 | | | 2025. október 16. csütörtök, Gál napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| |
1849. október 6.: a magyar történelem egyik leggyászosabb napja. A tizenhármakat, az 1848-49-es szabadságharcban hősiesen küzdő magas rangú katonai vezetőit végezték ki Aradon a császár pribékjei. Rájuk emlékezünk a mai napon. ...
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az ember Isten képmása | |
Másodszor olvasom Paál Zsolt író
„Napfény a kövek alatt” című regényét. Sokat gondolkoztam azon a jeleneten,
melyben sérült tankból két orosz katona támolyog ki. Az egyiket azonnal
lelövik. A sebesült katonát a könyv főszereplője elé lökik. Ölje meg. A gyilkolásra
felszólított így gondolkodik: „Ez az ember elbizonytalanított. Ahogy ott áll
előttem, meghatott a látványa. Az élet volt maga, mert mozdulataiból az életbe
való akaratos belekapcsolódás remegett. A szemében nem volt gyűlöltség. Inkább
ostobának gondoltam volna, de az emberség számára nem léteztek efféle
kategóriák. Ember volt, Isten végtelen arca közül egy.” - Tévedett az író? Az
ember Isten képmása?
Jó néhány évvel ezelőtt, amikor még csak
6 milliárd fő volt a Föld lakója, egy meghívó hátlapjára ezeket a sorokat
írtam: „Szeretem az embereket, mind a 6 milliárdot. Egyetlenségükben, hiszen
Isten képmásai ők. Vajon milyen az Isten arca? Ennyien most, és ki tudja mióta
a mai napig, és a jövőben élnek majd, és mind-mindegyik egyenként és másként
képmásai személyiségük egyetlensége miatt? Félve és kíváncsian várom a
találkozást.” - Tévedtem? Tévedésben vagyok?
A Biblia Teremtés könyvében Isten így
szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. […] Isten
megteremtette az embert, saját képmására. Isten képmására teremtette őt,
férfinak és nőnek teremtette.” (1, 26)
Szent Ágoston magában a Szentháromságban
látja az ősképet. Istenben egy természet és három a személy. Ennek képe az
ember lelke hármas tevékenységével, az értelemmel, az emlékezettel és az
akarattal. Az ember lelkével, testével Isten képmása. - Damaszkuszi Szent János
így tanít: „Az Istenben való részesedés azzá teszi az embert, aki Krisztus az
emberi természet által.” Péter apostol pedig, (az első pápa) írja: „Értékes és
nagy ígéretet kaptunk, hogy általuk részeseivé legyetek az Isten
természetének.” (2 Pét 1, 4)
Mindezek után, úgy gondolom, hogy az író
nem tévedett, egy embert látott: „Ember volt, Isten végtelen arca közül egy.”
Élményével nincs egyedül a világirodalomban. A francia Paul Claudel
„Selyemcipő” című drámájában hangzik el a szerelmes férfi szava szerelméhez: „Ó
ne légy többé asszony, mutasd meg arcodon végre azt az Istent, akit nem bírsz
már magadba zárni.” Reményik Sándor önmagába mélyedve írja „Istenarc” című
versében, melyből idézek:
„Egy istenarc van eltemetve bennem.
Tán létem előtti létem emlékképe. […]
Néha magamban látom, néha másban. […]
Egy istenarc van eltemetve bennem,
S most ásót, kapát, csákányt ragadok,
Testvéreim jertek, segítsetek,
Egy kapavágásnyit ti is tegyetek,
Mert az az arc egészen én vagyok!”
És most tegyük fel újra a kérdést: nem
felelőtlen (őrült) kijelentés: „szeretem mind a 8 milliárd embert”? Jézust
Krisztust kérdezték: „Mondd, melyik a főparancs?” Jézus válasza: „Szeresd
Uradat, Istenedet teljes szívedből. A második hasonló hozzá: Szeresd
embertársadat, mint saját magadat.” (Mt 22,30) Most én kérdezem: a 8 milliárd
ember közül van csak egy is, aki nem embertársam?! Jézus nyomatékosan mondja:
„...apádat, anyádat tiszteld, felebarátodat pedig szeresd úgy, mint önmagad.”
(Mt 19,19) Minden embert? Igen. Jézus válasza: „Szeressétek ellenségeiteket,
tegyetek jót haragosaitokkal." (Lk 6,27)
Ezeket a parancsokat Jézus nemcsak
mondta, így is cselekedett. A nyilvánosan vétkező asszonyra követ nem dobott.
Júdást, aki elárulta, gyilkosainak kezére adta, így szólította: „Barátom, miért
jöttél?” A kereszten haldokolva ellenségeiért így imádkozott: „Atyám, bocsáss
meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Péter apostol, aki háromszor
tagadta meg az árulás éjszakáján, feltámadása után "csak" ennyit
kérdezett tőle háromszor: „Péter szeretsz engem?” Majd amikor Péter háromszor
vallotta meg, hogy szereti, Jézus válasza: „Legeltesd juhaimat…”
Lehetetlen 8 milliárd embert szeretni?
Jézus nem kérné, ha lehetetlen volna. Csak egy példa: ha valaki gyilkos háború
ellen békét akar és lehetőségein belül cselekszik a békességért, akkor már a
Földön élő minden embert szeret.
Aki önámítás nélkül önmaga
lélek-mélységébe merül, - aki látszatok mögött hittel tekint embertársára,
Isten végtelen arca egyikén csodálkozhat.
Van-e tengercsepp, melyben ne a Tenger
lenne?
Van-e harmatcsepp, melyben nem a Nap
fénye ragyogna? |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |