 | | | 2026. május 6. szerda,
Ivett, Frida napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Kitartani akkor is, amikor mindenki megértené az összeomlást |   | 
1889. július
28-án, 132 éve született Nyirő József erdélyi magyar író. Nyirő József, a
legendás székely írófejedelem, aki úgyszólván minden egyes sorával a ma oly
hiányzó magyar életerőt hirdette, tudva, hogy a győztesek soha nem adják fel a
harcot, akik viszont feladják, sohasem győzhetnek, továbbá, hogy azt bárki fel
tudja adni, hiszen az a legkönnyebb, de aki kitart akkor is, amikor mindenki
megértené, hogy összeomlik, az az igazán erős!
Igen, ma, amikor mind a
közéletben, mind a művészi életben az elvtelen kompromisszumkötés, az akaratát
soha véka alá nem rejtő ellenségnek való megfeleléskényszer, az igazi nagyságok
maradéktalan vállalása szalonképtelenségnek minősítése alapján jut rendszerint
valakinek több grádics, válik egyre aktuálisabbá Nyirőnek nemcsak az írói,
hanem a (sok róla amúgy oly elismerően nyilatkozó számára mégis terhes)
közéleti, politikai pályája is.
Igen, egyenesen elszomorító jele
ugyanis a konzervatív táborbeliek (kiváltképpen a magukat a két világháború
közti „népi irodalom” mai híveinek vallók) spirituális és intellektuális
mélyrepülésének, hogy közéleti-politikai szerepéről vagy hallgatnak, vagy
azonnal védekező hadállásba helyezkedve nyilatkoznak róla, parlamenti
képviselőségét, politikai publikációit (kiváltképpen a „Magyar Erő” című lapban
való szerepléseit) gondosan „elválasztva” szépirodalmi munkásságától.
Igen, ők
azok, akik görcsösen csak azt hajtogatják, mennyire nem volt „szélsőséges”,
azaz nyilas, fasiszta (mintha legalábbis szégyen lenne, ha netán az lett
volna!), figyelmen kívül hagyva, hogy a korában a magyar és az olasz nemzeti
radikalizmus nyílt vagy burkolt támogatása egyértelműen a trianoni rendszert
létrehozó világhatalommal szembeni lázadás talán legadekvátabb formái közé
tartozott, mindazonáltal a pártjaikban való közreműködést ő csak eszköznek
tekintette, nem célnak.
Igen, célja ugyanis hazánk teljes
szellemi, területi és anyagi felszabadítása volt a trianoni rendszert
megalkotók alól, ezért lett az Erdélyi Párt képviselője, ezért maradt 1944.
október 15-e után is országgyűlésünk tagja, felismerve, hogy az Európát
bevallottan elsöpörni akaró bolsevizmussal szembeni élethalál harcunk
megvívásához történelmi szükségszerűség a Berlin-Róma-Tokió tengelyhez történő
tartozás, független a párt- és kormányérdekektől, példát mutatva ezzel az
összetartásra.
Igen, kétségtelenül kevesebb
konfrontációval jár persze az ellenséges hadállásokkal szembeni fáradhatatlan
védekezésben a konzervatív széplelkeknek a csak az Erdély mitologikus
szépségeit tollára tűző író magasztalása, mint politikai szerepvállalásának
azzal egyenrangúként való elismerése, amelynek egyértelmű jeleként súlyos
betegségében oly sok korábban lelkes olvasója teljesen magára hagyta, akik
ezzel persze csak azt adták tudtára, hogy aligha voltak valaha is a barátai.
Igen, aligha, akikkel szemben (a
kortársai közül Erdélyi Józseffel, Sértő Kálmánnal, Sinka Istvánnal szintén
csak megfeleléskényszerrel foglalkozó népnemzetiek szemében náluknál is nagyobb
szálkának számító, ezért elhallgatott) Alföldi Géza viszont kitartott mellette,
mert megértette, hogy a legnagyobb fájdalom számára a saját állítólagos hívei
iránta való közönye, a Szabó Dezső-i sors, vagyis annak megtapasztalása, hogy
bizony „az örökkévaló dolgok hívása nem üzenet a süket emberfülnek”.
Igen, velük, a saját árnyékuktól
is megijedőkkel szemben a legendás székely írófejedelem úgyszólván minden egyes
sorával a belőlük oly hiányzó magyar életerőt hirdette, tudva, hogy a győztesek
soha nem adják fel a harcot, akik viszont feladják, sohasem győzhetnek,
továbbá, hogy bárki fel tudja adni, hiszen az a legkönnyebb, de aki kitart
akkor is, mikor mindenki megértené, hogy összeomlik, az az igazán erős!
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika