 | | | 2025. július 12. szombat, Izabella, Dalma napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
"Láttam a lelket!" | | 
(Jn 1,32)
Ki látta?
Keresztelő János állította a Jordán partján - adja hírül a
Biblia.
Igazat mondott?
Látható a Láthatatlan? Érzékelhető az érzékelhetetlen? Istennél
semmi sem lehetetlen. Most pedig Róla van szó...
Vajon Isten a teremtett világmindenség láthatóságában nem
Önmagát önmagát mutatta és mutatja be? Amikor Egyszülött Fia
emberré lett Jézusban, látható lett. A Szentlélek
eljöveteleikor galamb alakjában, máskor tüzes nyelvek
lobbanásában, szélviharban, szelíd forrásvízben vált
érzékelhetővé.
Saját lelkem sem látom. Mégis mi fénylik föl a szememben s
beszél tekintetemben?az arc mosolya, a kéz mozdulata több ,mint
ami látható. A gondolatban a lélek szikrája fénylik, a szív
szeretetében a lélek izzik. Aki rám néz, a lelkemet is látja,
aki rád néz, annak lelked többé nem rejtett.
"Láttam a Lelket!" - kiáltott Keresztelő János. Igazat mondott.
...........................
LÁTOM A LELKET
Állításom merész. Még azt, hogy Keresztelő János látta,
elfogadjuk, de mondhatja-e egy hétköznapi ember? Igen. Erről
szeretnék írni, s nem kell misztikus élményekre gondolni. Csupán
annyi, amit a mindennapi hívő, szürke hétköznapi ember is képes
érzékel, "látni".
Látom a Lelket
az imádkozó ember arcán. Már gyermekkoromban,
amikor ministráltam, vonzott az áldozók arca. Áldozás
pillanataiban figyeltem azokat. Később, amikor az oltártól
jöttek, jönnek el. Ma is nézem őket. Annak meghittségében élnek,
ami áthatja őket, hiszen az Urat, Jézust vették magukhoz. Az
áldozás, úrvacsora-vétel élménye a Szentlélek
által történik, amint erről ír Pál apostol. ( 1 Kor 12,3 ) Az
áldozók arcán átsugárzó lelkiségben Isten Lelkének fénye.
Talán azt látom...
Látom a Lelket
abban a bátorságban, önérzetes alázatban, amint
valaki megvallja hitét, a kérdezőnek vallásáról beszél és nem
szégyelli meggyőződését. Jézus mondja, ne töprengjünk, miként
válaszolunk a minket kérdezőnek. "Abban az órában megtudjátok,
mit szóljatok. Hiszen nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól
belőletek."
Látom a Lelket
annak boldogságában, aki éli, érzi, tudja és hiszi,
vallja: Isten gyermeke vagyok. Erről a szeretetkapcsolatról,
érzésvalóságról győzi meg a mindennapok szinte "senki" emberét.
" A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei
vagyunk." (Róm 8,6)
Látom a Lelket
a prédikáló papban, az Igét hírdetőben, napjaink
prófétáiban , a hitet oktató apában, tanárban, hiszen " a Lélek
szólásra indította őket." (ApCel 2,4) " Mindíg csak a
Szentlélektől sugalmazva beszéltek -Isten megbízottaiként - a
szent emberek." ( 2 Pt 21 )
Látom a Lelket
ahol "szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség,
jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás" van, hiszen mindezek
"a Lélek gyümölcsei" az ember szívében. (Gal 5,22) És ott a
Lélek, ahol a szabadság öntudata jelenik meg a döntésekben,
hiszen "ahol az Úr Lelke, ott a szabadság." (2 Kor 3,17)
Az ember természetfeletti istentapasztalatnak részese
lehet egyszerű élményekben is. Karl Rahner hittudós
felsorol konkrét helyzeteket.
"- Amikor valaki próbálja Istent szeretni,
jóllehet a hallgató a megfoghatatlan misztériumtól látszólag
semmi feleletet nem kap szeretetére életében, semmit el nem
cserél Istennel, jóllehet látszólag a halálba torkolló élet az
üresbe, az érthetetlen, feneketlen mélységbe való zuhanás.
- Amikor valaki áldozatot vállalva megteszi
kötelességét megtagadva magát, bár ezt a látszólagos
ostobaságot megvetik az emberek.
- Amikor valaki életével nem tud elszámolni Istennek, de
megkisérli a bánatot... Mégis reménykedik Isten
irgalmába.
- Amikor valaki valóban jó egy másik emberhez,
akitől semmi elismerést és hálát nem kap - tehát
teljesen önzetlenül cselekszik.
- Amikor valaki lelkismerete benső hangjának
engedelmeskedve olyan döntést hoz, amit senki nem érthet meg és
amelyért mindörökre felelősséget vállal."
Élmények ezek, szabad meglátások, megélések, melyekben Isten
Lelkét tapasztahatjuk meg, akár úgy, hogy mi vagyunk ilyen
helyzetben, akár úgy, hogy másokban észleljük e természetes
okkal nem magyarázható jelenségeket.
" Ez a mindenapok misztikája: Isten megtapasztalása mindenben."
S ha tapasztalás, akkor az már nem "látás"?
"Ó mutasd meg arcodat,
Fölség, Szentlélek!
A te arcod vonásai
fényesek,
a te revelációid
sugarak.
Mikor több szentet,
jót, igazat látunk,
Téged láttunk
meg,
te lelepzed magadat.
Köszönöm, imádlak,
szeretlek."
(Prohászka) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |