 | | | 2026. április 14. kedd, Tibor napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | Kassán született, 1900. április 11-én. Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a ...
| |
Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja ...
| | 
Albán: Krishti Ungjall! Vertete Ungjall! Angol: Christ is Risen! Indeed, He is Risen! Arab: Al Maseeh Qam! Haqqan Qam! Cseh: Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal! Dán: Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden! ...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | |
ÉMILE ZOLA (1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Október 8-a a Magyarok Nagyasszonya ünnepe | | 
Kilencszáz éves töretlen nemzeti hagyományt hivatalosan is
szentesítve, Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás kérésére XIII. Leó pápa
engedélyezte az ünnepet 1896-ban, október második vasárnapjára téve, majd
utódja, Szent X. Piusz október 8-ára helyezte át, emlékeztetve arra, hogy Szent
István király halála előtt országunkat Neki ajánlotta fel, a krónikák szerint e
szavakkal: „Egek Királyné Asszonya! A te oltalmadba ajánlom népemet és
nemzetemet. Vigyázz reá, mint a te országodra!”
A
hagyományos római liturgiában az e napra rendelt ünnepi szentmisebeli könyörgés
(oratio) is ugyanezt fejezi ki: „Deus, qui intercessione Immaculatae Virginis
Mariae, gentem nostram innumeris cumulasti beneficiis: concede propitius ut
quam rege beato Stephano auctore, Magnam Dominam celebramus, et Patronam
veneramur in terris, perenni eius consortio laetemur in caelis", vagyis
„Isten, ki a szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket végtelen sok
jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyelmesen, hogy akit Szent István királyunk
kezdeményezéséből Nagyasszonyunknak magasztalunk és Pátrónánknak tisztelünk a
földön, annak örökké tartó társaságában örvendhessünk a mennyben".
Mondhatnánk közös európai szakrális hagyomány a Mária-tisztelet, csakhogy
népünk életében a többiekénél is kiemeltebb: amint Mindszenty bíboros találóan
írta (Az édesanya, 1943), „nem merő jámborsági jelenség nemzetünk életében a
Magyarok Nagyasszonya tisztelete, sokkal több: nem más népeknél is meglévő
egyszerű katolikus Mária-tisztelet, hanem a testvértelen népnek önkéntelen
odafordulása a Nagyhatalmú Szűz felé", így „a
magyarság minden boldogsága Mária külön pártfogásából származik: ez megszentelt
hit és hatalmas nemzeti erő".
Egyházi
népénekeink közül különösen is szépen fejezi ki ezt Volly István gyűjtéséből
(Karácsonyi és Mária-énekek, 1982, 101.) az alábbi:
Magyarok Nagyasszonya, boldogságos Szűzanya, Mária,
Néked áldoz magyar szív, mely hozzád örökké hív, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.
Ím tehozzád fordulunk, tebenned van bizalmunk, Mária.
Segíts szenvedésinkben, bokros keserveinkben, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.
Tekints le országodra, te árva fiaidra, Mária.
Néked élünk és halunk, te híveid maradunk, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.
Magyarok szószólója, híveid pártfogója, Mária.
Hallgassd könyörgésünket, nagy ínségben ügyünket, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.
Légy utolsó óránkban segítőnk a halálban, Mária.
Légy halálunk óráján velünk ez élet után, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |