2025. július 14. hétfő,
Örs, Stella napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Díjtalanság
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Kertész Imre Nobel-díjazása úgy érte a magyar olvasói társadalmat, mintha egy jelentéktelen tolvajt egyik napról a másikra a bíborosi testületbe választanának.
Jól jellemezte az egész írástudói társadalom felkészületlenségét az a dermesztő állapot, mely során először senki nem tudta, ki is az a Kertész Imre. Ami ennél nagyobb baj volt, hogy senki nem talált róla semmiféle információt. Még a régi Új magyar lexikon sem említi, pedig ez a vaskos kiadvány még a régi tehénfejő asszonyból avanzsált vízügyi miniszter személyazonosságát sem szégyellte leleplezni.
Mindenki örült, hogy végre van magyar Nobel-díjas írónk. Boldog nemzetek betéve ismerik az övéiket, legalább annyira tudja még az átlag amerikai is, mint kedvenc csapata játékosait húsz esztendőre visszamenőleg. Csak mi nem tudjuk, ki az a Kertész Imre.
Természetesen azóta már a tankönyvek irodalmat érdemlő oldalaitól kezdve az irodalommal semmiféle közösséget nem vállaló újságok is elzengték a saját disszonáns hozsannájukat, s azóta mindenki szakértővé vált Kertész-ügyben.
Kertész Sorstalanság című regénye ma már érettségi tétel. Nyirő, Szabó Dezső, Tömörkény, Tormay, Török Gyula, Tolnai Lajos, Szerb Antal pedig nem
Nehéz helyzetben van a diákság és az irodalmat szerető olvasó, mikor ennek a regénynek az esztétikai értékéről kell nyilatkoznia.
Mikor Kertész a Sorstalanság első változatát a Magvető Kiadónak eljutatta; a kiadó ekképpen válaszolt:

„Kéziratát kiadónk lektorai elolvasták, egybehangzó véleményük alapján regénye kiadására nem vállalkozhatunk."

(...)

"Szólnunk kell még a stílusról is. Mondatainak nagy része ügyetlen, körülményesen fogalmazott, sajnos gyakoriak az ilyenfajta fordulatok: »…nagyjában-egészében valóban…«; »igen természetesen, s kissé emellett…«
Kéziratát ezért visszajuttatjuk Önnek.
Üdvözlettel.”

Mikor az első entré-ját eme műnek elolvastam, egy pillanatra hátrahőköltem.

„Ma nem mentem iskolába. Azaz mentem, de csak, hogy hazakérezkedjem az osztályfőnökömtől. Apám levelét is átadtam neki, amelyikben „családi okokra” hivatkozva kérelmezi a felmentésem. Kérdezte, mi volna az a családi ok. Mondtam neki, hogy apámat behívták munkaszolgálatra; akkor aztán nem is akadékoskodott tovább.”

Egy rosszul fogalmazó kisdiák piros tintával aláhúzott dolgozatát idézték elém ezek a mondatok.
A későbbiek során is magyartalanságoktól terhes szövegrészek sokaságával találkoztam. S minél jobban haladtam előre a regény olvasásában, annál hiábavalóbbak éreztem azt a szándékot, hogy leküzdjem szinte minden esetben igaznak bizonyuló előérzetemet.

Ma este is voltam vele a másik szobában, hogy megnézzük Fleischmannék díszhalait: a halakat ugyanis valóban, máskor is gyakran meg szoktuk tekinteni.”

(…)

„Odakint most már teljes ragyogással tűzött a nap. A vonat is megint haladt. Kérdeztem a fiúktól, hol vagyunk, s mondták, még mindig ugyanott, épp most indultunk tovább: akkor hát ezúttal a zökkenő ébreszthetett, úgy látszik.”

Önmagam vallattam, miképpen lehetséges az, hogy ez az egyre inkább a regény paródiájának tűnő alkotás mindenkinek tetszik, csak nekem nem. Aztán megkérdeztem másokat is, de még nem találkoztam olyan igaz olvasóval, akinek az arca felderült volna a regény címének említésére, s lelkendezve beszélt volna róla.
Ilyenkor elhangozhat a regény védelmében, hogy mindez egy gyermek visszaemlékezése, s nyelvezetének állandósult bicegése hitelesíti a mesélő személyét.
De a pongyolaság a gyermeknél sem erény.
Valószínűleg a diákság nagy része sem olvasta Kertész művét. S ha mégis megtette, kelletlenül végigszenvedhette minden lapját.
Nos, nem az együttérzés szenvedéséről beszélek, hanem a rossz hangzású nyelvezet, a darabos szerkezet elviselése miatti szenvedésről.

Aztán láttam a kelletlenül ténfergő diákok tömegeit, akiket némi verbális erőszaktevéssel tereltek be a moziba, hogy végigküzdjék a végtelen unalomtól, a drámaiságot feloldó amatőr rendezéstől, a hiteltelen szerepjátéktól, a papírmasé figuráktól, a gyönyörű pilisi tájat tönkretevő és meghamisító díszletektől vemhes filmváltozat 134 percét.
Ilyenkor az a védekezés is okafogyott, mely szerint a könyv és a film különböző műfaj. Ez igaz! De a film forgatókönyvének minden botlásáért a forgatókönyvíró Kertész Imre a felelős.

Kertész elhagyta Magyarországot. Ma Németországban él, egykori fogvatatói kebelén. Magyarországot nem szereti, nem érzi itthon jól magát. Ezt több vele készült riportban is megerősítette.
Talán velem van a baj, mikor arra vágyom, hogy egy magyar Nobel-díjjal jutalmazott író azonosuljon a magyarság történetével, szenvedéseivel, magányaival, kesergéseivel, örömeivel. Akit láthassak, megérinthessek, szeressek. Érezzem vele kapcsolatban mindazt, amit Tóth Árpáddal, Adyval, Szabó Dezsővel, Móriczcal, József Attilával kapcsolatban érzek. Amit érezhetek a vagyonát és életét Magyarországért feláldozó horvát származású Zrínyi iránt, az Esztergom alatti honvédő háborúban szétroncsolt testű Balassi iránt, az örök magányos Csokonai, a magyarságimádatában elégett Ady, a legműveltebb nőíró Tormay, a legnagyobb filozofikus művet megíró Madách, a legkonokabb butaság miatt mártírhalált halt Szerb Antal vagy Radnóti iránt.
És még jóhány egyetemes magyar íróért, költőért…

De Kertész műve nem nekem szól, s nem rólam szól. Tőlem idegen, mert nem osztozik a magyarság egyetlen sorskérdésében sem. Műveinek egyetlen szava sem keres engem és talál hozzám. Pedig Tömörkény vagy Szabó Dezső szavai - mint ódon fatornyokba zárt harangok - kiabálják fel bennem az Istenszerelmet és a magyarságszerelmet.
Kertész sorai annyit sem jelentenek, mint egy afrikai törzsi ének vagy vadászatra hívó kurjantás.
Talán nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy Stockholm még adós nekünk az első magyar irodalmi Nobel-díjjal.

2003

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007