 | | | 2025. június 17. kedd, Laura, Alida napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| | 
Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Halódik a magyar irodalom, a magyar könyv? | | 
Nyilván nem vagyok egyedül
azzal, ha megvallom: szerelmem a könyv, legalábbis a jó könyv. A legjobb barát.
A szerzője is. Csakhogy igazán jó könyveket inkább antikváriumokban, mint
könyvesboltokban találni. Miért?
Régi
mondás, hogy a pedagógus a nemzet napszámosa. Hát akkor mi a költő, az író? Ha
van is tehetsége, jó ideje nem annak mértéke szerint ír (tisztelet persze a
kevés kivételnek!), hanem a piac, a börze elvárásainak megfelelően. És persze a
már régente is kegyes hazugsággal „műveltnek” nevezett közönség úgynevezett
érdekei szerint. Ezeket pedig inkább ne részletezzük, ugye?
Volt egyszer – mit egyszer, még nem is olyan régen – egy (nem magyar, csak
magyarországi) könyvkiadó, amely gomba módra adott ki olyan „műveket”,
melyeknek kár volt egyáltalán megszületniük. Csak két címet idézek ide: „Hogyan
tegyük tönkre férjeinket?, „Hogyan öljük meg férjeinket?” A kiadó tartozásai
miatt aztán lebukott és megszűnt. Ám vajon még hány ugyanilyen él és virul?
Igaz, amint hírlik, antikváriumokban is – leszámítva az egyes gyűjtőkörökben
kutakodó vásárlók nem túl népes rétegét – többnyire a „kommersz” kerestetik,
így e boltok bibliofil embereket megcélzó árverések tartása nélkül meglehet,
hogy könnyen csődbe mennének. A plebsz, az állítólagosan „istenadta”, igénytelensége
nem ismer határt, vallják mérvadó antikváriusok.
Nagy kérdés persze, hogy a politikai rendszereknek általában miért nem érdekük
a könyvkultúra hathatós állami támogatása? És e kérdés sem mai. Félelmetes,
mennyit panaszkodtak például már hajdanában-danában is a magyar irodalom, sőt
általában a hazai könyvkiadás áldatlan állapota miatt.
„A magyar irodalom a magyar nemzet legmostohább gyermeke: a közművelődésre
hatástalan, elvesztette irányadó szerepét, eszméin nem lelkesülnek, irányát nem
követik... Ezt a meddőséget az időszaki sajtó túltengése okozza. Okozza azzal,
hogy elszakította a közönséget a könyvirodalomtól, azáltal, hogy teljesen
lefoglalja annak érdeklődését, hozzászoktatja ahhoz, hogy csak újságot
olvasson; eltompítja a közönség ízlését, amely azután csak az újságban látja
egyedüli szellemi táplálékát. Szépirodalmi szempontból is kap olvasnivalót, a
tárcák selejtes, külföldi regényfordításaiban, amivel a teret is elveszik a
magyar írók érvényesülése elől.”
Ilyenekről panaszkodtak például már az 1880-as évek sajtójában is – legalábbis
a konzervatívban (Magyar Szemle: 1889/1, 15, 32-36. szám, 1890/39, 41. szám,
Koszorú: 1879, 185-187. old., 1883/1, 15. szám).
„Az írók szívéből mintha csak kihalt volna minden idealizmus és nemesebb
ambíció. Arra, hogy maradandó művet alkosson, manapság senki sem gondol. A napi
sajtó Molochja nyel el és emészt föl mindent. Ennek termelnek az elmék lázas
sietséggel, villamos erővel. Kielégíteni a pillanatnyi szükségleteket, ez a fő
dolog.” – írja lakonikusan a „Magyar Szemle” 1890-ben ( 461. old.).
„Hírhajhászat és reklámvadászat, ez a két legfőbb faktora a mai sajtó
irányának. Az érzés nemesítésére, a hazafi erények ápolására és ébren tartására
mit sem ád a mai irodalom; előtte mindez az ábrándvilágba tartozó, hangzatos
frázis, de lelke veleje minden működésének, melyért mindent áldoz, nemcsak
saját, de nemzetének tisztességes hírnevét is, az a haszonlesés, melyért nem
átallja azt az irodalmat, mely azelőtt büszkeségünk, féltett kincsünk volt, a
zsibárus piacon szereplő ponyva-irodalmi termékekkel azonosítani.” – olvassuk a
„Függetlenség” 1886. november 6-i számában.
„Az írók azt vetik szemére a kiadóknak, hogy üzleti érdekek miatt elhanyagolják
a komolyabb irodalmi termékeket, nem fogadják el őket kiadásra; a könyvkiadók
pedig azzal védekeznek, hogy míg emezekből évenkint alig adnak el 10 példányt,
a selejtes regényfordításokból legalábbis százszor annyit. (Koszorú, 1885; 32.
szám: „Könyvkereskedői panaszok.”).”
(Kokas Endre OSB: Az 1880-as évek irodalmi élete. Pannonhalma, 1939. Dunántúl
Egyetemi Nyomdája Pécsett. 64. old.)
Halódik a magyar irodalom, a magyar könyv? Ha a mai könyvkiadás felől nézzük,
könnyen rábólinthatjuk persze, hogy igen. Ámde azért mégse tegyük. Mert ha a
nagyérdemű „átlagközönség” ízlése olyan is, amilyen, azért bizonyos, hogy
mindig is lesznek, akik tudják, hol, kinél keressék az igazi barátot, szellemi
társat, vagyis a ténylegesen jó könyvet.
S ha máshol nem, hát
antikváriumokban. Nem, nem írok ide persze most címeket – diszkréció is van a
világon. Aki kitartóan keres, úgyis megtalálja azokat. S ne feledjük, amit
Gárdonyi Géza mondott: „A könyvre adott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a
vetőmag.” |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |