2026. szeptember 3. csütörtök,
Hilda napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Miért adtad mély tekintetünket,
hogy jövőnket sejtse szüntelen,
s ne ringasson üdvösségbe minket
földi boldogság, se szerelem?
Miért adtad, végzet, azt az érzést,
mely a furcsa forgatagon át
kémlelőn egymás szemébe néz és
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Október 8-a a Magyarok Nagyasszonya ünnepe
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Kilencszáz éves töretlen nemzeti hagyományt hivatalosan is szentesítve, Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte az ünnepet 1896-ban, október második vasárnapjára téve, majd utódja, Szent X. Piusz október 8-ára helyezte át, emlékeztetve arra, hogy Szent István király halála előtt országunkat Neki ajánlotta fel, a krónikák szerint e szavakkal: „Egek Királyné Asszonya! A te oltalmadba ajánlom népemet és nemzetemet. Vigyázz reá, mint a te országodra!”

A hagyományos római liturgiában az e napra rendelt ünnepi szentmisebeli könyörgés (oratio) is ugyanezt fejezi ki: „Deus, qui intercessione Immaculatae Virginis Mariae, gentem nostram innumeris cumulasti beneficiis: concede propitius ut quam rege beato Stephano auctore, Magnam Dominam celebramus, et Patronam veneramur in terris, perenni eius consortio laetemur in caelis", vagyis „Isten, ki a szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket végtelen sok jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyelmesen, hogy akit Szent István királyunk kezdeményezéséből Nagyasszonyunknak magasztalunk és Pátrónánknak tisztelünk a földön, annak örökké tartó társaságában örvendhessünk a mennyben".

Mondhatnánk közös európai szakrális hagyomány a Mária-tisztelet, csakhogy népünk életében a többiekénél is kiemeltebb: amint Mindszenty bíboros találóan írta (Az édesanya, 1943), „nem merő jámborsági jelenség nemzetünk életében a Magyarok Nagyasszonya tisztelete, sokkal több: nem más népeknél is meglévő egyszerű katolikus Mária-tisztelet, hanem a testvértelen népnek önkéntelen odafordulása a Nagyhatalmú Szűz felé", így „a magyarság minden boldogsága Mária külön pártfogásából származik: ez megszentelt hit és hatalmas nemzeti erő".

Egyházi népénekeink közül különösen is szépen fejezi ki ezt Volly István gyűjtéséből (Karácsonyi és Mária-énekek, 1982, 101.) az alábbi:

Magyarok Nagyasszonya, boldogságos Szűzanya, Mária, 
Néked áldoz magyar szív, mely hozzád örökké hív, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Ím tehozzád fordulunk, tebenned van bizalmunk, Mária.
Segíts szenvedésinkben, bokros keserveinkben, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Tekints le országodra, te árva fiaidra, Mária.
Néked élünk és halunk, te híveid maradunk, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Magyarok szószólója, híveid pártfogója, Mária.
Hallgassd könyörgésünket, nagy ínségben ügyünket, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Légy utolsó óránkban segítőnk a halálban, Mária.
Légy halálunk óráján velünk ez élet után, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007