2026. október 23. péntek,
nemzeti ünnep Gyöngyi napja.
Kalendárium

Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....

Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....

1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
...

Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során. De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...

Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is. Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat. A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon: https://www.animakonyv.hu/index.php? BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1 A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe: https://drive.google.com/file /d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view https://drive.google.com/ file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view

...

A Képzet

Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...

 Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette.

...
-

Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro  mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta.

...

 Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs.
Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot.

...

A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye.

Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Isten magányos embere - A taxisofőr (részlet)
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Charlie (Aljas utcák) karaktere még Scorseseben gyökerezik ezért nála a katolicizmus játszik meghatározó szerepet. Travis a film kálvinista irójának, Paul Schradernek teremtménye, ezért az ő esetében a protestantizmuson felüli értelmezésnek van létjogosultsága. A kettőjük közötti alapvető különbség is a teológiában gyökerezik. Charlie a bűnhődés megszállottja, Travis a tisztaságé. Az Aljas utcák főhősét érzelmei fűtik, Travis (Kálvinhoz hasonlóan) hűvös és szigorú. Utóbbi az egyházhoz fordul, elfogadja annak közvetítő szerepét, közvetlenül kommunikál Istennel (valószínűleg egyetlen egy felekezetbe sem tudna beilleszkedni). A protestantizmusból ered Travis kiválasztottság-tudata. A kálvinista és a puritán közösség tagjai hangsúlyozták, hogy ők egy Istennel kötött paktum részesei (kiválasztott nép, Új-Jeruzsálem felépítői), és Travis ezt a hagyományt folytatja.

Charlie-hoz hasonlóan azonban ő is meghazudtolja, sőt megszentségteleníti saját egyházának (ezúttal a kálvini konfesszió) tanításait. Abban a hitben él, hogy cselekedeteit Istennek rendeli alá, az ő akaratának megfelelően teszi a dolgát. Kálvin azonban megköveteli híveitől, hogy vessék el a „nagyravágyást és az emberi dicsőségre való hajlamot” is. Travist, akárcsak Charlie-t, önmaga üdvössége és valakivé válása motiválja.

Scorsese kiemeli azonban Travis ószövetségi jegyeit is: „Úgy gondolja (Travis), hogy az igazság csak Isten haragján keresztül szolgáltatható.” Profetikusága szintén ebből fakad, azonban a bibliai szereplőktől eltérően ő nem bűnök felett állva ostorozza a világot. Travis benne él, elfogadva azt pokolként. 

A Taxisofőr vallási rétegeit tehát nem lehet olyan egyértelműen leírni, mint a korábbi műveiben. Travis sokkal inkább próbálkozik egy saját vallásos rendszert létrehozni, melyben a megváltás, a felmentés összekapcsolódik a büntetéssel, átkozódással.  A Scorsese-hősök vallásos rendszereinek ellentmondásossága Travis esetében a legerősebb.  A rendező így foglalja össze Travis spirituális értékeinek keveredését: „Ő, ahogyan Charlie is, korunk szentje. Szentnek készül, akárcsak Szent Pál. Épp annyira hajlandó segíteni az embereken, amennyire meggyilkolásuktól sem riad vissza … Bickle átmeneti figura Charles Manson és Szent Pál között.” Scorsese ezzel arra utal, hogy Travisben egyszerre műkődnek isteni és ördögi tulajdonságok, de a film végére eluralkodik rajta a bosszúvágy. Charlie egy bukott angyal, aki a gonoszt azért kísérte, hogy vele szemben a jót cselekedje. Travis az ördög, aki poklából a felszínre kíván kerülni és miközben a jót keresi, csak bűnt hoz magával.

            A megtisztuláshoz vezető utat Travis - J.R-hoz és Charlie-hoz hasonlóan - egy másik személyben látja meg. Választása egy 12 éves prostituáltra, Irisre esik. A lány a film kezdete óta kísérti a taxist. Mialatt Betsynek udvarol, Iris egy pár másodperc erejéig a kocsijába száll azzal a felkiáltással, hogy vigye ki innen őt, majd a futtatója kiráncigálja a járműből.  A film során még kétszer botlanak egymásba véletlenszerűen és találkozásaik után Travis egyre jobban elköteleződik a lány a mellett. 

A lány fiatalkorúságában megleli azt az ártatlanságot, amire vágyik, de emellett úgy gondolja, hogy annak megváltásával bosszút vehet a világon, mely áldozattá és szajhává tette a gyereklányt. Iris a rendező legspeciálisabb női karaktere, egyszerre jeleníti meg a főhősök számára a romlatlan angyalt és a bemocskolt nőt. Betsy-t szajhává degradálta, most Irisből angyalt kíván faragni.

Iris ugyanazt jelenti Travisnek, amin Johnny Boy Charlie-nak: az üdvösség eszközét. Azzal, hogy atyáskodik felette, és ki akarja ragadni a körülötte lévő pokolból, saját lelki felemelkedést kívánja magának megalapozni. Travis nincs tisztában azzal, hogy nem jelent megoldást, ha a lányt visszavezeti a társadalomba, a szüleihez. Iris ugyanúgy ennek a bűnös világnak a teremtménye, mint Travis, kiszakadni sosem tudnak innen, éppen ezért önző és teljesen felesleges a filmvégi leszámolás.

A főhős semmilyen értelmes alternatívát sem tud felkínálni a lánynak, ezért is száll vissza a kocsiba a film elején, és ezért marad végig futtatója, Sport mellett. Ő ugyanis éppen azt adja meg, amire Iris vágyik (és amire Travis képtelen) – a szeretetet.. Annak ellenére, hogy trágárul szexuális eszközként beszél a lányról, és a legjövedelmezőbb befektetésként tekint rá, Iris szemében Sport jobb ember, mint Travis.

Kettőjük kapcsolatát közös táncuk jellemzi a legjobban. A filmnek ez az egyetlen jelenete, melyben Travis nincs vásznon. Sport lakása rendezett, tiszta, melegség és intimitás árad mindenhonnan. Tökéletes ellenpárja a koszos, rideg és elszeparált lakhelynek, ahol Travis él. Ebben a meghitt, érzéki környezetben fogadja a lányt, aki ismét azzal áll elő, hogy fel akar hagyni a prostitúcióval. Sport ekkor magához öleli, és negédes, „popdalszerű” monológban vallja meg a lánynak mennyire fontos neki. Egyszerre játssza el  Irisnek a szeretőt és az apát. Sport szavai átlátszóak és álszentek, kihasználja velük Iris naivitását, de még így is tisztább és őszintébb, mint Travis lány iránti megszállottsága. Sport szeretettel és az intimitásával újra magához láncolja a lányt.

Travis Betsy után Irist is elveszti, utolsó menekülési lehetőségnek a megváltó erőszak, a „mindent elborító özönvíz marad.” A film vége ugyanúgy, ahogyan az Aljas utcák is, véres apokalipszisbe torkollik. Travis Sporton és a munkáját segítő emberek mészárlásában vezeti le dühét. Tettét úgy fogja fel, mint a világ szimbolikus megbüntetését. Szemében New York utcáinak szennye nem mint politikai-közigazgatási probléma jelentkezik, hanem mint egy biblikus átok, mint egy apokalipszis-előjel.

A vérfürdőt bevégezve halálos ernyedtséggel rogy le egy sarokba, és ő is a mutatóujját emeli homlokához, mert arra már nem maradt lőszere, hogy öngyilkos legyen. A főhős tragédiája abban rejlik, hogy nem képes felismerni, hogy saját lénye okozza a legfőbb problémát. Nem érti, hogy a végső probléma: önnön létezése. Ahelyett, hogy magával végezne, agresszióját és kételkedését a külvilág ellen irányítja és másokra összpontosítja.

A film befejezése azt sugallja, hogy Travis tettével hőssé válik. Miközben Travis falán olyan újságcikkek olvashatók, melyek felmagasztalják, és jogosnak tartják tettét, ugyanakkor Iris szüleinek hálálkodó szavait halljuk. Travis egy rövid időre a figyelem középpontjába került, valakivé vált, azonban hősiessége is a vágyak szférájában marad. Bickle végül eltűnik neonsivatagában, észrevétlenül, ahogyan a taxisofőrök általában. A megtisztulás és a felszabadulás sem adatik meg neki. A rendező Schraderrel együtt azt állítja, hogy Travis lelkileg egyáltalán nem jött rendbe attól, amit elkövetett, és a férfi valójában egy időzített bomba, aki a következő robbanásból már nem biztos, hogy hősként fog előlépni.

 


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007