 | | | 2025. július 14. hétfő, Örs, Stella napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Suttogások és kiáltások halhatatlanságunkért | | …ez a címe Mácz István néhány éve megjelent és joggal sikeres könyvének, mely a Hét pecsétes könyv az élet című művének a legszebb hagyományait követi, s talán folytatása is kíván lenni. Terjedelmében, kitekintéseiben szűkebb, hangjában és hangulatában csendesebb, de következtetéseiben, írói küldetésének megjelenítésében bölcsebb és nem kevésbé emelkedett. Apró kis könyv, még kétszáz, arasznyi magasságú oldalt sem éri el, s mégis felsorakoztatja mindazt, amit a szellemi érettség és a keresztényi lelkiség tudhat és megsejthet az életen túli lét kegyelméről. A két könyv szemléletében a legnagyobb különbség az, hogy a Hét pecsétes könyv az élet című mű visszatekintés a lepergő életre, a hittel telített élet minőségének bizonyítása az emberi művészet nagy egyetemébe való belelapozással. Írók, költők, teológusok, az emberiség ősi kinyilatkoztatásai állnak előttünk, melyek mind az élet szakrális valóságának tükröződései. A Suttogások és kiáltások halhatatlanságunkért mintha mindennek az inverzét akarná adni. Ez a könyv már az előretekintés szelíd és békességes hangja, melyben a léten túli lét bölcselete nyer igazolást Horatiustól kezdve a modern kor költőit és filozófiáját megidézve. Az első fejezet az egyetemes irodalom válasza az emberi múlandóság örök kételyére. A másodi fejezetben a szerző azokat a jeleket mutatja meg, melyek a hétköznapi életünket összeköti az öröklétbe befogadás nyert halottainkkal (JELEK). A harmadik KÖZELÍTÉSEK címet viselő fejezet csupán hét oldal, de a legfilozofikusabb. Nemcsak Szent Tamás vagy Blaise Pascal alakjának köszönhetően, hanem azért is, mert a szerző a legmagasabb rendű filozófiát és a kozmogóniai elméleteket grafikusan megjelenítő művészet belső ökonómiáját filozofikus könnyedséggel és hitelességgel kapcsolja össze. Az ÁLLAPOTOK című fejezet a mennyről és pokolról beszél, keresi Dantétól Elioton keresztül e két létállapot jelentését és annak minden különbözőségét. A pokol a hiány, a semmi ölelkezése a semmivel, a menny a boldogság, öröm, szeretet, béke. Az irodalom filozófiája és a hétköznapiság tapasztalata együttesen jelenik meg ebben a fejezetben. Az ötödik s egyben a leghosszabb fejezet a Szentírás hatalmas méreteiből huszonkilenc oldalon mutatja be az isteni kinyilatkoztatás legszentebb szavait. Ezt a fejezetet mégis azoknak ajánlom, akik kételyek közt élnek vagy nem hiszik azt az Istent, aki a Biblián keresztül szól az emberiséghez. Az utolsó fejezet a KÉRDÉSEK ÉS ÁLLÍTÁSOK ismét filozofikusabb, ugyanakkor az általános emberi kérdésekre keresi a választ. Teszi mindezt annyi szelídséggel, csendes derűvel, melyben sokkal több az elgondolkodásra való hajlam megerősítése, mint a meggyőzés.
Sokat gondolkodom azon, hogy kinek is szólnak Mácz István könyvei. Nagyon is általánosító lenne az a válasz, hogy mindenkinek. Egy vallásos ember könnyen igazolást talál ebben a könyvben a saját hitére, de ki az, akinek nincs szüksége megerősítésre még akkor is, ha a szentmisék áhítatában keresi a megfáradásaira az enyhet adó szókat. Vagy esetleg a korirányzatokban megtévedt ember számára egy olyan korban, melyben az istentagadás sokkal cizelláltabb formában jelenik meg? Hiszen ma az Istenség elleni gyalázkodás áltudományos köntösben van jelen közöttünk, mely oly sok embert megtéveszt a könnyen szerzett tudományosság látszatával. Vagy az ingadozók számára, akik két álláspont között őrlődnek? Az ember egyik legnagyobb erénye az együttgondolkodás képessége. S aki e képességgel áldott, annak nemcsak mély és tiszta tanítás e könyv, hanem szellemi felüdülés, nemes és izgalmas utazás. Könnyed, de nem könnyű stílus jellemzi Mácz István legújabb könyvét. Gondolatai sokszor a textus csomópontjaiban lázas fénnyel ragyognak, metaforikus architektúrája van a mondatainak; költőiségük felfelé törekvő építmények: „A halál visszarepülés, emelkedő zuhanás – nem a semmibe! – lángoló közös fészekbe még akkor is, ha ez az út áttekinthetetlen labirintus, folyosó, mely végül örök hazába vezet.” Többször is megjelenik a német szellemtörténeti iskola gyönyörű fogalmisága: végtelenbe törő vágy, a művészetek szüntelen tartalmi és formai változásai; máskor inkább elegáns pragmatikussággal beszél: „Vizsgált kérdésünk ilyen tárgyilagossággal történő megközelítésében azért nem maradunk teljes bizonytalanságban.” Az egész művet a szerző egyik legköltőibb metaforájával jellemezhetjük leginkább: iránytű a halhatatlanság felé.

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |