 | | | 2025. március 23. vasárnap, Emőke napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
"Láttam a lelket!" | | 
(Jn 1,32)
Ki látta?
Keresztelő János állította a Jordán partján - adja hírül a
Biblia.
Igazat mondott?
Látható a Láthatatlan? Érzékelhető az érzékelhetetlen? Istennél
semmi sem lehetetlen. Most pedig Róla van szó...
Vajon Isten a teremtett világmindenség láthatóságában nem
Önmagát önmagát mutatta és mutatja be? Amikor Egyszülött Fia
emberré lett Jézusban, látható lett. A Szentlélek
eljöveteleikor galamb alakjában, máskor tüzes nyelvek
lobbanásában, szélviharban, szelíd forrásvízben vált
érzékelhetővé.
Saját lelkem sem látom. Mégis mi fénylik föl a szememben s
beszél tekintetemben?az arc mosolya, a kéz mozdulata több ,mint
ami látható. A gondolatban a lélek szikrája fénylik, a szív
szeretetében a lélek izzik. Aki rám néz, a lelkemet is látja,
aki rád néz, annak lelked többé nem rejtett.
"Láttam a Lelket!" - kiáltott Keresztelő János. Igazat mondott.
...........................
LÁTOM A LELKET
Állításom merész. Még azt, hogy Keresztelő János látta,
elfogadjuk, de mondhatja-e egy hétköznapi ember? Igen. Erről
szeretnék írni, s nem kell misztikus élményekre gondolni. Csupán
annyi, amit a mindennapi hívő, szürke hétköznapi ember is képes
érzékel, "látni".
Látom a Lelket
az imádkozó ember arcán. Már gyermekkoromban,
amikor ministráltam, vonzott az áldozók arca. Áldozás
pillanataiban figyeltem azokat. Később, amikor az oltártól
jöttek, jönnek el. Ma is nézem őket. Annak meghittségében élnek,
ami áthatja őket, hiszen az Urat, Jézust vették magukhoz. Az
áldozás, úrvacsora-vétel élménye a Szentlélek
által történik, amint erről ír Pál apostol. ( 1 Kor 12,3 ) Az
áldozók arcán átsugárzó lelkiségben Isten Lelkének fénye.
Talán azt látom...
Látom a Lelket
abban a bátorságban, önérzetes alázatban, amint
valaki megvallja hitét, a kérdezőnek vallásáról beszél és nem
szégyelli meggyőződését. Jézus mondja, ne töprengjünk, miként
válaszolunk a minket kérdezőnek. "Abban az órában megtudjátok,
mit szóljatok. Hiszen nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól
belőletek."
Látom a Lelket
annak boldogságában, aki éli, érzi, tudja és hiszi,
vallja: Isten gyermeke vagyok. Erről a szeretetkapcsolatról,
érzésvalóságról győzi meg a mindennapok szinte "senki" emberét.
" A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei
vagyunk." (Róm 8,6)
Látom a Lelket
a prédikáló papban, az Igét hírdetőben, napjaink
prófétáiban , a hitet oktató apában, tanárban, hiszen " a Lélek
szólásra indította őket." (ApCel 2,4) " Mindíg csak a
Szentlélektől sugalmazva beszéltek -Isten megbízottaiként - a
szent emberek." ( 2 Pt 21 )
Látom a Lelket
ahol "szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség,
jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás" van, hiszen mindezek
"a Lélek gyümölcsei" az ember szívében. (Gal 5,22) És ott a
Lélek, ahol a szabadság öntudata jelenik meg a döntésekben,
hiszen "ahol az Úr Lelke, ott a szabadság." (2 Kor 3,17)
Az ember természetfeletti istentapasztalatnak részese
lehet egyszerű élményekben is. Karl Rahner hittudós
felsorol konkrét helyzeteket.
"- Amikor valaki próbálja Istent szeretni,
jóllehet a hallgató a megfoghatatlan misztériumtól látszólag
semmi feleletet nem kap szeretetére életében, semmit el nem
cserél Istennel, jóllehet látszólag a halálba torkolló élet az
üresbe, az érthetetlen, feneketlen mélységbe való zuhanás.
- Amikor valaki áldozatot vállalva megteszi
kötelességét megtagadva magát, bár ezt a látszólagos
ostobaságot megvetik az emberek.
- Amikor valaki életével nem tud elszámolni Istennek, de
megkisérli a bánatot... Mégis reménykedik Isten
irgalmába.
- Amikor valaki valóban jó egy másik emberhez,
akitől semmi elismerést és hálát nem kap - tehát
teljesen önzetlenül cselekszik.
- Amikor valaki lelkismerete benső hangjának
engedelmeskedve olyan döntést hoz, amit senki nem érthet meg és
amelyért mindörökre felelősséget vállal."
Élmények ezek, szabad meglátások, megélések, melyekben Isten
Lelkét tapasztahatjuk meg, akár úgy, hogy mi vagyunk ilyen
helyzetben, akár úgy, hogy másokban észleljük e természetes
okkal nem magyarázható jelenségeket.
" Ez a mindenapok misztikája: Isten megtapasztalása mindenben."
S ha tapasztalás, akkor az már nem "látás"?
"Ó mutasd meg arcodat,
Fölség, Szentlélek!
A te arcod vonásai
fényesek,
a te revelációid
sugarak.
Mikor több szentet,
jót, igazat látunk,
Téged láttunk
meg,
te lelepzed magadat.
Köszönöm, imádlak,
szeretlek."
(Prohászka) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |