 | | | 2025. december 1. hétfő, Elza napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház. ... | | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Pünkösd örök ünnep | | 
Sokaknak a pünkösdről csak bizonyos népszokások jutnak eszükbe,
de valójában fogalmuk sincs, miről is szól. A karácsony, a húsvét még csak mond
valamit, de e nap már szinte semmit, legalábbis ami benső tartamát illeti.
Bangha Béla jezsuita atya
írásából idézek:
„Pedig
éppen a pünkösd oly titokzatosan gazdag értelmű, oly mindent magába foglaló
ünnep, még karácsony és húsvét titkait is, mindent, ami szép e világon:
igazságot, erőt, fényt, szeretetet, boldogságot.
Mi hát a pünkösd? Röviden így mondhatnám: a karácsony és húsvét betetőzése. A
karácsony s húsvét adományainak összegezése, voltaképpen megszerzése,
birtokunkba juttatása. Pünkösd nélkül a karácsony és húsvét merő
világtörténelmi dátumok volnának, nagyszerű, de tőlünk távol álló események
emléknapja. A pünkösd teszi, hogy a megtestesülés és megváltás hozománya a
mienk legyen, hogy gyümölcse ránk is alkalmaztassák, hogy a Szentlélek kegyelme
által egyenként és egyénenként is megszerezzük a megváltás kincseit. A pünkösd
éppen ezért nem átmenő, egyszerű ünnep, hanem örök ünnep, állandó ünnep,
mindennapi ünnep, amely a lelkek birodalmában soha meg nem szűnően fejti ki
varázslatos, jobban mondva: isteni erejét.”
(Bangha Béla: Pünkösd. Bangha
Béla Összegyűjtött Munkái. XVIII. köt. Budapest, 1941. Szent István Társulat,
110-111. old.)
Igen, pünkösd a tökéletes
szeretet ünnepe. Isten szeretetéé, ami mindent, mindeneket átjár. De miként is
értendő ez?
„Isten az emberiséggel – Noéval
és fiaival – a vízözön után kötött először szövetséget. A szövetségnek jele az égen
megjelenő szivárvány volt. De az emberek hűtlenek lettek és bálványimádásba
estek. Isten azután Ábrahámmal kötött szövetséget, amikor megtette őt az
emberiség ősatyjává. Ennek a szövetségnek jele a circumcisio volt. Ezt a
szövetséget újította meg most Izrael egész népével a Sínai hegynél, az
egyiptomi fogságból való kiszabadulás után ötvenedik napra. E szövetség
törvénye a tízparancsolat volt, amit Isten a két kőtáblán adott Mózesnek. A
szövetség jele pedig a szombat (sabbat) ünnepe volt. Ez a szövetség azonban
külsőleges és tökéletlen volt, de mégis előképe volt a tökéletes
szeretetszövetségnek, amikor Isten a megváltással kiemelte az emberiséget as
bűn rabszolgaságából. A szövetség törvénye a tökéletes szeretet, amit a
Szentlélek, aki valóban a szeretet, az emberek lelkében elültet; az újszövetség
jele pedig a keresztény vasárnap. Ez az újszövetségi ünnep a mi keresztény
pünkösdünk.”
(Dr. Szunyogh-Xavér Ferenc OSB:
Magyar-latin Misszále. Budapest, 1933. Szent István Társulat, 656-657. old.)
Csak kívánhatjuk, hogy legyen
nekünk is, mint egykor az apostoloknak, az érettünk a keresztfán önmagát
feláldozó Megváltó tökéletes szeretetével teljes ez a nap.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |