2026. szeptember 11. péntek,
Teodóra napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Pártold mindazt, ami magyar!
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



„Az idegen szép!” De sokszor hallottuk, hallhatjuk. És a valóság? Amikor Franciaországba viszik ki a magyar paradicsomot és onnan viszont a selejteset hozzák ide feldolgozásra?

Aki csak egy kicsit is ad önmagára, példát vehetne az állatvilágról. A medveanya sem a farkaskölyköket vagy az újszülött bárányokat pátyolgatja. Kizárólag csak az övéit. Van ugyanis olyan, hogy önszeretet. Jézusi tanítás ez. „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.” (Mt 22,39)

Valami nagyon nagy baj van a világgal. Ismerek sokakat, akik lakótelepen élnek és gyermek helyett kutyát, macskát, aranyhörcsögöt, és egyéb jószágokat tartanak. Sétálni csakis ölebükkel mennek. Gyermekük nincsen. Minek? Az csak gond és nyűg.

Aquinói Szent Tamás mondja, hogy minden lény csak a saját létformája szerint lehet önmagával azonos, és Isten nem rombolja le az emberi természetet, amit saját maga alkotott, és ami éppen ezért – jó. Tehát aki magyar, ne holland paradicsomért, venezuelai paprikáért vagy kínai fokhagymáért álljon sorba, amikor van magyar is!

Persze tudom, ha ezt mondom, sokan egyenesen hülyének néznek. Állatellenes vagy! Ellensége vagy a modern civilizációnak! Az őskori, ókori, vagy középkori világ reinkarnációja vagy!

De irigylem ilyenkor eleinket... Idézek egy megfakult műből:

Pártold mindazt, ami magyar! Valamint a katholikus magyar hajadon szeretni fogja bármely idegen országbeli embertársát is, de azért mégis természetszerűleg első sorban a saját nemzetbelijét szereti és segélyezi, azon meggyőződésből kiindulva, hogy minden nemzetbeli szeresse és pártolja első sorban a magáét: úgy első sorban pártolja a saját hazájában termett termékeket és készített iparcikkeket is. Mert ha a Magyarországon termett búzát nem vásároljuk, hanem előnyt adunk az éppen olyan minőségű külföldi terménynek, akkor nagyon sértjük hazánk közgazdasági érdekét, miután az itteni termény azáltal nemcsak hogy árát veszti, hanem megengedjük, hogy ide a külföldi termény hozassék be s ezáltal pénzünk külföldre vándoroljon. A magyar, amennyire csak lehetséges, segítse magyar honfitársát. Áll ez még inkább az ipari termékekre. Avagy nem bűn-e, ha például itt a hazában kitűnő bútor-asztalosok készítik a szebbnél-szebb bútorokat és mi azért csupa megrögzött rossz szokásból mégis Bécsből hozatnók sok száz forintra rúgó bútorainkat. Hát hogyan várjuk akkor, hogy becsületes iparosaink s általuk a magyar ipar is boldoguljon, ha a hazai rovására indokolatlanul pártoljuk az idegent.”

(Cziklay Lajos: Katholikus hajadonok könyve. Jó tanácsadó az élet minden útjára. Főpásztori jóváhagyással. 3. kiadás. Budapest, 1892. Szerző kiadása-Hunyadi Mátyás Műintézet, 147.old.)

Profetikus sorok. Csak kérdés, miért nem tanulunk belőlük végre?

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007