 | | | 2025. november 16. vasárnap, Ödön napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
István, a király vallásos ember volt | | 
l983.augusztus 20-án a városligeti Királydombon több, mint
százezer néző ismerhette meg, fedezhette fel újra Istvánt, a magyarok első
királyát. l984 tavaszán moziban nézhették végig a rockoperában előadott
történetet, majd azóta ki tudja hány millióan s hányadszor, a televízióban
csodálkozhattak rá Istvánra, a királyra. Vajon, aki látta vagy látja a
rockoperát, feltűnik-e neki, hogy István király 23-szor szólal meg. 11
alkalommal az emberekhez beszél, 12 alkalommal az Istenhez szól: imádkozik. Az
embereknek 33 sorban mondja el gondolatait, imádsága emellett azonban 111 sor.
Túlzó az arány? A rockopera szerzői tévedtek talán, amikor így mutatják be a
magyarok királyát?
Nem tévedtek! Helyesen adják István szájába ezt a mondatot:
NINCS MÁS ÚT, CSAK ISTEN ÚTJA! Aki ezt vallja, azt lenyűgözi a felismert és a
hitben elismert Isten. Azt érzi, hogy az Isten választotta. Élete Istennel való
személyes kapcsolattá alakul, és ez a kapcsolat határozza meg gondolatait,
szavait, tetteit. Az ilyen ember vallásos ember. István király történetírói
olyan embernek mutatják be, mint aki a vallásosság erényének tetteit
rendszeresen gyakorolja.
Rendszeresen imádkozott, sőt éjszakánként órákat töltött oltár
előtt a templomban. Gyakran böjtölt. Álruhában kereste fel a szegényeket s alamizsnát
osztott nekik. Istentiszteleteken vett részt. Kész volt áldozatot hozni
hitéért. Öt gyermeke halálát áldozatként fogadta el. A római katolikus egyház
István király vallásosságát úgy ismerte el, hogy szentté avatta. Az egyház
ezzel állítja, hogy szent élete a mennybe juttatta. Eszménykép lehet és legyen
az emberek előtt, a magyar nép előtt. Életét áthatotta az ima, a böjt, a miséken
való részvétel. Mindenben népe jólétét kívánta előmozdítani. Az embereket
szolgálva szerette az Istent.
Falvakat, vármegyéket szervezett és ugyanakkor a szellemi, lelki
központokat is kialakítja plébániák és püspökségek alapításával. Írni, olvasni
taníttatja népét. Iskolákat, templomokat építtet. Politikai szövetségekkel
biztosítja hazája történelmi létét, népe hitét a kereszténységbe kapcsolja.
Halálos ágyán hazáját, szeretett népét Jézus Krisztus édesanyjának, Máriának
oltalmába ajánlja. - A rockopera szerzői tehát a
valóságnak megfelelően mutatják be Szent Istvánt, amikor a 144 sort kitevő
szavaiból 111 sor imádságként hangzik fel ajkáról, szívéből.
István király jelleme azért nyer számtalan ember értékelésében
tetszést, mert fénylőn ragyog elő jelleméből a hazaszeretet. A jó és rossz
küzdelmében a jó győz. Helyesen dönt, amikor a vérségi kötődések és lelki
kapcsolatok közötti ütközésekben kell döntést hoznia. Vallásosságát nem szennyezi be
érdekeinek árnyékával. István királyban a vallásosság embert nemesítő
erejével és a történelmet alakító igazságosság értékével jelenik meg.
Tisztelettel ünnepeljük István királyt. Eszmény ő, mint vallásos
ember. Itthon érezte magát a Földön és otthont remélt az Égben. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |