2026. május 7. csütörtök,
Gizella napja.
Kalendárium

Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...

 

 

1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.

 

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...

15. A félelmetes Oz leleplezése

"Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek.

...

 

(Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. 

Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...

 

 Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől.

...

1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.

 Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is.

...

 A "Figaro házassága"-t 1786...

VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.–  Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba.

...

A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről.

...

Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. 

Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.

...

1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Az ember Isten képmása
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Másodszor olvasom Paál Zsolt író „Napfény a kövek alatt” című regényét. Sokat gondolkoztam azon a jeleneten, melyben sérült tankból két orosz katona támolyog ki. Az egyiket azonnal lelövik. A sebesült katonát a könyv főszereplője elé lökik. Ölje meg. A gyilkolásra felszólított így gondolkodik: „Ez az ember elbizonytalanított. Ahogy ott áll előttem, meghatott a látványa. Az élet volt maga, mert mozdulataiból az életbe való akaratos belekapcsolódás remegett. A szemében nem volt gyűlöltség. Inkább ostobának gondoltam volna, de az emberség számára nem léteztek efféle kategóriák. Ember volt, Isten végtelen arca közül egy.” - Tévedett az író? Az ember Isten képmása?

Jó néhány évvel ezelőtt, amikor még csak 6 milliárd fő volt a Föld lakója, egy meghívó hátlapjára ezeket a sorokat írtam: „Szeretem az embereket, mind a 6 milliárdot. Egyetlenségükben, hiszen Isten képmásai ők. Vajon milyen az Isten arca? Ennyien most, és ki tudja mióta a mai napig, és a jövőben élnek majd, és mind-mindegyik egyenként és másként képmásai személyiségük egyetlensége miatt? Félve és kíváncsian várom a találkozást.” - Tévedtem? Tévedésben vagyok?

A Biblia Teremtés könyvében Isten így szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. […] Isten megteremtette az embert, saját képmására. Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette.” (1, 26)

Szent Ágoston magában a Szentháromságban látja az ősképet. Istenben egy természet és három a személy. Ennek képe az ember lelke hármas tevékenységével, az értelemmel, az emlékezettel és az akarattal. Az ember lelkével, testével Isten képmása. - Damaszkuszi Szent János így tanít: „Az Istenben való részesedés azzá teszi az embert, aki Krisztus az emberi természet által.” Péter apostol pedig, (az első pápa) írja: „Értékes és nagy ígéretet kaptunk, hogy általuk részeseivé legyetek az Isten természetének.” (2 Pét 1, 4)

Mindezek után, úgy gondolom, hogy az író nem tévedett, egy embert látott: „Ember volt, Isten végtelen arca közül egy.” Élményével nincs egyedül a világirodalomban. A francia Paul Claudel „Selyemcipő” című drámájában hangzik el a szerelmes férfi szava szerelméhez: „Ó ne légy többé asszony, mutasd meg arcodon végre azt az Istent, akit nem bírsz már magadba zárni.” Reményik Sándor önmagába mélyedve írja „Istenarc” című versében, melyből idézek:

„Egy istenarc van eltemetve bennem.

Tán létem előtti létem emlékképe. […]

Néha magamban látom, néha másban. […]

Egy istenarc van eltemetve bennem,

S most ásót, kapát, csákányt ragadok,

Testvéreim jertek, segítsetek,

Egy kapavágásnyit ti is tegyetek,

Mert az az arc egészen én vagyok!”

És most tegyük fel újra a kérdést: nem felelőtlen (őrült) kijelentés: „szeretem mind a 8 milliárd embert”? Jézust Krisztust kérdezték: „Mondd, melyik a főparancs?” Jézus válasza: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből. A második hasonló hozzá: Szeresd embertársadat, mint saját magadat.” (Mt 22,30) Most én kérdezem: a 8 milliárd ember közül van csak egy is, aki nem embertársam?! Jézus nyomatékosan mondja: „...apádat, anyádat tiszteld, felebarátodat pedig szeresd úgy, mint önmagad.” (Mt 19,19) Minden embert? Igen. Jézus válasza: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal." (Lk 6,27)

Ezeket a parancsokat Jézus nemcsak mondta, így is cselekedett. A nyilvánosan vétkező asszonyra követ nem dobott. Júdást, aki elárulta, gyilkosainak kezére adta, így szólította: „Barátom, miért jöttél?” A kereszten haldokolva ellenségeiért így imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Péter apostol, aki háromszor tagadta meg az árulás éjszakáján, feltámadása után "csak" ennyit kérdezett tőle háromszor: „Péter szeretsz engem?” Majd amikor Péter háromszor vallotta meg, hogy szereti, Jézus válasza: „Legeltesd juhaimat…”

Lehetetlen 8 milliárd embert szeretni? Jézus nem kérné, ha lehetetlen volna. Csak egy példa: ha valaki gyilkos háború ellen békét akar és lehetőségein belül cselekszik a békességért, akkor már a Földön élő minden embert szeret.

Aki önámítás nélkül önmaga lélek-mélységébe merül, - aki látszatok mögött hittel tekint embertársára, Isten végtelen arca egyikén csodálkozhat.

Van-e tengercsepp, melyben ne a Tenger lenne?

Van-e harmatcsepp, melyben nem a Nap fénye ragyogna?

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007