2025. november 11. kedd,
Márton napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Első töprengésem az új esztendőben – “BOLDOG”
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Fekete karácsonyunk volt. Nem takarta hó a várost. Elmaradt a fehér varázslat. Sajnálom, hiszen a hó fehér tisztasága belső világunkat is fénnyel gazdagította volna. Ám, ha az a sok “boldog” szó, amit mondtunk, leírtunk, reklámoztunk az ünnepekre, az ünnepeken, hókristállyá változott volna, vastag hótakaró borította volna városunkat. – Azon is elgondolkoztam, ha annyi forintom lenne, mint a kimondott “boldog” szavunk, akkor a milliárdosok közé tartoznék…

Ki tudja mióta mondja az ember: boldog karácsonyt, új évet, születésnapot, névnapot, egyszóval: ünnepeket. Mondjuk, mert vélekedésünk szerint értékesebbet nem kívánhatunk, kevesebbet pedig nem akarhatunk.

Ki a boldog? Mi a boldogság? Magunkra és mindenki másra érvényesen, – megmondta már valaki? ” A történelem a boldogságot kereső földi Én története.” (Hamvas Béla) Keressük. Ki ad választ, kérdem újra. Keresem magam is. elővettem a Bibliát és a Krisztus születése előtti századokban írott könyvekben kutattam. Azokból idézek.

Zsoltárok könyve
“Boldog az a nemzet, amelyiknek Istene az Úr, az a nép, amelyet tulajdonául választott.” (32,12)
“Ízleljétek meg és lássátok, mily édes az Úr, boldog az az ember, aki Ő benne bízik.” (33,9)
“Boldog az az ember, aki az Úrba vetette reményét s aki nem tart a gőgösöktől.” (39,5)
“Boldog az aki a szegényeknek gondját viseli. A nyomorúság idején, megmenti az Úr!” (40,2)
“Boldog, akit kiválasztasz -Isten- és magadhoz fogadsz, aki udvaraidban lakik.” (64,5)
“Boldog, az az ember, aki féli az Urat, és nagy tetszését leli parancsaiban.” (111,1)
“Boldog az a nép, amelynek az Úr az Istene.” (143,15)

Példabeszédek könyve
“Boldog az az ember, aki bölcsességet talál, az a férfi, aki belátásban bővelkedik, mert mert megnyerése jobb, mint az ezüst megszerzése és gyümölcs, többet ér a színaranynál.” (3,13)
“Boldog, aki a szegényen megkönyörül.” (14,21)
“Aki az igére hallgat, szerencsét talál, és boldog, aki az Úrba veti bizalmát.” (16,20)
“Boldog az ember, aki mindig istenfélő, aki azonban megkeményíti szívét, bajba jut.” (28,14)

Jézus, Sirák fiának könyve
“Boldog az a férfi, aki nem vétett szavával, akit nem bánt gond bűn miatt.” (14,1)
“Boldog az az ember, aki bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága felett elmélkedik.” (14,22)
“Boldog, aki igaz barátot talál.” (25,12)
“Boldogok, akik meglátnak téged Isten és barátságoddal dicsekednek.” (48,11)

Amint látjuk, a Biblia több mint 2 ezer éves könyvei elsősorban azt nevezi boldognak, aki valamiképpen kapcsolatba kerül Istennel. Igen, de rögtön felmerül a kérdés: Isten maga boldog? A kérdés ostoba, hiszen Isten lenne-e Isten, ha boldogtalan? Hiszen azért Isten, mert maga a teljes tökéletesség. Képtelenség egy boldogtalan Istenbe hinni. Így minden igaz hit az Ő boldogsága mellett tanúskodik. Mivel az ember istenképmás, ezért lényegében jelen kell lenni a boldogságnak. Amikor kívánjuk, legyen valaki boldog, nem kívánunk mást, mint önmaga isteni mivoltát élje meg. A nem keresztény, misztikus, korunk jelentős lelki vezetője ezért meri vallani: ” A boldogság maga Isten./…/ Szóval, ha meg kell határoznom Istent, akkor azt mondom: Isten boldogság.” (Sri Chinmoy)




Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007