2025. március 23. vasárnap,
Emőke napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Aki az ecset hegyére költözött
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Nem ismerem Őt személyesen, de művészete miatt mégis jobban közelebb kerülök Hozzá, mintha esténként együtt beszélgetnénk mindennapos semmiségekről egy kávéházban, vagy akár egy kiskocsmában egy tolakodóan izgató csirkepaprikás előtt.

Elképzelem, hogy beszélgetnénk Kantról vagy Nietzschéről, esetleg a nagy orosz regényekről, megkérdezné, hogy mi a véleményem Turgenyev egyik-másik regényéről, esetleg mosolyra késztetné, hogy nem ismerem annyira Böcklin festészetét, amennyire egy olyan „magánszorgalomból széplélek”-nek ismernie kell, mint amennyire én vagyok.

Újra és újra gyönyörködöm a festményeiben a gyönyörködés nem hétköznapi izgalmával. Különösen tájképeiben keresem az emberiség régen elvesztett illúzióit, mindazokat, amelyeket Spengler alig száz évvel ezelőtt a fausti ember jelképének érzett, a végtelenbe törő vágyat.

Nézem Tornyai Tibor festményeit a látni akaró ember izgalmával, de csak olyan iskolás fogalmak jutnak az eszembe, mely szerint a horizontvonal a kétharmadnyi eget az egyharmad részben megfestett földi tájtól elválasztja. Elszégyellem magam, de azért van egy vigaszom. Talán csak én látom, hogy a kicsinyke földi táj is annyi égi idealizmussal megfestett, amely nem engedi az embert a kisstílű vizsgálódásra.

 

 

 

Amit viszont mindenki láthat, hogy Tornyai az utolsó romantikus festő ebben a romantikát giccsként, a hazugságot az igazság nem teljes kibontásaként, a jóságot az érdekek szerencsés együtthatásaként magyarázó világban, amelyet a legmagányosabb német, Nietzsche, az értékek átértékelésének diagnosztizált.

 

Művészete egészen őszinte, nem iskolák és stílusok absztrakt hókuszpókusza, hanem józan és egészséges, friss és erőteljes. Nem azt festi, amit ő lát, hanem azt, amit mindenki lát. Ezért az önzés áll legtávolabb egész személyiségétől, az embert elfogja az a fajta kollektivitásérzés, amely egykor az ember magától értetődő életszemlélete volt.

Néha azt érzem, hogy állatalakjai inkább porcelánfigurák a tájban, mint valóságos élőlények, melyek nem az izmok játékával és nem az akarat szabadságával bűvölnek el. De azt is érzem, hogy nem is akarnak többek lenni, csak azt a gyermeki idealizmust akarják a szomorú magyar táj bűvkörének visszaadni, amely olyan lehetetlennek tűnő valóság a meglettség és a hétköznapiság kegyelemnélküliségében.

Aktjai is nagyon távol állnak a mai nőideáltól, amiről valljuk be, sok minden eszünkbe jut, kivéve a nő. Tornyai női telve vannak a női szépség ideges nagyszerűségével és izgató parfümériájával, vonz bennük a fejlett nőiség és a majdani anyaság szentsége is. Bár azt is bevallhatjuk, hogy ezek a törékeny ifjú hölgyek idegenül festenének a rubensi vitalitás közegében. Körülbelül úgy, mint az elemi iskolás lányok kötélugró csoportja a német női úszóválogatott mellett.

 

 

 

Tornyai női harmonikusan szépek, a külső szépség és a belső tisztaság kiegyenlítődik a képein, mint ahogyan a nappal és az éjszaka tisztasága és nyugalma találkozna ezeken az idealizált arcokon, ezeken a finom vonalvezetésű formákon.

Tornyai Tibor ihlete – ha egy disszonáns szóviccel akarnék élni – légből kapott ihlet, de inkább égközeli, hiszen aki a felhőket járja és az egeket rója, azt egy népszerű regény és film főhősének szavaival jellemezhetünk: Isten szemével láttatja a világot. S kell-e nagyobb dicséret a laikustól, minthogy e művekben újra érlelik John Ruskinnak, az angol esztétizmus atyjának azon gondolatát, mely szerint minden művészet – imádság.

 

 

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007