2025. december 8. hétfő,
Mária napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Az ember Isten képmása
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Másodszor olvasom Paál Zsolt író „Napfény a kövek alatt” című regényét. Sokat gondolkoztam azon a jeleneten, melyben sérült tankból két orosz katona támolyog ki. Az egyiket azonnal lelövik. A sebesült katonát a könyv főszereplője elé lökik. Ölje meg. A gyilkolásra felszólított így gondolkodik: „Ez az ember elbizonytalanított. Ahogy ott áll előttem, meghatott a látványa. Az élet volt maga, mert mozdulataiból az életbe való akaratos belekapcsolódás remegett. A szemében nem volt gyűlöltség. Inkább ostobának gondoltam volna, de az emberség számára nem léteztek efféle kategóriák. Ember volt, Isten végtelen arca közül egy.” - Tévedett az író? Az ember Isten képmása?

Jó néhány évvel ezelőtt, amikor még csak 6 milliárd fő volt a Föld lakója, egy meghívó hátlapjára ezeket a sorokat írtam: „Szeretem az embereket, mind a 6 milliárdot. Egyetlenségükben, hiszen Isten képmásai ők. Vajon milyen az Isten arca? Ennyien most, és ki tudja mióta a mai napig, és a jövőben élnek majd, és mind-mindegyik egyenként és másként képmásai személyiségük egyetlensége miatt? Félve és kíváncsian várom a találkozást.” - Tévedtem? Tévedésben vagyok?

A Biblia Teremtés könyvében Isten így szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. […] Isten megteremtette az embert, saját képmására. Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette.” (1, 26)

Szent Ágoston magában a Szentháromságban látja az ősképet. Istenben egy természet és három a személy. Ennek képe az ember lelke hármas tevékenységével, az értelemmel, az emlékezettel és az akarattal. Az ember lelkével, testével Isten képmása. - Damaszkuszi Szent János így tanít: „Az Istenben való részesedés azzá teszi az embert, aki Krisztus az emberi természet által.” Péter apostol pedig, (az első pápa) írja: „Értékes és nagy ígéretet kaptunk, hogy általuk részeseivé legyetek az Isten természetének.” (2 Pét 1, 4)

Mindezek után, úgy gondolom, hogy az író nem tévedett, egy embert látott: „Ember volt, Isten végtelen arca közül egy.” Élményével nincs egyedül a világirodalomban. A francia Paul Claudel „Selyemcipő” című drámájában hangzik el a szerelmes férfi szava szerelméhez: „Ó ne légy többé asszony, mutasd meg arcodon végre azt az Istent, akit nem bírsz már magadba zárni.” Reményik Sándor önmagába mélyedve írja „Istenarc” című versében, melyből idézek:

„Egy istenarc van eltemetve bennem.

Tán létem előtti létem emlékképe. […]

Néha magamban látom, néha másban. […]

Egy istenarc van eltemetve bennem,

S most ásót, kapát, csákányt ragadok,

Testvéreim jertek, segítsetek,

Egy kapavágásnyit ti is tegyetek,

Mert az az arc egészen én vagyok!”

És most tegyük fel újra a kérdést: nem felelőtlen (őrült) kijelentés: „szeretem mind a 8 milliárd embert”? Jézust Krisztust kérdezték: „Mondd, melyik a főparancs?” Jézus válasza: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből. A második hasonló hozzá: Szeresd embertársadat, mint saját magadat.” (Mt 22,30) Most én kérdezem: a 8 milliárd ember közül van csak egy is, aki nem embertársam?! Jézus nyomatékosan mondja: „...apádat, anyádat tiszteld, felebarátodat pedig szeresd úgy, mint önmagad.” (Mt 19,19) Minden embert? Igen. Jézus válasza: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal." (Lk 6,27)

Ezeket a parancsokat Jézus nemcsak mondta, így is cselekedett. A nyilvánosan vétkező asszonyra követ nem dobott. Júdást, aki elárulta, gyilkosainak kezére adta, így szólította: „Barátom, miért jöttél?” A kereszten haldokolva ellenségeiért így imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Péter apostol, aki háromszor tagadta meg az árulás éjszakáján, feltámadása után "csak" ennyit kérdezett tőle háromszor: „Péter szeretsz engem?” Majd amikor Péter háromszor vallotta meg, hogy szereti, Jézus válasza: „Legeltesd juhaimat…”

Lehetetlen 8 milliárd embert szeretni? Jézus nem kérné, ha lehetetlen volna. Csak egy példa: ha valaki gyilkos háború ellen békét akar és lehetőségein belül cselekszik a békességért, akkor már a Földön élő minden embert szeret.

Aki önámítás nélkül önmaga lélek-mélységébe merül, - aki látszatok mögött hittel tekint embertársára, Isten végtelen arca egyikén csodálkozhat.

Van-e tengercsepp, melyben ne a Tenger lenne?

Van-e harmatcsepp, melyben nem a Nap fénye ragyogna?

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007