2025. november 16. vasárnap,
Ödön napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A másik
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Minden embert tisztelni és szeretni – könnyű! Az meg jólesik, hogy saját magunkat szeressük. De, aki velem szemben jön az utcán, egy helyen dolgozunk, családtagok vagyunk, netán pont az ellenségem, akkor ki is az a MÁSIK?! Miként vélekedünk a “másikról”? A kommunizmus névtelenségbe akart beolvasztani minden embert. A fogyasztó társadalomban arctalanná lesz a másik, hiszen csak annyit ér, amennyi pénzt költ s fogyaszt. A hivataloknak csak szám. Szinte neve sincs, csak szám. Az csodálatos, miként Madách Imre írja, hogy az ember sárból és napfényből gyúrt élőlény. A francia Gabriel Marcel szerint a másik ember által nyílik ki a menny kapuja. Paul Sartre “Zárt tárgyalás” című drámájában írja le híres-hírhedt megállapítását: “A pokol – az a Többiek.” Egyszerűen: a másik a pokol.
Mi hogyan nézünk a másikra? Ahogyan gondolkozunk felőlük, úgy cselekszünk nekik.

Kérdezzük meg Jézust! Ki a másik? “Én pedig mondom nektek…” És elmondja, mi történik a világ beteljesedésekor. Nem tudjuk hányónknak mondja, de mondja: “Jöjjetek Atyám áldottai!… Éheztem ugyanis és ennem adtatok, – szomjaztam és innom adtatok, – vándor voltam és befogadtatok, – beteg voltam és meglátogattatok, – börtönben voltam és fölkerestetek.” Nyilván kérdezzük majd: Mikor tettük mindezt Veled? “Amit e legkisebb testvéreimmel tettetek, velem tettétek.”

Másokat eltaszít magától, mert éhes volt, szomjas, vándor, beteg, börtönben és nem segítettek rajta. Az eltaszítottak is nyílván kérdik: mikor, mit nem tettünk meg Neked? “Amit nem tettetek eggyel is e legkisebb testvéreimmel, velem nem tettétek.” (Mt 25,31-46)

Félreérthetetlen a jézusi tanítás: Ő azonosítja magát minden emberrel. “A MÁSIK” Ő! Szolidaritást vállal minden emberrel, amint Atyja felkelti napját jókra és gonoszakra egyaránt. Ő a másik és elsősorban irgalmat kér. “Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket.” Ha belegondolunk, valljuk be őszintén, ez a mi mércénkkel, szinte “őrület.” Vagy elfogadjuk, hogy Jézus Isten. Ha pedig elhisszük, akkor mi nem követnénk el őrültségeket a “másik” ellen! Nem építettünk volna gulágokat. Nem égett volna kemence Auschwitzban. Városokat nem bombáztunk volna porrá. Hirosima nem ismerte volna meg az atombombát. 1956-ban hazánkat nem hagyták volna cserben, akik segíteni tudtak volna. Ma nem menekülne új hazát keresve milliónyi ember és nem éhezne több milliónyi gyermek.

Ki a másik? Ő! “Amit a legkisebbek közül eggyel is tesztek, nekem teszitek.”

Egységesül a világ. “Senki sem sziget. “Csak a jézusi szolidaritás teszi élhetővé a földet. Ha felismerjük, hogy a Másik nem csupán sár és napfény, nem névtelen senki, arctalan fogyasztó, nem csak kapu lehet a mennybe és semmiképpen nem pokol a másik, hanem maga Jézus, akinek szavai változatlan érvényességgel szólnak nekünk is: “AMIT AKARTOK, HOGY NEKTEK TEGYENEK, AZT TEGYÉTEK MÁSOKNAK!”

Ki a másik? Ő. – Kit nem tölt be félelem? Vagy megmozdul lelkének talaja, mint napfényre a kert földje. Hóvirág nyílik ki, bensőnkben pedig csodálat, imádás… s félelmünk szeretetben oldódik föl…

(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. március 11-i számában.)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007