2025. december 10. szerda,
Judit napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A másik
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Minden embert tisztelni és szeretni – könnyű! Az meg jólesik, hogy saját magunkat szeressük. De, aki velem szemben jön az utcán, egy helyen dolgozunk, családtagok vagyunk, netán pont az ellenségem, akkor ki is az a MÁSIK?! Miként vélekedünk a “másikról”? A kommunizmus névtelenségbe akart beolvasztani minden embert. A fogyasztó társadalomban arctalanná lesz a másik, hiszen csak annyit ér, amennyi pénzt költ s fogyaszt. A hivataloknak csak szám. Szinte neve sincs, csak szám. Az csodálatos, miként Madách Imre írja, hogy az ember sárból és napfényből gyúrt élőlény. A francia Gabriel Marcel szerint a másik ember által nyílik ki a menny kapuja. Paul Sartre “Zárt tárgyalás” című drámájában írja le híres-hírhedt megállapítását: “A pokol – az a Többiek.” Egyszerűen: a másik a pokol.
Mi hogyan nézünk a másikra? Ahogyan gondolkozunk felőlük, úgy cselekszünk nekik.

Kérdezzük meg Jézust! Ki a másik? “Én pedig mondom nektek…” És elmondja, mi történik a világ beteljesedésekor. Nem tudjuk hányónknak mondja, de mondja: “Jöjjetek Atyám áldottai!… Éheztem ugyanis és ennem adtatok, – szomjaztam és innom adtatok, – vándor voltam és befogadtatok, – beteg voltam és meglátogattatok, – börtönben voltam és fölkerestetek.” Nyilván kérdezzük majd: Mikor tettük mindezt Veled? “Amit e legkisebb testvéreimmel tettetek, velem tettétek.”

Másokat eltaszít magától, mert éhes volt, szomjas, vándor, beteg, börtönben és nem segítettek rajta. Az eltaszítottak is nyílván kérdik: mikor, mit nem tettünk meg Neked? “Amit nem tettetek eggyel is e legkisebb testvéreimmel, velem nem tettétek.” (Mt 25,31-46)

Félreérthetetlen a jézusi tanítás: Ő azonosítja magát minden emberrel. “A MÁSIK” Ő! Szolidaritást vállal minden emberrel, amint Atyja felkelti napját jókra és gonoszakra egyaránt. Ő a másik és elsősorban irgalmat kér. “Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket.” Ha belegondolunk, valljuk be őszintén, ez a mi mércénkkel, szinte “őrület.” Vagy elfogadjuk, hogy Jézus Isten. Ha pedig elhisszük, akkor mi nem követnénk el őrültségeket a “másik” ellen! Nem építettünk volna gulágokat. Nem égett volna kemence Auschwitzban. Városokat nem bombáztunk volna porrá. Hirosima nem ismerte volna meg az atombombát. 1956-ban hazánkat nem hagyták volna cserben, akik segíteni tudtak volna. Ma nem menekülne új hazát keresve milliónyi ember és nem éhezne több milliónyi gyermek.

Ki a másik? Ő! “Amit a legkisebbek közül eggyel is tesztek, nekem teszitek.”

Egységesül a világ. “Senki sem sziget. “Csak a jézusi szolidaritás teszi élhetővé a földet. Ha felismerjük, hogy a Másik nem csupán sár és napfény, nem névtelen senki, arctalan fogyasztó, nem csak kapu lehet a mennybe és semmiképpen nem pokol a másik, hanem maga Jézus, akinek szavai változatlan érvényességgel szólnak nekünk is: “AMIT AKARTOK, HOGY NEKTEK TEGYENEK, AZT TEGYÉTEK MÁSOKNAK!”

Ki a másik? Ő. – Kit nem tölt be félelem? Vagy megmozdul lelkének talaja, mint napfényre a kert földje. Hóvirág nyílik ki, bensőnkben pedig csodálat, imádás… s félelmünk szeretetben oldódik föl…

(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. március 11-i számában.)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007