 | | | 2025. június 17. kedd, Laura, Alida napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| | 
Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Túlzottan ragaszkodunk a nemzeti irodalom kincseihez? Bár úgy lenne! | | Vörösterror már nincs, de van helyette
véleményterror. Takaró Mihály irodalomtörténész szokta az utóbbi jelzővel
illetni azon körök legfőbb tevékenységét, melyek mindent elkövetnek, hogy a
klasszikus irodalmi műveltséget hordozó művek ne váljanak a tananyag részeivé.
A Magyar Nemzet tegnapi számának egyik írásában (Csókás Adrienn: Elavulttá váltak a kötelező
olvasmányok) olvassuk:
„Kevesebb tanítandó művet és több szabadon választott olvasmányt
szeretnének a magyartanárok, mivel a jelenlegi tantervi szabályozás és az abban
előírt kötelező irodalom egyáltalán nem szeretteti meg a gyerekekkel az
olvasást. A szakemberek szerint az a baj, hogy az irodalomtanításban görcsösen
ragaszkodunk a hagyományok tiszteletéhez és a nemzeti kincsnek számító
művekhez, miközben az olvasás megszerettetéséhez inkább lenne szükség az
általános iskolában ponyvára vagy akár könnyed lányregényekre is.”
Raffay Ernő történész nemrég arról nyilatkozott az N1 stábjának, hogy nagy állami
egyetemeinken egyszerűen nincsen nemzetnevelés. Persze lejjebb sem sokkal jobb
a helyzet. Mert miféle magyartanárok, hovatovább „szakemberek” azok, akik
inkább ajánlják nebulóiknak a „könnyed lányregények”-et, mint irodalmunk igazi
alkotásait?
No de térjünk vissza az idézett íráshoz! „Jelenleg
nem tervezi újragondolni a kötelező iskolai olvasmányok listáját a szaktárca,
de a Nemzeti Alaptanterv (NAT) legközelebbi felülvizsgálata során lesz
lehetőség a szükséges és indokolt módosításokra – ez derül ki Rétvári Bence
tájékoztatásából.” – olvassuk. Pedig égetően szükséges lenne az újragondolás,
csak nem éppen a liberális véleményterror formálói részéről. Akik között ott
találjuk a Magyartanárok Egyesülete elnökét, Arató Lászlót, aki kijelentette:
„A tapasztalat azt mutatja, hogy
tekintélytiszteletből túlzottan is ragaszkodunk a nemzeti irodalom kincseihez. Egy szóval sem mondom, hogy a
remekműveket ponyvaregényekre kéne cserélni, de mindenképp nagyobb arányban
kellene foglalkozni a populáris és a kortárs irodalommal, hiszen az elsődleges
cél, hogy megszerettessük a gyerekekkel a könyveket.”
Az ember nem hisz a szemének! Túlzottan ragaszkodunk a nemzeti irodalom
kincseihez? Bár úgy lenne! (Egyáltalán mit jelent az, hogy „túlzottan”?)De
ugye tudjuk, mi a valóság. Ám Arató tovább folytatta: „Bármennyire is fontos
Jókai, korainak tartom hetedik osztályban, hisz a diákok nem tudják
megemészteni a regényeinek világát, nyelvezetét. Helyette inkább olyan olvasmányt kellene
kínálni, amiről a diákok úgy érzik, az ő világukról, saját élethelyzetükről,
általuk ismert problémákról szól.”
Vagyis eszerint a diákok „igényé”-hez kell
alkalmazkodni. Ne ők alkalmazkodjanak a tanárhoz, hanem fordítva. Gyönyörű
pedagógia, mondhatnók. Nem soroljuk most, minő alkotásokat mellőzne
irodalmunkból még Arató, viszont megemlítjük, miket ajánl helyettük: Louis
Sachar Stanley (A szerencse fia), Lois Lowry (Számláld meg a csillagokat, Az
emlékek őre), Leiner Laura (Szent Johanna gimije), Berg Judit (Rumini).
„A könyv kiválasztásában, melyet az ifjúságnak
kezébe adunk, nem az a fontos, hogy ideig-óráig elszórakoztassa őket, jó
narkotikuma legyen fáradt fizikumának vagy érdeklődő szellemiségének, hanem ha
nincsenek is nyakig bemártva a morális tendenciákba, mégis feltétlenül az
erkölcs nemesedését szolgálják. Természetesen itt eltér ez a felfogás a
materialista világnézettel rendelkező emberek földszemüvegének látásától, akik
lealacsonyítottnak hiszik az irodalmat, ha az író mondanivalóját az isteni
világ hangulatával hozza kapcsolatba. «Realitások kellenek, az életet kell
alapul venni». Feltétlenül, de ne úgy, hogy az olvasó, ki lélekzetét
visszafojtva élvezte a művet, mikor leteszi a könyvet s az író magával ragadó stílusának
lenyűgöző hatásától felszabadul, arra eszméljen, hogy az író a legocsmányabb
dolgokat öltöztette tetszetős ruhába és ezzel visszaélt az Istentől kapott
tehetségével, mert tehetségét nem Isten szolgálatába állította, hanem besározta
a föld porával és ezzel nemzetrontó munkát végzett.” – olvasható viszont egy
mindmáig időszerű nevelési műben (Horánszky Nándorné nagyrévi Czike Kornélia: Mindent a gyermekért!
Gondolatok a nemzetnevelésről, 1943).
Igen, véleményterror van. Csak egyben reménykedhetünk. Nem minden
magyartanár osztja Arató és „szakemberei”-nek véleményét. Becsukják maguk
mögött az ajtót, és – minő borzalom, ugye? – például Nyirő Józsefet is olvasnak
és olvastatnak óráikon... |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |