 | | | 2025. december 14. vasárnap, Szilárda napja. Kalendárium | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése
Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el. ...
| | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Október 8-a a Magyarok Nagyasszonya ünnepe | | 
Kilencszáz éves töretlen nemzeti hagyományt hivatalosan is
szentesítve, Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás kérésére XIII. Leó pápa
engedélyezte az ünnepet 1896-ban, október második vasárnapjára téve, majd
utódja, Szent X. Piusz október 8-ára helyezte át, emlékeztetve arra, hogy Szent
István király halála előtt országunkat Neki ajánlotta fel, a krónikák szerint e
szavakkal: „Egek Királyné Asszonya! A te oltalmadba ajánlom népemet és
nemzetemet. Vigyázz reá, mint a te országodra!”
A
hagyományos római liturgiában az e napra rendelt ünnepi szentmisebeli könyörgés
(oratio) is ugyanezt fejezi ki: „Deus, qui intercessione Immaculatae Virginis
Mariae, gentem nostram innumeris cumulasti beneficiis: concede propitius ut
quam rege beato Stephano auctore, Magnam Dominam celebramus, et Patronam
veneramur in terris, perenni eius consortio laetemur in caelis", vagyis
„Isten, ki a szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket végtelen sok
jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyelmesen, hogy akit Szent István királyunk
kezdeményezéséből Nagyasszonyunknak magasztalunk és Pátrónánknak tisztelünk a
földön, annak örökké tartó társaságában örvendhessünk a mennyben".
Mondhatnánk közös európai szakrális hagyomány a Mária-tisztelet, csakhogy
népünk életében a többiekénél is kiemeltebb: amint Mindszenty bíboros találóan
írta (Az édesanya, 1943), „nem merő jámborsági jelenség nemzetünk életében a
Magyarok Nagyasszonya tisztelete, sokkal több: nem más népeknél is meglévő
egyszerű katolikus Mária-tisztelet, hanem a testvértelen népnek önkéntelen
odafordulása a Nagyhatalmú Szűz felé", így „a
magyarság minden boldogsága Mária külön pártfogásából származik: ez megszentelt
hit és hatalmas nemzeti erő".
Egyházi
népénekeink közül különösen is szépen fejezi ki ezt Volly István gyűjtéséből
(Karácsonyi és Mária-énekek, 1982, 101.) az alábbi:
Magyarok Nagyasszonya, boldogságos Szűzanya, Mária,
Néked áldoz magyar szív, mely hozzád örökké hív, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.
Ím tehozzád fordulunk, tebenned van bizalmunk, Mária.
Segíts szenvedésinkben, bokros keserveinkben, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.
Tekints le országodra, te árva fiaidra, Mária.
Néked élünk és halunk, te híveid maradunk, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.
Magyarok szószólója, híveid pártfogója, Mária.
Hallgassd könyörgésünket, nagy ínségben ügyünket, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.
Légy utolsó óránkban segítőnk a halálban, Mária.
Légy halálunk óráján velünk ez élet után, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |