 | | | 2026. február 7. szombat,
Tódor, Rómeó napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A hernyó pillangóvá válhat, az ember feltámadhat |   | 
“Milyen meggondolásból állítják, hogy nem támadunk fel? Mi nehezebb, megszületni vagy feltámadni, az-e, hogy ami sohasem volt, legyen, – vagy, hogy továbbra is legyen, ami egyszer már volt? Nehezebb-e vajon életre születni, mint az életbe visszatérni?” – kérdezi a fizikus, filozófus Pascal.
Az emberek jelentős része (többsége?) nem hiszi, hogy az ember feltámad. Még az istenhívők 20-30 %-a sem tudja elhinni saját feltámadását. Vannak azonban, akiknek reményében erős a feltámadásba vetett hit. Ilyen volt Csilla von Boeselager asszony. Őt személyesen ismerhettük meg 1992-ben, amikor városunkba (Ceglédre – a szerk.) látogatott, hogy felmérje, mivel tudna segíteni. Több kamionnyi ruhát, élelmiszert, kórházunknak felszerelést adományozott, ugyanis Ő volt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója. Halálát közvetlen megelőző húsvét előtt így vallott egy újságban:
„A húsvét mindenekelőtt győzelem a sötét halál felett. Kémikus és mikrobiológus vagyok, a föltámadás számomra nem hit, hanem tudás kérdése. A feltámadott Jézust az Írás szerint sokan nem ismerték fel, s ezen én nem csodálkozom. A feltámadásra a választ Isten a természetbe építette. Mindennapi életünk a hernyóéhoz hasonlatos. A hernyó mászkál, táplálkozik s nem sejt semmit a világból. A hernyó azonban gyönyörű pillangóvá válhat. Az én esetemben is az a kérdés, hogy válhat-e belőlem színes pillangó? Eljön az idő, amikor a Teremtő megkérdezi: Adtam neked három talentumot, mit végeztél azokkal? – Én beszámolok, s ha Istentől ezt a választ kapom: Adtam neked hármat, s te hoztál hatot, – akkor volt értelme életemnek.”
Csilla Asszony mélyen hitt az “időben”, amikor feltámadva beszélget Istenével. Beszámol neki, hogy a rábízott értékeket miként kamatoztatta mások javára. Akkor nyilvánvaló lesz élete értelme: tudását, szeretetét átadta embertársainak. Feltámadásba való hite az élet célját végtelenbe emelte.
De végső soron az Ő szavaival kérdezzük: “válhat az ember színes pillangóvá” – feltámadhat?! Erre egyedül maga a Feltámadt Jézus adhat és adott is választ. Az ember feltámadásának Ő a garanciája. Tanítása egyértelmű: ” Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, ha meghalt is, élni fog.” (Jn 6,47.) ” Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon.” (Jn 6,5l.54.) És így idézhetnénk minden szavát és minden tettét, amelyek valóságukban csak a feltámadás tényével érthetők és fogadhatók el.
Rendben van, a rút hernyó gyönyörű pillangóvá válik. Ám mi lesz a haláltól sebzett, enyészetbe omló emberi testtel? Pál apostol írja, hogy a romlásból romolhatatlanul, szégyenből dicsőséggel, gyöngeségből erővel, anyagiságból szellemi természettel támad fel. Az ember földi képe mennyeivé változik. ( 1 Kor 15 ) Sőt állítja az Apostol, hogy “Ő (Jézus) átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi dicsőséges testéhez, azzal az erővel, amellyel hatalma alá vethet mindent. ” (Fil 3,21.)
Hitünk tehát nem alaptalan, amint a hernyó a természet erői folytán szép pillangóvá álmodhatja magát, az ember Isten hatalma által a halál pusztulásából életre “álmodja” magát. Meggyőződésem, hogy semmivel sem lesz nehezebb feltámadnom, mint megszületnem. A feltámadás hívei közé tartozom. (Majd nem ér meglepetés akkor… Ám meglepődnek majd a ma kételkedők és hitetlenkedők.)
Dsida Jenő költő hitét szavaival vallom és olvasóimnak húsvéti ajándékként kívánom:
“Szépen szeretem ezt a világot,
azért teszek most ilyen nagyot:
mindent adva és semmit kérve,
fájdalmas szépen meghalok érte, -
de harmadnapra – feltámadok!” |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika