A boldogságra nem kell felszólítani az embert. Sőt kissé nevetséges lenne parancsolni, hogy boldog legyen. Egyszerűen azért, mert természeténél fogva boldog akar lenni. Felesleges a felszólítás, amire ősösztönnel vágyunk, akarjuk és mindent megteszünk érte. Eddig több alkalommal gondolkoztunk el a jézusi boldogságokon, ám egyik esetben sem, sőt egész tanításában nem találunk olyat, hogy parancsolná, legyünk boldogok. Nem szólít fel rá, de nagyon jól tudja emberi szívével, isteni minden tudásával boldogság nélkül az ember nem élhet. Ezért nem parancsolja, ám a boldogság feltételeit elmondja. Tedd ezt, és a boldogság ajándékként szívedet betölti.

Arra felszólít és parancsolja:

- legyetek tökéletesek! ( Mt 5,48)
- tartsatok bűnbánatot! ( Mt 4,l7)
- legyetek irgalmasok ! (Lk 6,30)
- higgyetek bennem! (Lk l2,7)-
- bízzatok! ( Jn l6,33)
- szeresd felebarátodat' (Mt 5,43)
- ne aggódjatok a holnapért! (Mt 6,34)
- kérjetek és adnak nektek! (Mt 7,7)

E parancsok teljesítése erőfeszítéssel jár. Vagy értelmünk okoskodik, vagy akaratunk vonakodik. Bűnbánatot tartani, másoknak megbocsátani, kételyeinket legyőzni, félelmünkből kiemelkedni, és feltétlen bizalommal hinni emberpróbáló, ám embernek való feladat. Segíteni kell a rászorulónak. Teljesítése isteni parancs.!  A boldogság igénye benne van minden emberben.Tudja ezt, mint Isten. ( Arról később beszélgetünk, hogy mivel az emberi élet "megosztható" földi és mennyei szakaszra, Isten mindkét életállapotban boldogsággal akarja megajándékozni az embert.)
Jézus azért sem szólít fel, hogy boldogok legyünk, hogy még véletlenül se lássuk a boldogságot célnak. A cél lehet és legyen a tökéletesség, az irgalom, a szeretet. De akkor mi a boldogság? AJÁNDÉK!  Nem lehet megszerezni, megvásárolni. Előbb fel kell fakadnia a szívünkben a boldogság forrásainak, melyből ömleni kezd az öröm. Források: a tiszta szív, az igazság szomja, a szelídség gyöngédsége, a bánat könnye, az irgalom irgalmassága. Főként, ha szeretünk és szeretnek!
Hamvas Béla zseniálisan fogalmazza meg: "A boldogság nem cél, s nem is lehet az. A szép élet ajándéka, amit nem lehet kivívni, s amire nem lehet rátörni, mint zsákmányra. Ez a nemes és előkelő, veszélyes tüzes élet hímpora és méze, ami kivételes emberekre kivételes pillanatokban száll: gyengéd és éteri mosoly az emberi sorson."
Olyan kincsről van szó, amelyet rozsda nem emészthet meg,  tolvaj el nem lophat, elvehetetlen ( bár elveszíthető! ) és velünk együtt halhatatlan. Jézus nem parancsolta, hogy boldogok legyünk, de elmondta, miként lehetünk boldogok. Ő képes felfakasztani szívünkben a boldogság örömforrásait...
Ajándék a boldogság.