 | | | 2025. július 12. szombat, Izabella, Dalma napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A lélek ütemei - Bach legszentebb tavasza | |

Ábrándosan szép tavaszi nap volt. Lustán
tévelygő darázs neszezett az ablakpárkány szürke csendjén, az ég beáramló
fényözöne alatt. Lassú szellők terelték a nyitott ablakokkal tátogó termekbe a
park dús virágillatát.
Tucatnyian ültünk az egybetolt padok és
székek kopottan zöld ölébe, hallgatók egy vidéki Alma Mater bolthajtásos
szobájának árnyas falai közt. A sarokban fekete zongora terpeszkedett, halk
borongással szuszogott a májusi nap ragyogásában.
Előttünk magas, enyhén görnyedt tudós
professzorunk ma is halk köszönéssel lépett be, kezében kopott tasakban egy
ezerszer is lejátszott bakelitlemez fekete tányérja sötétlett.
- Ma megmutatom Önöknek a világ legszebb
zenéjét – mondta szelíd derűvel, s minden bevezető nélkül feltette a lemezt.
- Csak a Largo-t fogom szeretett
mindnyájuknak lejátszani.
Hátradőltem, s arra gondoltam, hogy ma mit
is fogok enni, hiszen szegény diáknak, aki összes pénzét könyvekre költi, örök
dilemma a táplálkozás szükséglete. Mondhatni, filozófiai probléma. Az
egzisztencia már Renan A kereszténység eredetének története hét kötetének
megvásárlása után elvesztette létjogosultságát. Arra gondoltam, milyen különös
lesz evésről elmélkednem kellemes zeneszó lágy remegése közepette.
S akkor felcsendült az a zene, mely örökre
más irányba terelte életemet, s akkor oly hatással volt rám, hogy professzorom
egyetlen kérdésére sem tudtam válaszolni. Kétszáz forint volt a teljes
kosztpénzem a hónap közepén, a kilencvenes évek elején.
Az utolsó előadásokra nem mentem be. Közel
volt egy hatalmas hanglemezbolt, szinte futva érkeztem oda.
Kérésemre az eladó leemelte a polcról a
lemezt.
- Százkilencven forint lesz – mondta lusta
sóhajjal.
Gondolkodás nélkül fizettem. Haza indultam
tíz forinttal a zsebemben, de enyém volt a világ legszebb zenéje.
Vitathatatlan tény, hogy Bach a zene egyik
legnagyobb óriása, talán a legnagyobb. Műveinek nagyobbik része elveszett, de
így is ezret is felülmúló hagyatéka gigantikus teljesítmény. A Mester ma is úgy
áll az utókor emlékezetének küszöbén, mint a Demetriosz által emelt világcsoda
szoboróriása, mely világok felett állt.
Bach hegedűversenyeiből három maradt fenn,
s ezek mindegyike a koncerttermek kedvelt darabja. Egykor nem szívesen
tanítottak ezeket a remekműveket, sőt, voltak olyan akadémiai tanárok, akik
eltiltották tanítványaikat Bach hegedűversenyeitől.
Pándi Marianne így ír Bach hegedűsi
mivoltáról:
„Ő
maga gyermekkorától kezdve hegedült, és feltehető, hogy a lüneburgi gimnázium
elvégzésének idején már kiváló hangszerjátékos lehetett, hiszen hamarosan a
weimari hercegi udvar zenekarában helyezkedett el. Albert Schweitzer rámutat,
hogy Bach hegedűs mivolta a billentyűs hangszerekre írott műveiben is
megmutatkozik, mert dallamainak tagolása itt is a hegedű vonóvezetését követi.
Ugyanakkor vonós hangszereken is előírja a többszólamú játéknak azokat a
formuláit, amelyeket ő maga a csembalón és orgonán sajátított el. S ha a
szólóhangszeren megköveteli a polifon játékot, természetes, hogy a versenyművek
zenekari kíséretében ezt mindenütt következetesen megvalósítja. E tekintetben
erősen különbözik olasz példaképeitől, akiknek műveit fiatal korában buzgón
tanulmányozta (Vivaldinak tíz versenyművét dolgozta át vonós hangszerekről
orgonára, illetve csembalóra!): témái jellegzetesebbek, ritmikája erőteljesebb,
zenekarának szövete - a homofon olasz ripienókkal szemben - nemcsak a
ritornellekben, hanem a kíséret során is többszólamú.”
A BWV 1043-as d-moll koncert nemcsak zenei
értelemben vett mestermű, hanem a zenében kevéssé jártas hallgatót is
elkényezteti a dallamok szüntelen áradásával, különösen a Largo gyönyörű
burjánzása.
Vivace
Kamarazeneszerű virtuóz első tétele, dús és tömött hangzásokkal, finom és ritmikusan
bravúros tempóival káprázatos nyitánya e nagyszerű zenének. Ellenpontozó
szerkesztettsége méltán utal Bach zsenijére, a dallamiság mellett mély és
zeneileg igen gazdag muzsika.
Largo, ma non tantor
A két hegedű csodálatos játéka, vérvörös hangszíne, súlyos barnába hajló
merengése, szent szerelemmel átszőtt vágyakozása az egyik legmegindítóbb lassú
tétel a zene történetében. Nincs semmi mellébeszélés, frázis, ügyes
mesterkedés; ez a tétel a tiszta líraiság szent evangéliuma. Késő tavaszi
fasorok, arannyá égett hullámzó domboldalak, a májusi alkonyat tündérjátéka,
szerelem és gyengédség a szívekben.
Allegro
A tétel nagyszabású koncertmuzsika a kamarajáték minden erényével,
ünnepélyes és emelkedett színpompájával.
Lassú tételének legszebb előadásai a Menuhin-Ferras kettős, az
Ojsztrah-testvérek, Mutter és Accardo mesteri felvételei, melyek visszaadják
azt az emberi tisztaságot és eszményt, melyet Bach Istenszeretete álmodott e
komor és fénytelen világba.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |