 | | | 2026. január 27. kedd, Angelika napja. Kalendárium | 
Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. ... | | 
Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe. ... | | 
Megérte ezt az évet is, Megérte a magyar haza, A vészes égen elborult, De nem esett le csillaga. Meg van vagdalva, vérzik a kezünk, De még azért elbirjuk fegyverünk, ...
| | 
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
...
| | 
Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat ...
| | 
Tél közepén, az év 22. napján van a Magyar Kultúra Napja, és egyben a magyar Himnusz születésnapja, méghozzá a száznyolcvanötödik. A fellelhető ...
| | 
A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg.
A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. 1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát. 1903-ban a magyar országgyűlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról” Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20.-tól lép hatályba. Ezt a törvényt azonban I. Ferenc József magyar király soha nem szentesítette. Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről Azóta a Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. „Beszéltem egy pár sportolóval, akik azt mondták, hogy egy döntő előtt a legsúlyosabb próbatétel túlélni a Himnuszt. Azt mesélték, hogy ha egy amerikaival kerülnek össze, akkor azt érzik, hogy az ő himnuszuk csak úgy nyomja az erőt, ők meg csak állnak és… Előre sírunk-rívunk. Majd az Isten megsegít, majd csinál valamit…” ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Szolgálat | | 
"A GÖRNYEDT TEHERVIVŐ FELNÉZ: íme a világ közepén áll, A MENNYBOLT AZ Ő FEJE FÖLÖTT A LEGMAGASABB "
A hosszú cím, Weöres Sándor epigrammája, amely szerintem a szolgáló ember dicsőítése. Igen, az embert sok mindenért lehet csodálni, tisztelni, de fejet kell hajtanunk előtte, amikor szolgál. Szeretetre születtünk. Hivatásunkat szolgálatban élhetjük meg.
Nem régiben történt a pápaválasztás. Erkölcsi hatalma szinte páratlan a világban. Tetszett, amikor Ferenc pápa magát bemutatkozásakor egyszerűen Róma püspökének mondta. Még inkább tetszik, hogy a pápák hozzájuk igazán illő "rangja" nem más, mint, ahogy elsőnek I. Nagy Szent Gergely pápa (590-604) bevezette: " Isten szolgáinak szolgája. " A II. Vatikáni Zsinat 16 dekrétumát, (tantételét) az akkori pápa, VI. Pál mind így kezdi: " Isten szolgáinak szolgálja. " (Ezért oly idegen tőlem, amikor a pápát "Szentatyának" vagy "Őszentségének" szólítják, az is furcsa nekem, amikor a püspök megszólítása így hangzik: Eminenciás vagy Execellenciás Úr.)
E bevezetéssel akarom felvezetni a jézusi boldogságok egyikét, melyet tanított és megélt. Mindannyiunk számára. Ő saját magáról mondotta: "Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért." (Mt 20,28) 30 éves koráig ács mesterként szolgálta megrendelőit. 3 éven át tanított. Betegeket gyógyított, szomorúakat vigasztalt. Szolgálni akar, hiszen mondta, mondja: " Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok és terheket hordoztok, és én felüdítlek titeket." (Mt 11,28) Akkoriban illett a vendégek lábát megmosni, amelyet szolgák végeztek. Ő Nagycsütörtök este apostolai lábát mosta meg, akik zavarba jöttek. Kérdésükre válaszolta, hogy ha Ő a Mester ezt tette, hasonlóképpen cselekedjenek, példát adott nekik a szolgálatra. "Nem nagyobb a szolga az uránál, sem a küldött küldőjénél, aki küldte. Mivel ezeket tudjátok, boldogok vagytok, ha meg is teszitek." (Jn 13,16)
Jézusról nemcsak azt olvashatjuk, hogy Isten kijelentette, hogy Ő a szeretett fia, akiben kedve telik (Mt 3,17), hanem már Izaiás próféta szavaival üzenete: " Íme, a szolgám, akit választottam, a kedvencem, akiben lelkem tetszését találta." (Mt 12,18)
Az ember legalapvetőbb feladata: szolgálni embertársait. "Senki sem sziget." Egymásért élünk, egymás által élünk. Vallásosak között is vannak, akik sajnálják, hogy nem szolgálhatják Istent. Tudniok kell, amit egynek tesznek az emberek közül, akár, mint szülő, akár, mint tanító-nevelő, akár mint munkáltató vagy szellemi-fizikai dolgozó, Istennek teszik. Sőt, azok, akik még nem kapták meg a hit ajándékát, vagy elvesztették azt, vagy más vallásokban élnek, vagy csupán jó emberek akarnak lenni, ők is a mindennapi kötelességük által az embereknek tett szolgálatuk Isten szolgálata.
Hogyan merem ezt állítani? Jézus mondotta, amit tesztek embertársaitoknak nekem teszitek, vagy tőlem tagadjátok meg. A világ "beteljesedésekor", amikor "mérlegre" kerül a jó ( a megtett szolgálat vagy elmulasztott szolgálat) csupán az lesz a mérv adó, hogy szolgáltuk-e embertársainkat. - Kérem olvassák el hívők vagy hit nélküliek Máté evangéliumának 25. fejezetét 3l. sorától a 48-ig.
"Szolgálni" - kevésbé elismert szó, még kevésbé becsült tevékenység.( Bár a kormányok tagjai "miniszterek", mely latin szó és annyit jelent: szolga. Ha a hatalom szeretete tölti be őket, akkor szolgálatuk uralkodás, önös érdekek szolgálata. Ám ha a szeretet hatalma van bennük, akkor valóban megilleti őket a "miniszter" elnevezés, hiszen akkor a közérdekeit szolgálják.) Jézusnak az a véleménye, hogy: Boldog az a szolga, ha ura hazatérve ilyen munkában találja." (Mt.24,46) Boldogok szerinte azok a szolgák, akiket éberen talál uruk... (Lk.12,37)
Mennyi depressziót vált ki napjainkban, mit tegyek, hogy hasznos legyek? Megtévesztő, lelki részegségbe ejtő a sztárok dicsőítése a média által. A mindennapi ember, aki "csak" teszi a dolgát, az semmi? Taps nélkül ér valamit az élete? Jézus válasza félelmetes erre, mindazoknak szól, akik megteszik mindennapi embertársaikat érintő, család, munkahely, haza életét tevő szolgálatukat. Neki tesszük. Ha pedig ez igaz, akkor az is igaz, amit Ő állít: " AZT, AKI SZOLGÁL NEKEM, MEG FOGJA TISZTELNI AZ ATYA." (Jn 25,40) Ha ezt felismerem, mondhatom Jézus Anyjának szavaival, hogy " boldognak mond engem minden nemzedék ". .....
Vitathatatlan, a szolgálat, mely nap mint nap vállunkon, szívünkben van, teher. Bizony meghajlunk alatta, de ne feledjük, felettünk a mennybolt... |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |