2021. szeptember 22. szerda,
Móric napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Szép magyar regények 4.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Az Egri csillagok a Gárdonyi életműben nem a legmélyebb regény, hiszen az Isten rabjai misztikus szépsége vagy az Öreg tekintetes emberi tragikuma messzebb nyúlik a lelkiség ábrázolásában, mint a nagy háborús Odüsszeiájé.
De az Egri csillagok a leghatalmasabb; epikusabb bármely elődjénél, és benne van az a magyar idealizmus akkor, mikor az egyetlen progresszivitás a kor irodalmában a finitizmus lehetett.
Gárdonyi német származású volt, ezért lángolt benne az örök polgári attitűd, mely a modern irodalom egyetlen szociológiai jellegzetessége. Mégis van Gárdonyiban valami, ami nem polgári, de nem is arisztokratikus. Neveltetése felfelé húzta, ösztönei azonban le a föld közelségébe.  Alkalmazkodott a magyar viszonyokhoz, paraszttá lett, de ez a metamorfózis nem nélkülözte a súlyos belső konfliktusokat.
Nagy parasztcsúfoló sorozata, a Göre Gábor könyvek óriási népszerűségnek örvendenek mind a mai napig. Gárdonyi állítólag maga is szégyellte korai művét, és hosszú évtizedek fáradságos munkájának eredménye, hogy lemosta magáról fiatalkori bűnét. A polgár levedlette azt az idegenséget, átalakult, belenőtt a szűk magyar valóságba. De ez a valóság kinyílt, völgyekké terpeszkedett, majd hegyekké nőtt. Gárdonyi írásművészetében a természet lírai tisztasággá nemesül, az évszakok belső lelki tájakká nehezednek, ahogyan majdan George Das Jahre der Seele kötetében. Nőalakjaiban tavaszi frissességgé enyhül a nőiesség finom erotikája és az akkor még nem írótollra való fiziológiája.
Cecey Évában is ott van az örök derű, a tavaszi bimbóragyogás, nincs benne az öregedés lehetősége, ahogy mindegyik Gárdonyi-asszony megrekedt egy korban annak ellenére, hogy az idő tovaörvénylik alattuk.
A férfiak is telve vannak azzal a könnyű idealizmussal, melyben a kardcsörtetés, a fiatalság felhevülése is komolyan veendő. Mert Gárdonyi az utolsó író, aki a mesét, a régmúlt dicsőségét komolyan veszi Írásának az a sajátos értéke, hogy az olvasó mindent el is hisz neki, azonosul azzal a múlttal, melyben egyre kevésbé hisz.
Mert az egri hősök története visszaadja Homérosz tavaszi fuvalmait, a napfényt, a széljárást, a legendát, a hatalmas erejű vitézeket, kiket az istenek is kedvelnek. De leginkább a nemzet egyre láthatóbban elveszni látszó hitét és idealizmusát. És óriásivá nőtt anakronizmusként képes visszahozni a naturalizmusba  süppedő irodalomnak a romantikát, a színes tájakat, egzotikus helyszíneket cselszövéssel, babonával.
Másik nagy erénye, hogy úgy adja vissza a középkort, hogy azt magunknak érezzük, s szinte elcserélnénk a jelenkorral, melyben nincsenek hősök, csak árnyékemberek, ügyeskedők, kóklerek. Még a törökben is több emberség, egyenesség van, mint ebben a farizeusdühben és gyűlöletben megrészegült világban.
Balassi végtelen tavaszi réteken vágtató lovagjai újra életre kelnek, s ez az egész írásművészet visszaadja az emberiség, de legalább a magyarság tavaszát.
Sok van benne Mikszáthból Mikszáth derűje nélkül. De leginkább Arany János nyelvezetét veszi át, ezt az okos és szép népnyelvet ezernyi furfangjával, tömörségével, takarékosságával, ősvilági bölcsességével.
Mert ahogy Mikszáthnál a falu a magyarság talapzata, úgy rajzol Gárdonyi képeslapokat a magyar vidék verítékszagú, de ábrándosan szép parasztvilágából.

Gárdonyi tanító volt, ismerte a tanítóság garabonciás-méltóságát és elnyomorítottságát. Ismerte a füvek, fák és a napfény illatát, az állatok neszező mozdulatait, a paraszti észjárás néha komikus, máskor megalázó módon bölcs életszemléletét.
De leginkább azt ismerte, hogy mi tart meg egy nemzetet.
Ezért olyan példásan szép és magyarosan tömör a  nyelvezete, ezért nincsenek benne stiláris akrobatamutatványok. Nemzetben való gondolkodása kizár minden betolakodó elemet; hősei annyira magyarok és annyira tökéletesek, hogy az olvasó görnyedtségében is kihúzza magát, egyre büszkébbé válik minden elolvasott oldal után.
Látja az árulás lehetőségét és a szűkkeblűséget is, melyek a belső erők elleni forrongásban hamuvá égnek.
Érzi, hogy a magyarság a magára maradottságában felemésztődhet, ezért a keresztényi hit hiteles és nemes arányt teremt a hazaszereltben, s e kettős erő népmesei módon győzedelmeskedik minden nemzetrontó hatalmon.
Mindezért oly sikeres Gárdonyi regénye, ezért lehetett kötelező iskolai penzum a továbblépéshez. Sikere megállíthatatlanul utat vág a magyar szívekhez még akkor is, ha a jelen nemzetrontó erői tűzzel-vassal irtják a magyar irodalmat, de leginkább a magyar megmaradnivágyást.
Eger pedig őrzi nagy halottját még akkor is, ha jelenleg a sír fölé magasztosuló kereszt már korhadozik. De a Gárdonyi-nyelv és hazafiúság ledönthetetlenül magasodik a farizeusalattomosság fölé; oly erővel és oly izmos akarattal, ahogy az egri vármeséket őrzik a hatalmas terméskőfalak.

 

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007