2025. július 14. hétfő,
Örs, Stella napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A Bruckner-probléma
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Az Anton Bruckner megítélése feletti vita a mai napig sem került nyugvópontra.Vannak, akik rá, mint a legnagyobb szimfonikus óriásra tekintenek; mások viszont középszerűnek, túlméretezettnek, hatásvadásznak tartják óriás szimfóniáinak beethoveni sorozatát.

Az életrajz tulajdonképpen semmit sem mond a zeneszerzőről, amely ékes bizonyítéka annak, hogy a legnagyobbak esetében élettörténet helyett lélektörténetről kell beszélnünk. Természetesen ez a módszer sokak számára elfogadhatatlan, hiszen a lélek örökkévalóságának tagadása mindenképpen tényszerűnek és megbízhatónak tűnik egy a tényszerűséget misztifikáló korban.

 

 

A német szellemtörténet egyszerre tanította meg a történelem korszakain átbukdácsoló tudóst és dilettánst arra, hogy egy-egy kultúra nagyságát annak Istenközelségén lehet lemérnünk.

Bruckner korát újra a protestantizmus és a katolicizmus kettős hatása jellemzi. Míg a protestáns Brahms egyházzenei műve inkább szimfonikus anyagú, addig Bruckner szimfonikus művészete oratórikus természetű. Brahms hatalmas kórusaiban nem lehet nem meghallani a nagyzenekari hangzásokat, addig a bruckneri szimfóniák nagyzenekari tömbjeiben a kórusmuzsika éteri tisztasága és könnyűsége zeng vissza.

Brahms zenéjében van valami nehézkes és anyagszerű, súlyos protestáns laposság, addig Bruckner katolicizmusa az orgonaszerű hangzás és a nagyzenekari kompozíciós technika együttesén is túlmutatva áttetsző és könnyed. Hiába az óceáni áradás, a rézfúvósok rikító színei és harcias mámora, a mélyvonósok ősziesen súlyos zuhatagai, a bruckneri szimfónia mégis éterien könnyed és túlvilágiasan áttetsző.

Ahogyan a német iskolamesteri szigorával és protestáns konokságával komponáló Bach a H-moll misében fél évezred katolikus muzsikáját emelte európai szintézisre, ugyanúgy vált Bruckner Liszt mellett - mint az európai zene utolsó felvillanása - a régi hagyományok újrateremtőjévé. A katolikus miszticizmus Wagner Parsifaljaban nyerte el végső értelmét  és betetőzését mindannak, amit minden pátosz nélkül az európai zene ezredéves egyetemességének nevezhetünk.

Bruckner ebben mindenképpen Wagner mellett áll, még akkor is, ha Wagner bruckner alázatos viselkedése mögött is csak epigont sejtett, s a korszak Bruknerben nem látott többet, mint egy újabb Wagner-szekta zenei különcét.

Bruckner egyházzenéjében Palestrina és a barokk motetta-hagyomány ébred fel, s lesz a modern zenei újítások mellett is minden archaizmusa mellett modernné.

Mindezek mellett látható, hogy Bruckner úgy vált a legmodernebbé, hogy ő hajlik legjobban vissza az időben Wagner Mesterdalnokainak néhány német kozépkorias hangsorát leszámítva. Bruckner modernsége csak Lisztéhez mérhető, ők foglalták össze az egyetemes európai nemeművészetet, mielőtt az belesüllyedt a modern irányzatok posványába. Bruckner és Liszt modernizmusa egy hanyatló korban a katolicizmusukban rejlett, mellyel még egy pillanatra megállították a kontinens kulturális süllyedését. Nagyságuk Istenszerelműk súlyával mérhető, ezért válhatott zenéjük Bach, Mozart, Beethoven és Wagner mellett örökérvényűvé.

Az európai kultúra a gótikus építészetttel, Dante Comédiájával ébred öntudatra, Bach és Michelangeló roppant architektúrájában érik nagykorúvá, Mozart szintézisében és Beethoven örök sóvárgásában, Bolyai és Gauss infinitezimális matematikájában éri el a magaslati pontját, s Bruckner és Liszt egyházzenéjében, a neotomista filozófiában, a spengleri történelemszemléletben zárul le véglegesen. Ami ezután következik, az az európai kultúra alkonya, végleges szakítás az istenhittel, mely egykor megteremtette az európai kultúrát.

 

Bruckner esetében mindenképpen ez az egyetlen helyes út, hiszen minden szimfóniája egy hatalmas lélegzetvétellel elmondott imádság.

Zsoltára, Te Deumja, miséi nemcsak méltóságteljesek vagy áhítatosak, hanem jóval többek annál, - a kegyelmi állapot nagy pillanatai.

 

 

Egy felső-ausztriai kisvárosban született. Apja tanító volt, s a gyermek belső fegyelme minden művészi indíttatás ellenében is erre a pályára vitte. Tanítóként dolgozott, s közben hatalmas álmainak megvalósításáért autodidakta módon tanult. Majd az egyház és a templom szolgálatába áll, később a linzi székesegyház orgonistája lett.

Zenei kibontakozása ezekre az évekre tehető. Orgonista mivolta a szimfóniáinak tömbszerű és grandiózus hangzásait eredményezi, a végtelenség hangszerének akarata diadalmaskodik szimfonikus művészetének architektúrájában. Palestrina és Bach, a zenei barokk, majd Wagner hat rá oly módon, hogy zenéje minden külső forma ellenére is őrzi belső érintetlenségét.

Sokan Brahms ellentéteként akarják bevonni az akkori Bécs zenei életének képletébe. Hanslick, a zenetörténet legsilányabb alakja, a benne vélhető wagneriánussága miatt igyekszik pellengérre állítani.

Brahms sem becsülte sokra, többször durván nyilatkozott róla, de Bruckner tisztább volt annál, hogy e méltatlanságot viszonozza.

A Hetedik szimfónia 1885-ös, elsöprő sikert hozó lipcsei bemutatója a kor legmagasabb elismerését hozza számára. Kitüntetések és díszdoktorság, de a legfontosabb – elismertség – várt rá.

Talán igaz az a vélekedés, hogy a későn jött siker már nem gyógyította meg a sikertelenségtől beteg zeneszerzőt. Anyjától örökölt neurotikus, depressziós hajlamai tovább pusztítottak benne, kényszeressége a külvilág előtt őrültnek láttatták. Számolási szenvedélye túlságosan közismert, a szirmok és levelek, a csillagok, könyvek, lépcsők állandó számolgatása groteszk alakká tették a ritkán ráragyogó társaságban eltöltött kényszerű napjait.

Magányossága, anyakomplexusa, a szerelem misztikus elragadtatásai alkalmatlanná tették a hagyományos férfi-nő kapcsolatra. Korának előrehaladtával  a nagyon fiatal, gyönyörű és Szűz Máriásan tiszta nőkhöz vonzódott. Személyes kapcsolatai még itt sem terjedtek túl a köszönéseken. Szerelmes leveleire elutasításokat kapott, amelyek valóban kielégíthették a tisztaság nem földi eszményeihez való kötödését. Valószínűleg alkalmatlan lett volna a házasságra a köznapiban is éteriséget feltételező viszonyulása, valamint a személyes csúnyasága miatti kisebbrendűségi érzése miatt.

Két utolsó szimfóniájában a halál apoteózisát adja, a túlvilágiságot, a visszafordíthatatlanul megkezdett utat. A Nyolcadik és a Kilencedik látomásszimfóniák.

Míg a Harmadik lassú tétele a tavasz szentsége, a Negyedik zárótétele az első égi ragyogás beköszönte, az Ötödik és a Hatodik a legkomorabb zenéi, a Hetedik adagiója a legszebb, addig a Nyolcadik harmadik tételében olyan tájakon járunk, amely a transzcendencia egészét adják. Itt már semmi földi nincs, a zene olyan átszellemült, amelyben semmi emberi vagy emberihez való viszonyítás nem létezik.

A Kilencedik utolsó tétele a Mennyország víziója, a túlvilágiság költészete. Áradás és hömpölygés azoknak, akik földi mértékkel mérik a világot, végtelenbe vesző vágy, akik a lélek otthonra találását keresik benne.

 

Végrendeletében megtagadja testének a földdel való egyesülését. Nem temetőbe akart nyugodni, hanem a St. Florian apátság orgonája alatt, az arcot üveggel megláttató koporsóban. Talán a zene fényét kereste, amely a föltámadáskor égbe emeli megmaradt testének atomjait.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007