 | | | 2026. február 23. hétfő,
Alfréd napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A másik |   | 
Minden embert tisztelni és szeretni – könnyű! Az meg jólesik, hogy saját magunkat szeressük. De, aki velem szemben jön az utcán, egy helyen dolgozunk, családtagok vagyunk, netán pont az ellenségem, akkor ki is az a MÁSIK?! Miként vélekedünk a “másikról”? A kommunizmus névtelenségbe akart beolvasztani minden embert. A fogyasztó társadalomban arctalanná lesz a másik, hiszen csak annyit ér, amennyi pénzt költ s fogyaszt. A hivataloknak csak szám. Szinte neve sincs, csak szám. Az csodálatos, miként Madách Imre írja, hogy az ember sárból és napfényből gyúrt élőlény. A francia Gabriel Marcel szerint a másik ember által nyílik ki a menny kapuja. Paul Sartre “Zárt tárgyalás” című drámájában írja le híres-hírhedt megállapítását: “A pokol – az a Többiek.” Egyszerűen: a másik a pokol.
Mi hogyan nézünk a másikra? Ahogyan gondolkozunk felőlük, úgy cselekszünk nekik.
Kérdezzük meg Jézust! Ki a másik? “Én pedig mondom nektek…” És elmondja, mi történik a világ beteljesedésekor. Nem tudjuk hányónknak mondja, de mondja: “Jöjjetek Atyám áldottai!… Éheztem ugyanis és ennem adtatok, – szomjaztam és innom adtatok, – vándor voltam és befogadtatok, – beteg voltam és meglátogattatok, – börtönben voltam és fölkerestetek.” Nyilván kérdezzük majd: Mikor tettük mindezt Veled? “Amit e legkisebb testvéreimmel tettetek, velem tettétek.”
Másokat eltaszít magától, mert éhes volt, szomjas, vándor, beteg, börtönben és nem segítettek rajta. Az eltaszítottak is nyílván kérdik: mikor, mit nem tettünk meg Neked? “Amit nem tettetek eggyel is e legkisebb testvéreimmel, velem nem tettétek.” (Mt 25,31-46)
Félreérthetetlen a jézusi tanítás: Ő azonosítja magát minden emberrel. “A MÁSIK” Ő! Szolidaritást vállal minden emberrel, amint Atyja felkelti napját jókra és gonoszakra egyaránt. Ő a másik és elsősorban irgalmat kér. “Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket.” Ha belegondolunk, valljuk be őszintén, ez a mi mércénkkel, szinte “őrület.” Vagy elfogadjuk, hogy Jézus Isten. Ha pedig elhisszük, akkor mi nem követnénk el őrültségeket a “másik” ellen! Nem építettünk volna gulágokat. Nem égett volna kemence Auschwitzban. Városokat nem bombáztunk volna porrá. Hirosima nem ismerte volna meg az atombombát. 1956-ban hazánkat nem hagyták volna cserben, akik segíteni tudtak volna. Ma nem menekülne új hazát keresve milliónyi ember és nem éhezne több milliónyi gyermek.
Ki a másik? Ő! “Amit a legkisebbek közül eggyel is tesztek, nekem teszitek.”
Egységesül a világ. “Senki sem sziget. “Csak a jézusi szolidaritás teszi élhetővé a földet. Ha felismerjük, hogy a Másik nem csupán sár és napfény, nem névtelen senki, arctalan fogyasztó, nem csak kapu lehet a mennybe és semmiképpen nem pokol a másik, hanem maga Jézus, akinek szavai változatlan érvényességgel szólnak nekünk is: “AMIT AKARTOK, HOGY NEKTEK TEGYENEK, AZT TEGYÉTEK MÁSOKNAK!”
Ki a másik? Ő. – Kit nem tölt be félelem? Vagy megmozdul lelkének talaja, mint napfényre a kert földje. Hóvirág nyílik ki, bensőnkben pedig csodálat, imádás… s félelmünk szeretetben oldódik föl…
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. március 11-i számában.) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika