 | | | 2026. november 16. hétfő, Ödön napja. Kalendárium | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek . ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Megvetés, álomkergetés, sznobizmus és képmutatás. Charles Dickens a szív írója. A Szép remények talán a legjobb regénye, mely valamennyi kritikusa szerint messze kimagaslik életművéből. Pip, a regény hőse egy nap szökött fegyenccel találkozik. A fegyenc ráveszi a halálra rémült kisfiút arra, hogy szabadítsa meg bilincseitől. Miután Pip teljesíti a fegyenc kérését, útjaik elválnak. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Pártold mindazt, ami magyar! | | 
„Az idegen szép!” De
sokszor hallottuk, hallhatjuk. És a valóság? Amikor Franciaországba viszik ki a
magyar paradicsomot és onnan viszont a selejteset hozzák ide feldolgozásra?
Aki
csak egy kicsit is ad önmagára, példát vehetne az állatvilágról. A medveanya
sem a farkaskölyköket vagy az újszülött bárányokat pátyolgatja. Kizárólag csak
az övéit. Van ugyanis olyan, hogy önszeretet. Jézusi tanítás ez. „Szeresd
felebarátodat, mint tenmagadat.” (Mt 22,39)
Valami nagyon nagy baj van a világgal. Ismerek sokakat, akik lakótelepen
élnek és gyermek helyett kutyát, macskát, aranyhörcsögöt, és egyéb jószágokat
tartanak. Sétálni csakis ölebükkel mennek. Gyermekük nincsen. Minek? Az csak
gond és nyűg.
Aquinói Szent Tamás mondja, hogy minden lény csak a saját létformája szerint
lehet önmagával azonos, és Isten nem rombolja le az emberi természetet, amit
saját maga alkotott, és ami éppen ezért – jó. Tehát aki magyar, ne holland
paradicsomért, venezuelai paprikáért vagy kínai fokhagymáért álljon sorba,
amikor van magyar is!
Persze tudom, ha ezt mondom, sokan egyenesen hülyének néznek. Állatellenes
vagy! Ellensége vagy a modern civilizációnak! Az őskori, ókori, vagy középkori
világ reinkarnációja vagy!
De irigylem ilyenkor eleinket... Idézek egy megfakult műből:
„Pártold mindazt, ami
magyar! Valamint a katholikus magyar hajadon szeretni fogja bármely idegen
országbeli embertársát is, de azért mégis természetszerűleg első sorban a saját
nemzetbelijét szereti és segélyezi, azon meggyőződésből kiindulva, hogy minden
nemzetbeli szeresse és pártolja első sorban a magáét: úgy első sorban pártolja
a saját hazájában termett termékeket és készített iparcikkeket is. Mert
ha a Magyarországon termett búzát nem vásároljuk, hanem előnyt adunk az éppen
olyan minőségű külföldi terménynek, akkor nagyon sértjük hazánk közgazdasági
érdekét, miután az itteni termény azáltal nemcsak hogy árát veszti, hanem
megengedjük, hogy ide a külföldi termény hozassék be s ezáltal pénzünk
külföldre vándoroljon. A magyar, amennyire csak lehetséges, segítse magyar
honfitársát. Áll ez még inkább az ipari termékekre. Avagy nem bűn-e, ha például
itt a hazában kitűnő bútor-asztalosok készítik a szebbnél-szebb bútorokat és mi
azért csupa megrögzött rossz szokásból mégis Bécsből hozatnók sok száz forintra
rúgó bútorainkat. Hát hogyan várjuk akkor, hogy becsületes iparosaink s általuk
a magyar ipar is boldoguljon, ha a hazai rovására indokolatlanul pártoljuk az
idegent.”
(Cziklay Lajos: Katholikus hajadonok könyve. Jó tanácsadó az élet minden
útjára. Főpásztori jóváhagyással. 3. kiadás. Budapest, 1892. Szerző
kiadása-Hunyadi Mátyás Műintézet, 147.old.)
Profetikus sorok. Csak
kérdés, miért nem tanulunk belőlük végre?
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |