 | | | 2026. augusztus 12. szerda, Klára napja. Kalendárium | 
Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. ...
| | A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg. ... | |
1883. november 26-án született Szekszárdon. Apja Babits Mihály törvényszéki bíró, anyja Kelemen Auróra.
Elemi és középiskolai tanulmányait - apja munkahelyének változásait követve - szülővárosában, Pesten és Pécsett végezte. A család jogásznak szánta, de 1901 szeptemberében magyar-francia szakos tanárjelöltnek iratkozott be a budapesti bölcsészkarra; második tárgyát hamarosan latinra cserélte. Négyesy László stílusgyakorlatain barátságot kötött Kosztolányival és Juhász Gyulával. Szakdolgozatát nyelvészeti témából írta. ... | |
"A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja." ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | |
Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. ...
| | 
Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg). ... | | Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. ...
| |
1901-1968) olasz költő. Nagy műgonddal komponált, elégikus hangú verseivel az ún. hermetizmus költői irányzatának egyik elindítója volt. A II. világháború, az ellenállás és a felszabadulás élménye fordulatot hozott költészetébe, egyre inkább hitet tett baloldali elkötelezettségéről. 1959-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Magyarul megjelent művei: ...
| |
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. ... | | Miért adtad mély tekintetünket, hogy jövőnket sejtse szüntelen, s ne ringasson üdvösségbe minket földi boldogság, se szerelem? Miért adtad, végzet, azt az érzést, mely a furcsa forgatagon át kémlelőn egymás szemébe néz és ...
| | 
Kincses Kolozsvárt látta meg a napvilágot 1890-ben ezen a napon, és ugyanott, megélve Horthy katonáinak boldog bevonulását szülővárosába 1940. szeptember 11-én, hunyt el 1941. október 24-én. Ő is elmondhatta Gárdonyi Gézával, hogy „csak a testé”-t őrzi a temető, az öreg házsongárdi, az azt mindörökké túlélő lelkét viszont versei, melyek „nagy magyar télben picike tüzek”-ként égnek tovább, kérve, mint sírfeliratán olvasható, minden magyart: „Egy lángot adok, ápold, add tovább.” ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Megtalált levelek | | 
1. (1969. június 25.)
Csöpp Kicsi Lányom!
Ismertem eddig az Embert, mint gyermeket, mint ifjút, felnőttet és öreget. Most benned találkozom a csecsemővel. Mióta megszülettél, figyellek. Ma, hogy törékeny kis tested puhán ölelő pólyája fölé hajlok s szemedbe nézek, kérdem, mit tudsz te már parányi emberke? Mindent tudsz már pici emberke, mindent, amit ember tudhat. Igen. Nekem is meglepő, de így igaz. Tudsz sírni, mosolyogni és hallgatni. Vajon többet tud az Ember, mikor már gyermek, ifjú, felnőtt vagy agg? Beszél! Igen, de Te gőgicsélsz. Hogy azt nem érti senki? Érti, aki szeret. Ha majd nagy leszel, értelmes beszéded sem jelent többet azoknak, akik nem szeretnek, mint most gőgicsélésed. Akkor is csak az érti "gügyögésed" formát nyert, gondolattal telített szavaid, aki szeret. Mit tudsz Te kicsikém? Mindent! Sírsz. Idegeidben kinyílt a fájdalom, szomorúság fátyla szíveden. Mosolyogsz. a boldogság parányi öröme simogatja lelkedet. Hallgatsz. Hallgatásod a mindenségre figyelő értelem.
És persze gügyögsz. Próbálod kifejezni magadat. Ez lesz életed: megmutatni a világot, amely benned szunnyad, a lehetőségeket: mi lehetsz, mivé akarsz lenni, megmutatni azt, ami és aki vagy és azzá leszel, ha elfogadnak. Légy nyugodt, mindig lesz, aki ért, elfogad. Szeret. De sorsod nem lehet más, mint minden emberé. Hosszú próbálkozás után felejteni a sírást és csak mosolyogni, valami mondhatatlan szeretetben, és megtalálni azt, aki valóban azt szereti, aki vagy! Kislányom, nézlek és már benned találkozom az Emberrel, aki csecsemőként elindult, hogy éljen. Elindultál. Nem egyedül. Pólyádnál gyöngédebben ölel Édesanyád és őrködő szemmel figyel Édesapád. Az első, mit mondani akarok neked: érdemes volt megszületned, hiszen mily hamar megtanultál "mindent". A többi részlet csupán. Majd vigyázunk, hogy a részletek tökéletesek legyenek, hiszen szépségüktől, jóságuktól függ, hogy milyen lesz életed.
Apa
2. (l969.augusztus 5.)
Kicsi Lányom!
Hogyan is szólítsalak? Az értelem csacsiságnak tartja a szeretet becézését. Szólongattunk már Téged: Gömbi, - Bumbi, - Tengerimalac, -Picikém, - Meli, - Drága húsom... Mennyi becézés, mennyi megszólítás?! A szeretet keresi a kapcsolatot Veled. Próbálgatja, hogyan nevezhet néven, hogy érintheti meg belülről azt, aki vagy? Még nem úgy, hogy fölmérné önmagad ki voltát, de meghatározná a viszonyt, hogy ki vagy Te nekem, ki édesanyádnak? Minden becézés a szeretet útkeresése a másik szívéhez. Becéző szeretet, nevethet rajtad az értelem, sződd csak tovább szívünk és parányi szíve között a kapcsolatot! Hogyan szólítsalak? Úgy szeretnélek megszólítani, hogy észrevedd, felfigyelj rá és még ha nem is tudhatod, érezzed: szólít valaki! Téged, mert akar. Ösztönös érzéseid szövevényében - éhség, szomjúság, fájdalom, simogató érintés- e szövevényben a megszólítások csalogatják elő öntudatod hajnalodását, az legmélyebb emberi érzést: a szeretetet. Szólítgatásunk dajkálja elő szívedben, belőled a legemberibb, isteni képességet: szeretnek és Te is szerethetsz. Pici Emberke, mosolyogsz, sírsz, hallgatsz és szíved szeretet érinti és lelked elkezd tipegni a szeretet útján. Hová és merre jutsz? Lesz-e dalod, hogy " szeretném a földgolyót bejárni és minden embert szeretni, kik e földgolyón élnek"? Meghallod-e majd a Szólítást, amely onnan jó, ahonnanTe jöttél: a mindenséget teremtő és éltető Szeretetből?! Érzed-e majd, hogy a "Világ alapszövete a szeretet"? Ha megérzed, akkor egy költővel vallod majd: " Az én szívemben boldogok a tárgyak. " A hindu Bölccsel állítod: " Egyidős vagyok a Mindenséggel."
Még valamit el kell árulnom. Valaki mindennél és mindenkinél tökéletesebben szeret. Ismert mielőtt megszülettél, neved előtte van. Ő akart. És lettél. És szólítgat majd, amíg élsz, neveden: Melinda. Nem akar kevesebbet, minthogy "föld-szülte föld, Isten-lehelte szép" legyél. És a hozzá való hasonlóságod egyre hasonlóbb legyen Hozzá. Szólít. Kérlek, mármost, halljad meg és válaszolj rá. Hogyan is szólítsalak? A szeretet kineveti a becézést. Nem törődöm vele. Szívem virágai. Neked ajándékozom. Segítsen majd, hogy a szeretet útján megkezdett tipegésedből felemelkedve röpülj, szállj....
Apa
3.
(l969. augusztus 20)
Csöpp Lányom!
Sétálni viszünk. Kék kocsidban csöndesen fekszel. A távolság érzékelése nélkül nézed a lombok zöldjét, kékjét az égnek, a felhők fehér foltjait. Közel hozzád a lomb meg az ég. Nincs messze sem. Oly természetességgel nyúlsz kocsidba hajló ág után, mint a futó felhő után Majdnem irigyellek ezért a "baba-látásért" Másként látod a világot, mint mi felnőttek. Mi már tudjuk mi van közel és mi van messze. Neked még minden "közel" van. Ráérsz megismerni, hogy van "itt" és van "ott". De ha majd érzékeled a távolságot és a közelséget, szívedhez maradjon minden "közel", minden ami emberi: együtt lásd a világot. A szép mellett a rútat, fényt a sötét mellett, a rossz ne takarja el a jót, a részben ott az egész, a véges a végtelenben. Most minden "közel" van hozzád. Majd ha megnősz semmi ne legyen idegen, csak vigyázz, mi lesz a szívedé, kinek adod a lelked.
Látjuk, élvezed a sétát. Hintázik veled a kocsi. A szél kedvedre játszik a lombbal és kergeti a felhőt. Tekintetünk is találkozik. Arcunk mosolyát kiszűröd a napfényből. Fekszel a kocsidban és fölnézel a rád boruló világra. - Majd mikor már felállsz, másként látod a világot. Így lesz rendjén. Szeretném, ha majd nagy leszel, akkor is fölnézzél mindenre és mindenkire. A szeretet mellett kell a bölcsesség, amellyel tisztelettel nézünk mindenkire és mindenre. Akkor látjuk meg a létezők és élők sajátos értékét. Akiben a szeretet a tisztelettel ölelkezik, abban nyílik ki a csodálkozás. A bölcsesség első mozdulata. Nyíljék ki ámuló szemedben és nyitott szívedben.
Még hónapokig látlak így: fekszel és fölfelé nézel. Így kezdődik az Ember élete. Aztán idős korában a betegség fekteti ágyba és újra fölfelé néz. Fölfelé nézni azt jelenti a gyermekben: semmit ki nem nevet, ám mindent megcsodál. Az idős beteg már semmin nem gúnyolódik, értékelése a lényegre figyel. Ő már tudja mit ítéljen fontosnak és mi-minden hiábavaló.
Kicsim, eljön az idő, amikor már nem mi hozunk, magad sétálsz. Kék kocsidra már emlékezni sem fogsz. Ki tudja mennyit lépsz virágok között, betonon, erdei ösvényen a csillagok alatt. Ó mennyi utat teszel majd meg az iskolás tudományokban! - Valamire kérlek: maradjon szívedben a "fölfelé nézés" erénye Szeretetben és tisztelettel csodálkozzál a világra, mind a láthatóra és mind a Láthatatlanra.
Apa
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |