 | | | 2026. október 13. kedd,
Kálmán, Ede napja. Kalendárium | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | 
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
...
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.
David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is.
Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat.
A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon:
https://www.animakonyv.hu/index.php?
BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1
A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe:
https://drive.google.com/file
/d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view
https://drive.google.com/
file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view
... | | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...
| | Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette. ... | | - Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta. ... | | Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs.
Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot. ... | | A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye. Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A hernyó pillangóvá válhat, az ember feltámadhat |   | 
“Milyen meggondolásból állítják, hogy nem támadunk fel? Mi nehezebb, megszületni vagy feltámadni, az-e, hogy ami sohasem volt, legyen, – vagy, hogy továbbra is legyen, ami egyszer már volt? Nehezebb-e vajon életre születni, mint az életbe visszatérni?” – kérdezi a fizikus, filozófus Pascal.
Az emberek jelentős része (többsége?) nem hiszi, hogy az ember feltámad. Még az istenhívők 20-30 %-a sem tudja elhinni saját feltámadását. Vannak azonban, akiknek reményében erős a feltámadásba vetett hit. Ilyen volt Csilla von Boeselager asszony. Őt személyesen ismerhettük meg 1992-ben, amikor városunkba (Ceglédre – a szerk.) látogatott, hogy felmérje, mivel tudna segíteni. Több kamionnyi ruhát, élelmiszert, kórházunknak felszerelést adományozott, ugyanis Ő volt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója. Halálát közvetlen megelőző húsvét előtt így vallott egy újságban:
„A húsvét mindenekelőtt győzelem a sötét halál felett. Kémikus és mikrobiológus vagyok, a föltámadás számomra nem hit, hanem tudás kérdése. A feltámadott Jézust az Írás szerint sokan nem ismerték fel, s ezen én nem csodálkozom. A feltámadásra a választ Isten a természetbe építette. Mindennapi életünk a hernyóéhoz hasonlatos. A hernyó mászkál, táplálkozik s nem sejt semmit a világból. A hernyó azonban gyönyörű pillangóvá válhat. Az én esetemben is az a kérdés, hogy válhat-e belőlem színes pillangó? Eljön az idő, amikor a Teremtő megkérdezi: Adtam neked három talentumot, mit végeztél azokkal? – Én beszámolok, s ha Istentől ezt a választ kapom: Adtam neked hármat, s te hoztál hatot, – akkor volt értelme életemnek.”
Csilla Asszony mélyen hitt az “időben”, amikor feltámadva beszélget Istenével. Beszámol neki, hogy a rábízott értékeket miként kamatoztatta mások javára. Akkor nyilvánvaló lesz élete értelme: tudását, szeretetét átadta embertársainak. Feltámadásba való hite az élet célját végtelenbe emelte.
De végső soron az Ő szavaival kérdezzük: “válhat az ember színes pillangóvá” – feltámadhat?! Erre egyedül maga a Feltámadt Jézus adhat és adott is választ. Az ember feltámadásának Ő a garanciája. Tanítása egyértelmű: ” Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, ha meghalt is, élni fog.” (Jn 6,47.) ” Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon.” (Jn 6,5l.54.) És így idézhetnénk minden szavát és minden tettét, amelyek valóságukban csak a feltámadás tényével érthetők és fogadhatók el.
Rendben van, a rút hernyó gyönyörű pillangóvá válik. Ám mi lesz a haláltól sebzett, enyészetbe omló emberi testtel? Pál apostol írja, hogy a romlásból romolhatatlanul, szégyenből dicsőséggel, gyöngeségből erővel, anyagiságból szellemi természettel támad fel. Az ember földi képe mennyeivé változik. ( 1 Kor 15 ) Sőt állítja az Apostol, hogy “Ő (Jézus) átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi dicsőséges testéhez, azzal az erővel, amellyel hatalma alá vethet mindent. ” (Fil 3,21.)
Hitünk tehát nem alaptalan, amint a hernyó a természet erői folytán szép pillangóvá álmodhatja magát, az ember Isten hatalma által a halál pusztulásából életre “álmodja” magát. Meggyőződésem, hogy semmivel sem lesz nehezebb feltámadnom, mint megszületnem. A feltámadás hívei közé tartozom. (Majd nem ér meglepetés akkor… Ám meglepődnek majd a ma kételkedők és hitetlenkedők.)
Dsida Jenő költő hitét szavaival vallom és olvasóimnak húsvéti ajándékként kívánom:
“Szépen szeretem ezt a világot,
azért teszek most ilyen nagyot:
mindent adva és semmit kérve,
fájdalmas szépen meghalok érte, -
de harmadnapra – feltámadok!” |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika