! Gondoljunk csak a Nobel-díjas Kalkuttai Teréz „ANYÁRA” és szüzességben élő nővéreire, akik a világ elhagyatottjait, haldoklóit, éhezőit, elhagyott csecsemőit gondozzák... Szűzen is anyák ők. 18 évesen estem át mandulaműtéten. Egyszerű rutinműtét, de vannak rendkívüli esetek is. Ültem a székben. A műtét beígért 15 perce már rég letelt, már a 30 perc is. Arcomba csepegett az orvos verejtéke. Tekintetében aggodalom tükröződött. Engem fájdalom, kín, fuldoklás gyötört. Ketten fogták már a fejem. Aztán a falon függő óra alatt megláttam egy ápolónővért, akiről tudtam, hogy apáca. Csak állt ott és segítséget kereső, könyörgő szemembe nézett. „Csak” nézett. Tekintetében felém hajló szeretet, aggódás, biztatás, és „láttam”: imádkozik. Kék tekintetéből mintha édesanyám mélybarna szemének jósága érintett volna. A szűzi életállapotban élő Kedves Nővér anyai szeretettel segített. S jól segített. A műtétet túléltem. Igen, az orvosprofesszor néhány nap múlva közölte, hogy tízezer műtétje közül ez volt a legnehezebb és majdnem csodának tekinthető, hogy életben vagyok...

Kedves Leányom, álmod, lényed kiált az anyaság után. Természetes. Még szűzen is lehetsz anya, és vér szerinti anya is akkor leszel igazán, ha LÉLEKBEN ANYA vagy.
 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007