 | | | 2025. július 13. vasárnap, Jenő napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Olimpia, szépség, magyarság… | | Közhelyszámba megy, hogy azok a régi görögök az Olimpia idején letették a fegyvert, hogy nemes küzdelemben győzedelmeskedjenek oly ideákért, amelyek jelentését talán ma már nem is értjük. Hiszen az olimpiai játékok megrendezése ma már jó befektetés, nemzetek iszonyú egymásnak feszülése, teljesítményközpontú és izzadságszagú barbárság. Régen kultikus áldozatiság lengte körül, mára csak az áldozat marad, századmásodpercekért küzdők embertelen áldozata, melybe számos sportoló – köztük a mi Kolonics Gyurink – belehalt.
Nézem a nőket – akik szépek is lehetnének, de itt elcsúfultan valami férfiasnak hitt heroizmus bohócai – ahogy vicsorognak, sírnak, jajongnak, fintorognak, levetkezik nőiességüket, és a roppant terhek, távok, vad fogások és dobások alatt megalázott lényekké válnak. Csalás ez, olyasféle, mint a megnyitó ünnepség kockái közé becsempészett és korábban felvett tűzijáték-apokalipszis. És nézem a mieinket, ahogy kontraproduktív diplomáciánk, rossz önmenedzselésünk és a rólunk hazug történelmet terjesztők miatt mennyire senkinek tekintenek itt, ahogy sorban ellenünk ítélnek, ahogy szenvedjük a kisnemzetek örök kárhozatát. Nem valamiféle érthetetlen okból… Semminek néznek, s ma már azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, amivel még sokig jogosan: irigyek ránk. Pedig sportnagyhatalom voltunk, s talán még a régi dicsőségünkből mára is maradt. Igaz, fogy a muníció, de még most is szerencsésebb nemzeteket, gazdag és boldog nemzeteket magunk mögött hagyunk. De mintha még ez a kicsiny vigaszunk is szúrja valakik szemét. Ezért váltunk nevetségessé a nyitó ünnepségen, helyesebben így tettek nevetségessé bennünket. A szép magyar nőket, lányokat és asszonyokat mindenképpen. Magam sem hittem a szememnek, mikor a magyar küldöttség hölgytagjai bevonultak „piros pipacsos” kosztümükben, melynek látványa a neves Guardian újságírójából azt a mondatot váltotta ki, mely szerint a magyar nők ruhája volt a legundorítóbb.
Távol állok attól, hogy helyeseljek, de baráti társaságban egyet kell értenem a fenti vélemény írójával. Ráadásul még irigykedtem is… Irigykedtem azon boldog nemzetekre, amelyek tradicionális ruhákba jelentek meg, s tették ezt büszkén. Mi is tehetnénk… Európa, de talán a világ legszebb és legékesebb népviseleteit tudhatjuk magunknak, mi tanítottuk meg Európát és közvetve a világot a bő és a szűk nadrág viseletére. .A kalotaszegi csodák pedig megidézik a régi sumer papnők szakrális öltözetét. A székely lányok egy vasárnapi istentiszteletre vagy szentmisére több szépséget, bájt, jóízlést, nemességet visznek, mint a világ kétszáznégy nációja összesen és együtt a pekingi arénába. Görbicz Anita, a világ legjobb női kézilabdázója Az már nem a mi bűnünk, hogy a nemzet legszebb férficsapataiból és nőiből zsúrfiúkat és messziről nézve „foltos teheneket” csinál egy nemzetidegen szemlélet és kulturálatlanság. És tegyük hozzá, a rosszindulat és irigység. Pedig a nemzetek kavalkádjában a sok szép férfi és nő között a magyarok egységesen a legszebbek. Még a közvélemény-kutatás is az olimpián részt vevő versenyzők második legszebbjének a mi Drávucz Ritánkat választotta. Drávucz Rita De elveszett a régi dicsőségünk, és könnyekkel a szemem közt nézem a nemzet színét és virágát, ahogy egy pökhendi és anyagelvű borzalom átgázol rajtunk, hamis és hazug ítéleteivel megaláz, embertelen önhittséggel, álcázott rasszizmussal, valamint hatalmas anyagi háttérrel letipor bennünket. Ez nem az az olimpia, amiben hinnünk kell. Ez végjáték. A matéria diadala a szellem és a lélek felett…
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |