 | | | 2025. március 28. péntek, Gedeon napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A karácsony az a nap... | | 
A karácsony az a nap,amikor sikerül, sőt nem lehet nem " megragadni
az időnek és az időtlennek metszőpontját ", mely egyébként az
angol költő, Eliot szerint a a szentek foglalkozása. Karácsonykor minden ember
" szent " lesz, mert az idő és az időtlenség metszéspontjába kerül.
Karácsonykor az ember a teljes életet éli meg, amint Betlehemi Jászol köré néz
és mindazt látja, amiről Pilinszky költő ír: " Mi van ott? A
csillag: a kozmosz küldötte minden csillag nevében. Az angyalok: a láthatatlan
erők és szellemek képviselői. A barlang: a föld, amely szívéig megnyílt
az újszülött fogadására. /Vele a föld öle van jelen: melegével és minden terményével/
A barmok és az állatvilág. A szalma a növényvilág melengető jelenléte. A
pásztorok és királyok: az egész emberiség... Ebben a legendás együttesben némán
az is benne benne van - tudatosan vagy öntudatlanul - hogy Jézus a
megtestesülésével közvetve az egész világot magára öltötte. '" -
A karácsonyi teljes létbe beletartozik millióival a dúsgazdag és a hajléktalan
szegény, egyforma lényeggel, mert mindkettő EMBER, akár kisded, akár gyermek,
vagy ifjú, egészséges vagy beteg, felnőtt vagy idős. E sorok írója és minden
olvasója...
Karácsony ünnepe az a nap, amikor vágy kapja el az embert, és Ady
Endrével jókedvvel énekli: " Isten-dicséretre/ Mégis csak
kiállok. / De boldogok a pásztorok / S a három királyok./ Én is mennék, mennék,
/ Énekelni mennék, / Nagyok között a kis Jézusért / Minden szépet tennék.
"
A
karácsony az Anyag, a Szellem és a Lélek násza, hiszen az ember mindhárom
megbonthatatlan egysége, amely a Teremtőnek úgy megtetszett, hogy Fia emberré
lett, karácsonykor. A karácsony mély valóság-titkát jelképezi a karácsonyi
ajándék. Minden ajándékban ott az emberi szellem találékonysága: mit, kinek
ajándékozzon. Ott az anyag, maga az ajándék. Ott a lélek, hiszen szeretettel
nyújtjuk egymásnak a meglepetést. Ahol pedig szeretet, ott az Isten, aki maga a
Szeretet.
A karácsony napja a dicsőség napja, hiszen a szeretetben felmagasztosul az
ember, és teljes arcát fordítja felénk Jézus kisded arcvonásaiban az önmagát
felülmúló Isten végtelen jósággal ( s ha szabad így fogalmazni ) karácsony
minden pillanat, amikor szeretnek és szeretek. Karácsony napja minden
nap, amikor bensőmben igaz, jó és szép vagyok. A Kisded szívéből kiáradó isteni
irgalmasság fénye bűneim árnyékát eloszlatja. Karácsony napja az ima napja,
szólok Istenhez és Ő válaszol. A karácsony arcán a fenyőfa alatt ezer mosoly és
ezer könny.
A karácsony napja misztérium, melynek valóságát, titkát,
gazdagságát János evangéliuma mondja meg: " Kezdetben volt az Ige,
és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige... Az Ige testté lett és
közöttünk lakozott, és mi láttuk dicsőségét,aki telve volt kegyelemmel
igazsággal... A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. " Bár
befogadták volna, bár befogadnánk ma, akkor Ady Endre álma megvalósulna -
a gyilkolásra kész kezek egymással kezet fognának, a pusztító fegyverek elnémulnának,
a szívekbe félelem helyett öröm szállna - igen, ahogy a költő írja: "
Egy erő hatná át / A nagy mindenséget, / Nem volna más vallás, / Nem volna csak
ennyi:/ Imádni az Istent / És egymást szeretni.../ Karácsonyi rege / Ha
valóra válna, / Igazi boldogság / Szállna a világra.../.
A
karácsony az a nap, mely gyökereztesse embervoltunk mélyébe: legyen "
DICSŐSÉG A MAGASSÁGBA ISTENNEK, ÉS BÉKESSÉG A FÖLDÖN AZ EMBERNEK! " |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |