2022. július 7. csütörtök,
Apollónia napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A mesterséges nyelvek és az irodalom – JRR Tolkien nyelvei – 2. rész
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Kis kiegészítés az első részhez.

Nem említettem, hogy a mesterséges nyelveknek se szeri, se száma. Történtek kísérletek az Eszperantó megreformálására, egyéb, széles körben terjeszteni, alkalmazni kívánt MNY-ek is napvilágot láttak, és persze számosat alkottak meg pusztán hobbiból, szórakozásból.

A Harry Potterhez kapcsolódó részhez megemlíteném, hogy a könyvben nemcsak a párszaszó (a kígyók nyelve) kapott helyet: számos egyéb nyelvre is történt utalás (troll, halandzs, stb.). Egy szót pedig megismerhettünk a koboldok nyelvéből is: ez pedig a „bladvak" (csákány).

A Dűne ciklusból is megemlítenék pár példát, a teljesség igény nélkül, persze, hiszen Frank Herbert, az író, az első könyv végén csaknem harminc oldalas szójegyzéket közölt, ahol részben a fremen és egyéb nyelvű szavak jelentését, magyarázatát adja közre. Példaként álljon itt néhány szó:

El-sayal: homokeső; annak a pornak a kihullása, amelyet közepes magasságba (körülbelül 2000 m-re) vitt fel egy coriolis-vihar.
Faufreluch: az Impérium erőszakkal fenntartott merev osztályrendszere.
Aql: a gondolkodás próbatétele
Csomurki: (egyes dialektusokban musky vagy murki), italban beadott méreg
Mahdi: a fremen messianisztikus legendában „Az, Aki a Paradicsomba Vezet".

Bemutatnék egy példát a Klingon nyelvből is.
A példából látszik a Klingon nyelv atonális, nyers hangzása, illetve az, hogy előszeretettel alkalmaztak különféle ragokat és képzőket; így egyetlen szóval egész mondatokat tudtak kifejezni.
Bel - elégedettnek, boldognak lenni
Mubel - örömet okoznak nekem (ők)
MubellaH - örömet okozhatnak nekem
MubellaHtaH - még mindig képesek örömet okozni nekem
A Klingon nyelvet 1985-ös publikálása óta csaknem ezren tanulták meg bizonyítható módon.

Térjünk rá JRR Tolkien munkásságára.
Ahogy azt már említettem, és utaltam rá a szerző saját szavaival, Tolkien nyelvei egyértelműen irodalmi indíttatásúak voltak; a nyelvek létrehozása, felvázolása után alkotta meg hozzájuk a mitológiát, magát a történetet, amelyben rendkívül lényeges szerepet kaptak a nyelvek. Tolkien nyelveivel sokan és sok szinten foglalkoznak; a lelkes amatőrökön át egészen az egyetemi tanszékekig, sokan csak egy-egy nevet szeretnének lefordítani, mások hosszabb szöveget, verset, stb fordítanak. Természetesen a témával kapcsolatban számos kérdés felmerül.


Hány nyelvet is alkotott meg Tolkien?
Ez a kérdés meglehetősen nehezen megválaszolható; hiszen, ha ragaszkodunk a nyelv meghatározásához, mint teljesen funkcionáló, kommunikatív eszköz, akkor egyet sem. Viszont ha onnan indulunk ki, hogy nyelvtan és szókincs megalkotásával létrehozott kommunikációra alkalmas homogén rendszereket, akkor azt kell mondanunk: számosat. A kérdés megválaszolását nehezíti az a körülmény, hogy Tolkien számos alkalommal revidiálta korábbi nézeteit, megváltoztatta a szókincset, a fonológiát, a nyelvtani rendszert: ennek eredményeképpen néhány - eredetileg azonos - nyelv olyan mértékben eltávolodott egymástól, hogy gyakorlatilag két különböző nyelvként kell őket értelmeznünk; lásd a korai „Qenya" nyelvet, amelyből a professzor kifejlesztette a Gyűrűk Urában használt Quenya nyelvet.
Meg kell említenünk, hogy a tünde nyelvek esetében Tolkien egy primitív tünde nyelvet alkotott meg először szótövekkel, amelyből kiindulva, különféle fejlődési fázisokon átmenve számos tünde nyelv alakult ki, amelyek, noha természetesen a közös eredet miatt „rokonságban" álltak egymással, nagymértékben eltávolodtak egymástól.
Ami igazán zseniális volt Tolkientől az, hogy nemcsak a nyelvek fázisaival foglalkozott, hanem a külső fejlődéstörténetet is megalkotta: az a tulajdonképpeni tolkieni mitológia. Erre kitűnő példa a Sindarin és a Quenya nyelv: noha eredetileg egy közös nyelvet beszéltek, a sokezer éves különélés következtében a két nyelv oly mértékben eltávolodott egymástól, hogy amikor a tündék (a Sindarint beszélő Sindák és a Quenyát beszélő Noldák) újra találkoztak egymással, egész egyszerűen nem értették meg egymás nyelvét. (Erre természetesen az élő nyelvekben is találhatunk példát: a germán nyelvcsaládhoz tartoznak a norvég nyelvek, pl. a bokmal és a ranamal, valamint a német is, ám ma már képtelenek egymást megérteni.)
Visszatérve a kérdéshez, a kidolgozottság is nehezíti annak megválaszolását. A viszonylag jól kidolgozott Quenya és Sindarin mellett (folyamatosan bővülő több ezer szavas szókincs és használható, részletes nyelvtani rendszer) létezik a Telerin, Doriathrin/Ilkorin és a Nandorin tünde nyelvek, amelyek szókincse harminctól pár százig terjed, emiatt használhatóságuk rendkívül behatárolt (mindemellett csak a Telerin nyelvből áll a rendelkezésünkre értelmezhető szöveg, a Quenya és a Sindarin mellett). Az Adúnaic (Númenori) nyelv nyelvtana jól kidolgozott, ám alig 200 szavas szókincse nem elegendő kommunikatív funkciók betöltésére. Hasonló a helyzet a Khuzdúl (törp) és a nyugori (Westron, vagy általános) beszéddel is. Néhány egyéb nyelvre jószerével csak utalások történtek, igen kevés töredék áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy azokból nyelvtani szabályszerűségeket vonhassunk le, illetve használható szószedeteket alkossunk meg. Ilyenek például a Valarin, a Fekete beszéd, az Orkok és az Entek nyelve. A Rohír nyelvet Tolkien az óangollal hozta párhuzamba.
A fentieket összegezve elmondhatjuk, hogy Tolkien kettő nyelvet dolgozott ki, amelyek viszonylag használhatóak, és körülbelül 8-10 nyelvet, amelyre minimális szókincs és nyelvtani anyag fellelhető, illetve további négy, amelyekre csak töredékek, néhány szó utal, illetve csak a megemlítés szintjén szerepelnek.

A Quenya és a Sindarin

A Quenya a Noldák nyelve volt, ez volt az első nyelv, amit írott formában lejegyeztek (Tolkien számos abc-t és írásmódot alkotott meg; ezek közül megemlíteném a Sarati és a különféle nyelvekre alkalmazott Tengwa írásmódot). A Quenya nyelvtan és a kiejtés alapja egyértelműen a latin és a finn nyelvek voltak, noha számos más hatás is érezhető benne. Tolkien mitológiájában a Quenya egyfajta „tünde-latinná" vált; ünnepségeken, szertartásokon kívül jószerével sehol sem használták. (Thingol király tiltotta meg a használatát, lsd.: Szilmarilok). Mindazonáltal a Quenya volt Tolkien kedvence, messze ez a legkidolgozottabb nyelv, körülbelül 3000-3500 szó, elég jól kidolgozott nyelvtan, emellett több vers, mondat és szövegrészlet, fordítás áll a rendelkezésünkre, amelyek segítségével jobban megismerhetjük a nyelvtani struktúrát.
A Sindarin a középföldén élő Sindák (Szürketündék) nyelve volt, amely rokon a Quenya nyelvvel, a sok ezer év távlatában azonban annyira eltávolodtak egymástól, hogy nyugodtan nevezhetjük egy másik, teljesen önálló nyelvnek. A Sindarin nyelvtan és hangzás alapja a welszi nyelv volt (Tolkien másik kedvence). Körülbelül 2000-2500 szavas szókincs, jól kidolgozott nyelvtan és a Sindarin esetében is számos vers, szöveg, fordítás áll a rendelkezésünkre.
Pár szót hadd mutassak be Quenya és Sindarin nyelven: látni fogjuk a hasonlóságot, és persze a különbséget is.
Dicsőség: Alcar (Q) és Aglar (S), ragyogás: Calima (Q) és Galad (S), ló: rocco (Q), roch (S).
Talán még célszerűbb pár kiragadott szó mellett a számokat bemutatni: a táblázat megmutatja az ősi, primitív tünde gyököt (első szó), a második a Quenya és a harmadik pedig a Sindarin megfelelőt.
Egy: MINI, mine, min
Kettő: AT(AT), atta, tad
Három: NEL(ED), nelde, neledh
Négy: KÁNAT, canta, canad
Öt: LEPEN, lempe, leben

A fenti példákból látható, hogy noha egyértelműen más a hangzás és a képzés, a közös gyökök, szótövek felismerhetők.

Tulajdonképpen a két nyelv biztosan hozzájárult a mű sikeréhez. Megismerésükkel közelebb juthatunk Tolkien világához, jobban megérthetjük azt, és, amint arra már utaltam, valahogy az egész hihetőbbé, hitelesebbé válik, vagy ha úgy tetszik jobban „bele tudjuk magunkat élni a történetbe".

Tolkien nyelveinek mai fejlődése

A rendelkezésünkre álló anyagok mellett természetesen - és szerencsére - folyamatosan dolgozzák fel a még kiadatlan nyelvészeti anyagokat is. Tolkien hagyatéka több ezer oldalra rúg; ezeket rendszerezik, tanulmányozzák, és bizonyos időközönként közreadják az eredményeket (Parma Eldalamberon és Vinyar Tengwar folyóiratok).
Természetesen más úton-módon is fejlődik a nyelv(ek). Hiszen vannak használói - noha nem „tündék", hanem a köztünk élő, hús-vér emberek, akiket magukkal ragadott Tolkien egyedülálló világa. Számtalan próza és versfordítás született már eddig is, az interneten nagyon sok remek alkotás olvasható ezeken a nyelveken.
Nyilván szükség van némi „nyelvújításra" is, abban az értelemben, hogy bizony sok fontos szó hiányzik.
Itt azonban kétféle nézet ütközik. Az egyiket jobb híján „ultraortodox" nézetnek nevezném: ők azok, akik csakis kizárólag azokat a szavakat fogadják el, amiket Tolkien valóban leírt; elutasítanak minden egyebet, még azokat is, amelyek a meglévő szabályokon alapulnak (pl.: szóösszetételeket). Igazuk van természetesen annyiban, hogy elképzelhető, hogy Tolkien teljesen másként gondolta.
A másik ág az „ultraliberális", ami gyakorlatilag szinte mindent megenged. Vagyis „hasból" bármilyen szót létrehozhatunk, esetleg egy kis magyarázattal, „megideologizálással" körítve.
Jómagam valahol a kettő között állok, bár bevallom, az ortodox nézet közelebb áll hozzám. Lehet, hogy a Greyelven Company nevezetű szerepjátékos oldal kitűnő szerepjátékot kínál (RPG), ám az általuk kidolgozott „tündenyelv" gyakorlatilag egy katyvasz... keverék, mindenféle szabály és rendszer nélkül, nem nevezhető se Quenyának, se Sindarinnak: tulajdonképpen nem autentikus, hanem önkényesen összeválogatott valami. Fan fiction; semmi több.
Személyes véleményem az, hogy a meglévő nyelvtani, morfológiai, fonológiai szabályok figyelembevételével LEHET létrehozni új szókapcsolatokat (esetleg: szavakat), de csak akkor, ha valóban nem ütköznek semmivel. Minden további nélkül el tudom fogadni a „liehostale" (népgyűlés) összetett szót (Dr. Ferencz Tamás - Amanibhavam szóösszetétele), míg komoly gondjaim vannak a „hísenna" szóval. Előbbi szinte mindenki számára ugyanazt jelenti: logikus, értelmes. A második viszont egy svéd kifejezésnek a tükörfordítása: szó szerint „be a ködbe!" - a svédek így koccintanak, illetve így mondják, hogy „egészségedre". Lehet, hogy a hísenna szó szépen hangzik, nyelvtanilag, fonológiailag sincs vele semmi probléma, ám a jelentés számomra túlságosan elrugaszkodott: a svédeken kívül senki sem fogja megérteni.
A fentiekkel csak azt szerettem volna megmutatni, hogy szükség van arra, hogy a nyelvet fejlesszük, ám véleményem szerint ki kell küszöbölni a vadhajtásokat, az önkényes módosításokat. Egyfajta nyelvóvás.

A Namárie c. vers pár sorának nyelvi elemzése

Az alábbiakból látni fogjuk, hogy a tünde nyelvek nem egyszerűek, semmiképpen nem egyfajta „tünde-eszperantóként" kell rájuk gondolnunk. Tolkien szándéka egyértelmű: a versből is látszik, hogy bizony nem egy egyszerű nyelvről van szó, - Tolkien egész életében dolgozott rajta, finomította - hanem egy rendkívül összetett, kidolgozott „alkotásról", amely arra is alkalmas, hogy próza mellett verseket is írhasson az ember. Maga a kidolgozottsága a nyelvnek is nagyon fontos tényező, hiszen Tolkien a tündéket csodálatos és halhatatlan lényekként teremtette meg fantáziájában, akiknek bölcsessége, szépsége messze meghaladja a földi halandókét. Így természetes, hogy a nyelvüknek is annak kell lennie: gyönyörűnek, különlegesnek és megismételhetetlennek, amely több ezer évszázadon át nagyon sok változáson ment át, ám közben finomult, csiszolódott és szépült. (Hasonló folyamat természetes folyamatként persze minden emberi nyelvben is lejátszódik, sajnos azonban nem feltétlenül csak pozitív változásoknak lehetünk tanúi).
A Quenya nyelvre jellemző a ragozás, a toldalékok használata (így nekünk, magyaroknak némileg előnyt jelent ez, szemben az angol nyelvet beszélőkkel), a Sindarinra pedig jellemzőek a különféle mutációk (hangeltolódások).
Példaként álljon itt Tolkien egyik gyönyörű verse, a Namárie, amelyet Galadriel kesergése címen is ismernek; a fordítás Göncz Árpád munkája.

Ai! laurië lantar lassi súrinen,
yéni únótimë ve rámar aldaron!
Yéni ve lintë yuldar avánier
mi oromardi lissë-miruvóreva
Andúnë pella, Vardo tellumar
nu luini yassen tintilar i eleni
ómaryo airetári-lírinen.

Sí man i yulma nin enquantuva?

An sí Tintallë Varda Oiolossëo
ve fanyar máryat Elentári ortanë
ar ilyë tier undulávë lumbulë
ar sindanóriello caita mornië
i falmalinnar imbë met,
ar hísië untúpa Calaciryo míri oialë.
Sí vanwa ná, Rómello vanwa, Valimar!
Namárië! Nai hiruvalyë Valimar!
Nai elyë hiruva! Namárië!

Ó! Hullik a szélben az aranylevél, s a hosszú évek száma végtelen, mint a fákon az ágaké! Úgy húznak el a hosszú évek, mint a fürge réti* szél nyugatnál is nyugatabbra a büszke termen át, ahol a kék boltozaton a csillagok is megremegnek Varda szent és ünnepélyes énekétől. Most ki tölti újra a kupámat? Mert Varda, a Tűz szítója, s Csillagkirálynő az örökfehér hegyekből, fölemelte felhőkezét, minden ösvény homályba fulladt; s a szürke földről sötétség kúszik közibénk a tajtékos habokon, s Calacyria drágaköveit köd fedi örökkétig. A keletről jöttek most elveszítik, elveszítik Valimart. Ég veletek! Ti talán meglelitek Valimart! Ég veletek!"

* Itt egy fordítási hiba található, ami abból adódik, hogy a fordító nem ismerte a Quenya nyelvet, illetve nem nézett alaposabban utána - egy ekkora terjedelmű műnél talán megbocsátható ez a tévedés. Mindenesetre az angol fordítás félreértelmezéséből adódik a hiba: a mi oromardi lissë-miruvóreva sorban a miruvor szó jelentése angol nyelven: mead, amely szó egyik jelentése valóban a rét, mező, ám itt egyfajta ital, lásd.: (Helge K. Fauskanger után, saját szószedetemből)
miruvor, miruvórë fn bor, mézbor, mézsör; „egy különleges bor vagy szíverősítő, ital"; possessivus miruvóreva (Nam, RGEO:66; WJ:399 „Qenya Lexicon", miruvórë: „nektár, A Valák itala"; (LT1:261).
Ezek alapján inkább: mint az édes bor(?) illata...
Nézzük meg a Namárie vers két sorának nyelvi elemzését, amiből kiderül, hogy valójában mennyire bonyolult, összetett és csodálatos alkotás ez a nyelv (Quenya), mestermű a mesterműben.

Soronkénti elemzés.

Ai! laurië lantar lassi súrinen,
Ai: indulatszó, felkiáltásként értendő, „Óh"!. Laurie*: a laurea - aranyló - melléknév többes számú esete (a Quenyában egyeztetni kell az igét, a főnevet és a melléknevet is). Lantar: a lanta - esik - ige jelen idejű, többes számú alakja. Lassi: a lasse - falevél - főnév többes számú alakja (látható, hogy a többes számú főnév miatt a lanta ige és a laurea melléknév is többes számba kerül). Súrinen: a súre - szél - főnév eszközhatározós esete, a szó végi -e- hang a Quenyában igen gyakran -i-re változik, amennyiben a szóhoz toldalék kerül, magyarra „szélben"-nek fordították. A szó szerinti fordítás így a „széllel" lenne - nem keverendő a társhatározós esettel, magyarban mindkét esetet a -val, -vel képzővel fordítjuk - vagyis az egész sor: „Oh! Aranylón hullanak a levelek a szél által".

yéni únótimë ve rámar aldaron!

Yéni: a yén - év - többes száma. A yén szó egyébként nem szoláris évre értendő - az a coranar - hanem a „hosszú évre", ami a tündéknél 144 évet jelentett, tekintve, hogy ők a 12 alapú számrendszert használták. Únótime: számolatlan, összetett szó, az -ú előtag, - nem, -tlan, -tlen -, not ige - számol - és az -ima - -ható, hető - melléknévképző tagokból álló kifejezés többes számú alakja. Ve: mint, úgymint. Rámar: a ráma - szárny - szó többes számú alakja. Természetesen a „szárnyak" itt egy szép költői kép Tolkiennél, egyértelműen a fák ágaira, esetleg leveleire utal. Aldaron: az alda - fa - többes számú, birtokos-jelzős (genitívusz) alakja. Érdekesség, hogy ebben az esetben a többes szám duplán is jelölve van, mert az alda szó birtokos esete az aldo (a szó végi -a-t felülírja az -o rag), a többes szám jele a -r, a többes számú birtokos esetet pedig az -on toldalékkal képezzük. Így a sor szó szerinti fordítása: „Az évek számolatlanok, mint a fák szárnyai."

*laurie: a Parma Eldalamberon 17 száma szerint, az -ie gyakori absztrakt főnévképző; gyakran használták egyfajta módhatározóként, így: „aranylóan".

A fentiekkel pusztán az volt a célom, hogy bemutassam, mekkora szerepet is kap(hat)nak a mesterséges nyelvek az irodalomban - legalábbis egy részében. Láthatjuk, hogy nem elhanyagolható ez a szerep. Kiegészíti, erősíti és végső soron „hitelesebbé" teszi az egész irodalmi művet.

Források:
http://www.uib.no/People/hnohf/
http://www.geocites.com


Akit érdekel a Quenya nyelv, a honlapomon - http://www.gportal.hu/portal/alcar/ - találhat nyelvleckéket, szótárakat, fordításokat és írásokat Quenya n

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007