2026. november 6. péntek,
Lénárd napja.
Kalendárium

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

 Megvetés, álomkergetés, sznobizmus és képmutatás.
Charles Dickens a szív írója. A Szép remények talán a legjobb regénye, mely valamennyi kritikusa szerint messze kimagaslik életművéből. Pip, a regény hőse egy nap szökött fegyenccel találkozik. A fegyenc ráveszi a halálra rémült kisfiút arra, hogy szabadítsa meg bilincseitől. Miután Pip teljesíti a fegyenc kérését, útjaik elválnak.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Október 8-a a Magyarok Nagyasszonya ünnepe
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Kilencszáz éves töretlen nemzeti hagyományt hivatalosan is szentesítve, Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte az ünnepet 1896-ban, október második vasárnapjára téve, majd utódja, Szent X. Piusz október 8-ára helyezte át, emlékeztetve arra, hogy Szent István király halála előtt országunkat Neki ajánlotta fel, a krónikák szerint e szavakkal: „Egek Királyné Asszonya! A te oltalmadba ajánlom népemet és nemzetemet. Vigyázz reá, mint a te országodra!”

A hagyományos római liturgiában az e napra rendelt ünnepi szentmisebeli könyörgés (oratio) is ugyanezt fejezi ki: „Deus, qui intercessione Immaculatae Virginis Mariae, gentem nostram innumeris cumulasti beneficiis: concede propitius ut quam rege beato Stephano auctore, Magnam Dominam celebramus, et Patronam veneramur in terris, perenni eius consortio laetemur in caelis", vagyis „Isten, ki a szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket végtelen sok jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyelmesen, hogy akit Szent István királyunk kezdeményezéséből Nagyasszonyunknak magasztalunk és Pátrónánknak tisztelünk a földön, annak örökké tartó társaságában örvendhessünk a mennyben".

Mondhatnánk közös európai szakrális hagyomány a Mária-tisztelet, csakhogy népünk életében a többiekénél is kiemeltebb: amint Mindszenty bíboros találóan írta (Az édesanya, 1943), „nem merő jámborsági jelenség nemzetünk életében a Magyarok Nagyasszonya tisztelete, sokkal több: nem más népeknél is meglévő egyszerű katolikus Mária-tisztelet, hanem a testvértelen népnek önkéntelen odafordulása a Nagyhatalmú Szűz felé", így „a magyarság minden boldogsága Mária külön pártfogásából származik: ez megszentelt hit és hatalmas nemzeti erő".

Egyházi népénekeink közül különösen is szépen fejezi ki ezt Volly István gyűjtéséből (Karácsonyi és Mária-énekek, 1982, 101.) az alábbi:

Magyarok Nagyasszonya, boldogságos Szűzanya, Mária, 
Néked áldoz magyar szív, mely hozzád örökké hív, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Ím tehozzád fordulunk, tebenned van bizalmunk, Mária.
Segíts szenvedésinkben, bokros keserveinkben, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Tekints le országodra, te árva fiaidra, Mária.
Néked élünk és halunk, te híveid maradunk, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Magyarok szószólója, híveid pártfogója, Mária.
Hallgassd könyörgésünket, nagy ínségben ügyünket, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Légy utolsó óránkban segítőnk a halálban, Mária.
Légy halálunk óráján velünk ez élet után, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007