2025. november 16. vasárnap,
Ödön napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
István, a király vallásos ember volt
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


  l983.augusztus 20-án a városligeti Királydombon több, mint százezer néző  ismerhette meg, fedezhette fel újra Istvánt, a magyarok első királyát. l984 tavaszán moziban nézhették végig a rockoperában előadott történetet, majd azóta ki tudja hány millióan s hányadszor, a televízióban csodálkozhattak rá Istvánra, a királyra. Vajon, aki látta vagy látja a rockoperát, feltűnik-e neki, hogy István király 23-szor szólal meg. 11 alkalommal az emberekhez beszél, 12 alkalommal az Istenhez szól: imádkozik. Az embereknek 33 sorban mondja el gondolatait, imádsága emellett azonban 111 sor. Túlzó az arány? A rockopera szerzői tévedtek talán, amikor így mutatják be a magyarok királyát?

  Nem tévedtek! Helyesen adják István szájába ezt a mondatot: NINCS MÁS ÚT, CSAK ISTEN ÚTJA! Aki ezt vallja, azt lenyűgözi a felismert és a hitben elismert Isten. Azt érzi, hogy az Isten választotta. Élete Istennel való személyes kapcsolattá alakul, és ez a kapcsolat határozza meg gondolatait, szavait, tetteit. Az ilyen ember vallásos ember. István király történetírói olyan embernek mutatják be, mint aki a vallásosság erényének tetteit rendszeresen gyakorolja.

  Rendszeresen imádkozott, sőt éjszakánként órákat töltött oltár előtt a templomban. Gyakran böjtölt. Álruhában kereste fel a szegényeket s alamizsnát osztott nekik. Istentiszteleteken vett részt. Kész volt áldozatot hozni hitéért. Öt gyermeke halálát áldozatként fogadta el. A római katolikus egyház István király vallásosságát úgy ismerte el, hogy szentté avatta. Az egyház ezzel állítja, hogy szent élete a mennybe juttatta. Eszménykép lehet és legyen az emberek előtt, a magyar nép előtt. Életét áthatotta az ima, a böjt, a miséken való részvétel. Mindenben népe jólétét kívánta előmozdítani. Az embereket szolgálva szerette az Istent.

  Falvakat, vármegyéket szervezett és ugyanakkor a szellemi, lelki központokat is kialakítja plébániák és püspökségek alapításával. Írni, olvasni taníttatja népét. Iskolákat, templomokat építtet. Politikai szövetségekkel biztosítja hazája történelmi létét, népe hitét a kereszténységbe kapcsolja. Halálos ágyán hazáját, szeretett népét Jézus Krisztus édesanyjának, Máriának oltalmába ajánlja.   -   A rockopera szerzői tehát a valóságnak megfelelően mutatják be Szent Istvánt, amikor a 144 sort kitevő szavaiból 111 sor imádságként hangzik fel ajkáról, szívéből.

  István király jelleme azért nyer számtalan ember értékelésében tetszést, mert fénylőn ragyog elő jelleméből a hazaszeretet. A jó és rossz küzdelmében a jó győz. Helyesen dönt, amikor a vérségi kötődések és  lelki kapcsolatok közötti ütközésekben kell döntést hoznia. Vallásosságát nem szennyezi be érdekeinek árnyékával. István királyban  a vallásosság embert nemesítő erejével és a  történelmet alakító igazságosság értékével jelenik meg.

  Tisztelettel ünnepeljük István királyt. Eszmény ő, mint vallásos ember. Itthon érezte magát a Földön és otthont remélt az Égben.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007