 | | | 2025. december 25. csütörtök, karácsony Eugénia napja. Kalendárium | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | | | | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Ha a tudományosság szempontjai alapján közelítjük meg az év legszebb ünnepnapját, akkor azt mondhatjuk, Jézus Krisztus születésének napja a világtörténelem legfontosabb dátuma....
| | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Emlék neked | | 
Úgy érzem, mintha réten, vagy inkább virágos kertben járnék, s valami édes, bódító illat áradna mindenhonnan. Török szegfűt látok, jó sokat, meg sárga tulipánokat, és rengeteg gyöngyvirágot hűsölni egy öreg fűzfa alatt. Egy nénike fáradt kezével a kerti kutat pumpálja vízért, alatta öntözőkannája; nehéz neki már a teher... Mellette unokái a döngölt, agyagos földbe néhány lyukat fúrnak, kezükben színes kis gombok. Épp gombfociznak. Hiszen az egyik köztük én vagyok! – kiáltok fel, s hirtelen megindultságot érzek. Vajon mi a célja Istennek, miért láttatja mindezt velem?
* A varázsló csettint ostorával, s hirtelen változik a kép... *
Egy szobában ülök, kezemben szilvalekváros kenyér, tiszta ragacs minden. A néni szelíden dorgál, s megtörli kezem, arcom, majd egy pohár vizet hoz nekem...
Felébredek. Az álomfoszlányok az enyészeté lesznek, sajnálom is nagyon, mert jólesett, megnyugtatott. Felemelem fejem, újra a szobámban ülök, az elme újra érzékeli a gép zümmögését. Kinyitom a szemem, s kinézek az ablakon. Feltekintek az égre, és kémlelném a Holdat, ha nem takarná felhő éppen. Milyen kár! Azt mondják, a Hold a szerelmeseké, mert megmutatja a szeretőknek a titkos ösvényeket, amelyek az imádottjukhoz vezetnek. Eszembe jut a Clair de Lune. Ekkor a zene felerősödik bennem, még az ereimben is érzem. Ó, de szép! – szakad ki a sóhaj belőlem újra, akárhányszor hallom, élem is át. És a „katarzis”nem marad el! Most itt ülök a monitor előtt. Éjjel két óra lassan, szemem kezd észrevétlenül becsukódni. Majd katt-katt, riadok fel ismét, hallom legbelülről az apró hangokat, ahogy agyam egy-egy másodpercre kihagy; így próbálja tudtomra adni, hogy eljött a pillanat, itt az alvás ideje. Én mégis erőt veszek magamon, kortyolok egyet a rég kihűlt zöld teámból, hátha kihúzom még vele néhány percig, bár tudom, hogy minden erőlködésem hiábavaló. A test megköveteli azt, ami jár neki. Elképzellek! Te épp, a legszebb álmodat alszod. Két kezed a fejed alatt puha párnán pihen. Oldalt fekszel, most egyik lábad előre felhúzod, a takaró kissé félrecsúszik, s ekkor felfedi tested legapróbb titkait. Én ottfelejtem a tekintetem, és elmosolyodom. Valamitől megrebbensz, mintha megéreznéd, hogy nézlek; ébredezel. - Kérlek, csukd be a szemem! Tedd rá pilláimra szép ívű, langymeleg kezed, s mondd, hogy te buta, ideje aludni, hisz álmos vagy már! Ekkor én engedelmeskedem neked. De csak ekkor, hogy érezd, fontos vagy nekem. - Szia! Szép álmokat kedvesem!
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |