2025. július 15. kedd,
Henrik, Roland napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Ébredés
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


  Geri hosszú percek óta feküdt nyitott szemekkel a széles franciaágy egyik oldalán. Nézte a mellette alvó lányt, Lizát, illetve azt, amit a hajnal beszüremlő félénk derengése látni engedett belőle. A  tökéletesen íves váll körvonalait, a párnára omló hajzuhatag kontúrját. 
  Szíve szerint odabújt volna hozzá szorosan átölelni ismét, mint az éjszaka folyamán megannyiszor. Újra csókokat lehelt volna a nyakába, miközben mélyeket szippant bársonyos bőrének semmihez sem fogható varászlatos illatából. De nem mozdult. Félt, hogy egyetlen mozdulatával úgy törné darabokra ezt a számára mindennél idillikusabb képet, mintha egy vállas kalapáccsal rácsapna egy védtelen tetőcserépre, mert valahol mélyen, legbelül még mindig nem tudta elhinni, hogy mindaz, ami tegnap este óta történt vele, az maga a valóság.
  
  Öt éve volt, hogy először megpillantotta a lányt. A kezdő s mindezidáig egyetlen munkahelyén történt a belépését követő első hetek valamelyikén, hogy a tulajdonos a szokásaival ellentétében kora délután is beugrott a műhelybe és vele volt a középiskolás lánya is.
  Talán az ötödik ilyen alkalommal történhetett, hogy szólni bátorkodott végre a lányhoz, amit aztán az illedelmes köszönőviszony, majd az udvarias és felszínes négymondatos párbeszédek, a későbbiekben pedig a manapság oly természetesnek vett, de valójában mindenféle mélységet nélkülöző ismeretség követett a különféle közösségi oldalakon.
  
  Tegnap este a cég fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelték egy belvárosi szórakozóhelyen. Geri, bár nem irtózott az alkoholtól, számos kollégájával ellentétben mértékkel fogyasztott a főnök által korlátlanul biztosított italokból. Mintha valami nagy-nagy gond gyötörné, inkább hosszasan bámult merengve a félig kiivott poharába, minthogy belefolyt volna a munkatársai között zajló, s az elfogyasztott sörökkel egyenes arányban mindegyre szaftosabbá és trágárabbá váló szóváltások végtelennek tűnő áradatába.
  Valójában, mint öt éve oly gyakran, Lizára gondolt, akibe az első találkozásuk óta fülig szerelmes volt. Tudta, hogy van olyan, hogy ég és föld, meg hasonlók, de reménykedett. Pontosan miben is? Ezt maga sem tudta volna egészen egyértelműen megfogalmazni, hiszen tisztában volt vele, hogy semmi realitása nincs az álmodozásainak, amelyekről azonban semmiképpen sem akart, vagy nem tudott lemondani.
  Liza nem sokkal este 10 óra után lépett be a bár ajtaján. Rögvest a pulthoz sietett, gin-tonicot rendelt és miután elé tették az italt, mohó, nagy kortyokkal inni kezdte azt. Egy perccel később már az apja asztalánál ült, és távolról is jól láthatóan kiváltképp felszabadultan érezte magát.
  Geri kevéssel a záróra előtt lépett oda a lányhoz, aki a hangosan dübörgő zene egyhangú ritmusára éppen egyedül táncolt a helyiség egyik sarkában.
  - Szia Liza! – mondta ügyetlenül.
  - Csodabogár! Nem is láttalak – felelte a lány széles mosollyal az arcán.
 - Nem értem – vágta rá Geri.
 - Gyere velem, menjünk ki, épp rá akartam gyújtani. Majd kint elmondom – hadarta el a lány és megfogta fiú két kezét s húzni kezdte őt maga után a kijárat felé.
 - Beszélik a műhelyben, hogy afféle különc vagy – kezdte a magyarázatot Liza, miközben nagyot szippantott a cigarettájából.
-  Én?
 - Igen, Te. Hallom, amin mások nevetnek, azon te nem. Nem olyan filmeket nézel, mint a többiek, Jaj, annyi minden van, nem is tudom, ja, igen, még verseket is írsz, bár azt mondják, titkolod. Néztem az oldaladat is egyszer-egyszer, olyan furcsaságokat posztolsz néha, nem is értem. Mindegy is, aranyos vagy, különös, érdekes.
 
Liza fordult egyet az ágyon, kinyitotta a szemét és miközben nyújtózott, Gerire mosolygott.
  - Azt a mindenit, nem semmi este volt! – mondta két ásítás között álomittas hangon. – És úgy érzem, még szomjas sem maradtam – tette hozzá, miközben mindkét kezével a saját tarkóját masszírozta.  
  - Az, csodálatos éjszaka volt – felelte Geri és belesimított a lány hajába.  – Gyógyszer?
  - Hagyd csak, nem érdekes, kibírom.  Nem tudod, hová tettem a telómat? – kérdezte a lány, miközben felült és a nyakáig húzta a könnyű plédtakarót. 
  - Fontos? Most rögtön?
  - Lehet, Dávid írt valamit.
  - Számít? Egy hete kürtölted világgá, hogy kapcsolat vége.
  - Ennyire követsz? Ne ijesztgess! Amúgy nem minden fekete meg fehér. Vannak átmenetek is. Fellángolások, hullámvölgyek, mit tudom én. Tényleg el kell ezt magyarázzam?
  - Gondoltam, azok után, ami...
  - Nem ilyen egyszerű! – vágott közbe a lány. - Veled még nem történt ilyen? Se vele, se nélküle. Hol gyűlölőd, hol imádod. Azt sem tudod, mit akarsz, de azt éppen nagyon is, meg egyáltalán nem. Te tényleg nem evilági vagy, ahogyan a műszakvezető Sanyi mondta.
  - Hát velem még nem történt ilyen. Én egy valakit szeretek és akkor vagy ő, vagy senki.
  - Ne csináld már! És olyan nincs, hogy kikapcsolsz, sodródsz, jól érzed magad, azután másnap visszakapcsolsz?
  - Az ember nem egy villanykörte…
  - Várj, várj! Te most komolyan azt hiszed, hogy… Figyelj, szép volt, jó volt, izgalmas, de ennyi volt. Úgy alakult, hogy egy vonatra keveredtünk, ezen az állomáson leszállunk, te mész arra, én meg erre. Még akár az is előfordulhat, hogy egyszer ismét, de az is lehet, hogy sohasem.
  A fiú hirtelen mozdulattal ugrott fel az ágyból és öltözni kezdett. Meglátta a szék mellett a lány telefonját, felvette és odanyújtotta Lizának.
  - Köszönöm! – mosolygott Liza.
  - Persze, szívesen.
  - Azért nincs világvége – mondta a lány -, főleg nem úgy, hogy a jövő héten Balira utazunk. Eljössz a branccsal? A repülőn és a szállodában még biztosan van szabad hely, adjak elérhetőségeket?
  Ez övön aluli volt, mondhatni, kijózanító. – felelte szomorúan a fiú.
  - Azt biztos, hiba lett volna kihagyni, ami övön alul van – nevetett a lány. - Olyan kedves voltál, olyan érdekes, aranyos, ne rontsd el! Van egy hideg energia italod? Meghalok most érte.
  - Hozok egyet a boltból, itt van egy percre – vetette oda csalódottan.
 
A kisközértben olyan hosszasan álldogált az üdítőitalos hűtő elött, hogy arra a fiatal eladólány is felfigyelt és odalépett hozzá.
  - Szia! Keresel valamit, segíthetek?
  - Talán, igen, nem, talán – válaszolt úgy, mint aki azt sem tudja, hol van, mi történik vele.
  - Cukros, zéró, savas, mentes? – próbált viccelődni a lány. – Ott van mindegyik előtted, ahány palack, annyi lehetőség, csak választanod kell. Nyitva van a szemed?
 - Persze, persze – mondta leplezni igyekezve a zavarát kényszerű mosollyal az arcán.
 - Egy Hell és egy mennyei vizecske, 960 lesz.
 - Köszönöm, de tényleg – mondta, miután fizetett.
 - Gyere máskor is, szia, viszlát! – szólt utána kedvesen a lány.
 - Talán, igen… miért is ne… nemsokára…utána - dünnyögte már kint az utcán. 
 
  Mire visszaért a negyedik emeleti lakásba, Liza újra mélyen aludt. Az energia italt az éjjeliszekrényre tette. Elnézte egy ideig a lány tökéletesen kerek, feszes melleit, majd miközben gondosan megigazította rajta a takarót, arra gondolt, hogy avval vesztette el azt, amit az életében legjobban akart, hogy megkapta. 
  Átment a másik szobába. Furcsán szédült, a gyomra émelygett, a mellkasában enyhe szúrást érzett. Nagyot kortyolt a hideg ásványvízből, és szélesre tárta a kétszárnyú ablakot. 


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007