2026. november 16. hétfő,
Ödön napja.
Kalendárium

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

 Megvetés, álomkergetés, sznobizmus és képmutatás.
Charles Dickens a szív írója. A Szép remények talán a legjobb regénye, mely valamennyi kritikusa szerint messze kimagaslik életművéből. Pip, a regény hőse egy nap szökött fegyenccel találkozik. A fegyenc ráveszi a halálra rémült kisfiút arra, hogy szabadítsa meg bilincseitől. Miután Pip teljesíti a fegyenc kérését, útjaik elválnak.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Pártold mindazt, ami magyar!
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



„Az idegen szép!” De sokszor hallottuk, hallhatjuk. És a valóság? Amikor Franciaországba viszik ki a magyar paradicsomot és onnan viszont a selejteset hozzák ide feldolgozásra?

Aki csak egy kicsit is ad önmagára, példát vehetne az állatvilágról. A medveanya sem a farkaskölyköket vagy az újszülött bárányokat pátyolgatja. Kizárólag csak az övéit. Van ugyanis olyan, hogy önszeretet. Jézusi tanítás ez. „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.” (Mt 22,39)

Valami nagyon nagy baj van a világgal. Ismerek sokakat, akik lakótelepen élnek és gyermek helyett kutyát, macskát, aranyhörcsögöt, és egyéb jószágokat tartanak. Sétálni csakis ölebükkel mennek. Gyermekük nincsen. Minek? Az csak gond és nyűg.

Aquinói Szent Tamás mondja, hogy minden lény csak a saját létformája szerint lehet önmagával azonos, és Isten nem rombolja le az emberi természetet, amit saját maga alkotott, és ami éppen ezért – jó. Tehát aki magyar, ne holland paradicsomért, venezuelai paprikáért vagy kínai fokhagymáért álljon sorba, amikor van magyar is!

Persze tudom, ha ezt mondom, sokan egyenesen hülyének néznek. Állatellenes vagy! Ellensége vagy a modern civilizációnak! Az őskori, ókori, vagy középkori világ reinkarnációja vagy!

De irigylem ilyenkor eleinket... Idézek egy megfakult műből:

„Pártold mindazt, ami magyar! Valamint a katholikus magyar hajadon szeretni fogja bármely idegen országbeli embertársát is, de azért mégis természetszerűleg első sorban a saját nemzetbelijét szereti és segélyezi, azon meggyőződésből kiindulva, hogy minden nemzetbeli szeresse és pártolja első sorban a magáét: úgy első sorban pártolja a saját hazájában termett termékeket és készített iparcikkeket is. Mert ha a Magyarországon termett búzát nem vásároljuk, hanem előnyt adunk az éppen olyan minőségű külföldi terménynek, akkor nagyon sértjük hazánk közgazdasági érdekét, miután az itteni termény azáltal nemcsak hogy árát veszti, hanem megengedjük, hogy ide a külföldi termény hozassék be s ezáltal pénzünk külföldre vándoroljon. A magyar, amennyire csak lehetséges, segítse magyar honfitársát. Áll ez még inkább az ipari termékekre. Avagy nem bűn-e, ha például itt a hazában kitűnő bútor-asztalosok készítik a szebbnél-szebb bútorokat és mi azért csupa megrögzött rossz szokásból mégis Bécsből hozatnók sok száz forintra rúgó bútorainkat. Hát hogyan várjuk akkor, hogy becsületes iparosaink s általuk a magyar ipar is boldoguljon, ha a hazai rovására indokolatlanul pártoljuk az idegent.”

(Cziklay Lajos: Katholikus hajadonok könyve. Jó tanácsadó az élet minden útjára. Főpásztori jóváhagyással. 3. kiadás. Budapest, 1892. Szerző kiadása-Hunyadi Mátyás Műintézet, 147.old.)

Profetikus sorok. Csak kérdés, miért nem tanulunk belőlük végre?

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007