 | | | 2025. július 12. szombat, Izabella, Dalma napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Csodák pedig vannak... | | Az angol realizmus a századfordulón úgy kerül a legijesztőbb feledésbe, mint valamiféle fehérnemű a szennyeskosárba. Mintha az embereknek elegük lenne a valóságból, a gyártelepek ijesztő realizmusából, a londoni utcák és külvárosok bűzéből, a szalonok szivarfüstös nagyképűségéből, a politika mindenütt jelenvalóságától. A költők visszafordulnak a múlthoz, amit már a romantika másodvirágzása idején Tennyson meg is tett. Aztán Yeats költészete fordult el a hétköznapiságtól, s énekelt a rég feledett dalnokok hangján a nagyon is hamar elfeledett korok dicsőségéről. A XX. század fordulóján Wells marslakói támadtak a Földre, majd Időgépének magányos Utazója hagyta maga mögött a száraz és unalmas angol társasági szokásrend és külvárosi élet rideg valóságát. A valóság, mint valami szitokszó, keringett az irodalmi szalonok hangulatkulisszái között, amit az akkor élő emberek fölényes undorral és némi szarkazmussal ejtettek ki. Ennek a kornak a legkülönlegesebb regényei az úgynevezett csodaregények. Ezek a szenvtelenül és mindenféle magyarázkodás nélkül elmesélt meghökkentő történetek az angol humor üdeségéből, ugyanakkor egy unalomba fulladt korszak semmitmondásából táplálkoznak, s lesznek szellemes, könnyed, nagyon is mulatságos irodalmi kacatokká.  David Garnett Lady into Fox című híres regénye egy rókává változott feleségről szól, akit férje nemcsak puszta lojalitásból, hanem házastársi hűségből tovább szeret. A róka azonban elhagyja férjet, családot alapít egy hírmókával, majd visszatér korábbi férjéhez a kicsi rókakölykökkel, akit a férj nagy szeretettel nevel és gondoz. A rókaasszonyt egy nap kutyák tépik szét. A férj nem esik kétségbe, újra megházasodik, és boldogan él tovább. John Collier Majomfeleség című regényében egy angol fiatalember egy jól nevelt angol hölgy helyett egy afrikai csimpánznőstényt vesz feleségül, s ahogyan Szerb Antal írja: „…rájön, hogy nagyon jó cserét csinált”. 
Talán a férfiak ebben a korban a házasság konvencióvá vált formái ellen lázadtak fel, a feleséggé vált nő otthonülő csecsebecse-jellegét tartották nevetségesnek, s ez a neofrivol hangulat szülhette meg ezeket a regényeket, melyeket már csak azért is érdemes komolyan vennünk, mert ekkorra már megszületett Spengler Untergangja és Weininger Nem és jellem című hatalmas műve, s túl volt már a korszak a Nóra-problematikán és Strindberg nőgyűlöletén. |
| | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |