2025. november 3. hétfő,
Győző napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során. De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A boldogság ajándék
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


A boldogságra nem kell felszólítani az embert. Sőt kissé nevetséges lenne parancsolni, hogy boldog legyen. Egyszerűen azért, mert természeténél fogva boldog akar lenni. Felesleges a felszólítás, amire ősösztönnel vágyunk, akarjuk és mindent megteszünk érte. Eddig több alkalommal gondolkoztunk el a jézusi boldogságokon, ám egyik esetben sem, sőt egész tanításában nem találunk olyat, hogy parancsolná, legyünk boldogok. Nem szólít fel rá, de nagyon jól tudja emberi szívével, isteni minden tudásával boldogság nélkül az ember nem élhet. Ezért nem parancsolja, ám a boldogság feltételeit elmondja. Tedd ezt, és a boldogság ajándékként szívedet betölti.

Arra felszólít és parancsolja:

- legyetek tökéletesek! ( Mt 5,48)
- tartsatok bűnbánatot! ( Mt 4,l7)
- legyetek irgalmasok ! (Lk 6,30)
- higgyetek bennem! (Lk l2,7)-
- bízzatok! ( Jn l6,33)
- szeresd felebarátodat' (Mt 5,43)
- ne aggódjatok a holnapért! (Mt 6,34)
- kérjetek és adnak nektek! (Mt 7,7)

E parancsok teljesítése erőfeszítéssel jár. Vagy értelmünk okoskodik, vagy akaratunk vonakodik. Bűnbánatot tartani, másoknak megbocsátani, kételyeinket legyőzni, félelmünkből kiemelkedni, és feltétlen bizalommal hinni emberpróbáló, ám embernek való feladat. Segíteni kell a rászorulónak. Teljesítése isteni parancs.!  A boldogság igénye benne van minden emberben.Tudja ezt, mint Isten. ( Arról később beszélgetünk, hogy mivel az emberi élet "megosztható" földi és mennyei szakaszra, Isten mindkét életállapotban boldogsággal akarja megajándékozni az embert.)

Jézus azért sem szólít fel, hogy boldogok legyünk, hogy még véletlenül se lássuk a boldogságot célnak. A cél lehet és legyen a tökéletesség, az irgalom, a szeretet. De akkor mi a boldogság? AJÁNDÉK!  Nem lehet megszerezni, megvásárolni. Előbb fel kell fakadnia a szívünkben a boldogság forrásainak, melyből ömleni kezd az öröm. Források: a tiszta szív, az igazság szomja, a szelídség gyöngédsége, a bánat könnye, az irgalom irgalmassága. Főként, ha szeretünk és szeretnek!
Hamvas Béla zseniálisan fogalmazza meg: "A boldogság nem cél, s nem is lehet az. A szép élet ajándéka, amit nem lehet kivívni, s amire nem lehet rátörni, mint zsákmányra. Ez a nemes és előkelő, veszélyes tüzes élet hímpora és méze, ami kivételes emberekre kivételes pillanatokban száll: gyengéd és éteri mosoly az emberi sorson."
Olyan kincsről van szó, amelyet rozsda nem emészthet meg,  tolvaj el nem lophat, elvehetetlen ( bár elveszíthető! ) és velünk együtt halhatatlan. Jézus nem parancsolta, hogy boldogok legyünk, de elmondta, miként lehetünk boldogok. Ő képes felfakasztani szívünkben a boldogság örömforrásait...
Ajándék a boldogság.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007