 | | | 2026. április 9. csütörtök,
Erhard napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...
| | ![http://hir.ma/wp-content/uploads/2013/07/jkk.jpg]()
" 1. Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
2. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
3. Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,
...
| | 
Albán:
Krishti Ungjall! Vertete Ungjall!
Angol:
Christ is Risen! Indeed, He is Risen!
Arab:
Al Maseeh Qam! Haqqan Qam!
Cseh:
Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal!
Dán:
Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden!
...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | | 
ÉMILE ZOLA
(1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | |  Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
"Én vagy az, aki van" |   | Ember és ember között bemutatkozással kezdődik a kapcsolat. Vezeték nevük mellett személynevükkel nyílnak meg egymás felé. Istennel hasonlóan legyünk, vagyunk. Az egyetlen Isten oly sok személyneve forog közszájon és tudományos körökben, hogy magunk is felsóhajtunk egy középkori bölcs szavaival: “Mindennevű, hogyan szólítsalak?”
Több mint háromezer éve a zsidók vezére, Mózes megkérdezte tőle, mi a neve? Égő Csipkebokor el nem hamvadó lángjaiból hallotta, amint Isten bemutatkozott az embernek: “ÉN VAGYOK, AKI VAN!” (A válasz megtalálható [Kiv 3,14] a Bibliában. A szemita világban a név a lényeget fejezi ki. A Jahve fordítható: Aki van, – helyesebb értelmezés: Aki itt van, – Martin Buber értelmezését is elfogadhatjuk: Az leszek, aki leszek. Izaiás próféta “megfejtése” áll szívünkhöz legközelebb: Velünk az Isten: Imanuel.)
Isten tehát, AKI VAN. Ő a lét és az élet teljessége. Örökkévaló, aki VAN. “Az örökkévalóság a határtalan létnek és életnek egyszeri és tökéletes birtoklása.” – Tanítja Boethius. A Jelenések Könyvében maga Isten vallja: ” Én vagyok az Alfa és az Omega, az Isten, aki van és aki volt, és az eljövendő: a Mindenható.” (Jel,3.8)
Így nézzük Istent, így hisszük? Ilyennek felismerve tagadjuk? Ha Isten ilyen Isten, akkor üres fecsegés a világkatasztrófákat emlegetni, attól félni. Isten léte a garancia. Örök “személyes Vanjából” a teremtés lendületével elindított világmindenség az általa beleoltott fejlődés feltartóztathatatlanul halad beteljesedése felé, ahol Isten lesz minden mindenben.
…………………
És mi emberek? Te és én? Hulló levél vagy eltűnő szellő? Porból porrá? Nyugodtan vélhetjük, hogy nemcsak Jeremiásnak mondotta, hogy “Mielőtt megalkottalak már anyád méhében ismertelek…” Az Isten előttünk még alig ismert világmindenség “megálmodásában”, létezésének talán örök és nem csupán időleges mivoltában, már mi, ha csak porszemként ott voltunk. Terve van velünk, amint ezt Jézus ígérte a mindenség beteljesedésének idejére: “Jöjjetek atyám áldottai és vegyétek birtokba a világ teremtése óta nektek készített országot.” (Mt 5,34)
Nemrég így gondolkodtunk: Isten és én. – Most, hogy rácsodálkozunk Istenre, aki VAN, és érezzük lényünk (vajon mihez is hasonlíthatnánk) félelem és öröm hatja át. – Kérdezzük, mit tegyünk?
…………………
Mécs László, akiben a humor és a bölcseleti mélység egyaránt megtalálható volt, egyik sétáján kérdést tett fel a fecskéknek, fülemüléknek, vágyaknak, virágoknak, viharoknak, teleknek: miért? – Egyöntetű választ kapott: “Azért jöttünk, hogy tovatűnjünk.” A költő akkor megkérdezte a Napot, a csillagrendszereket, sőt bölcseleteket, eszméket, vallásokat: miért?! – Válaszuk: “Azért jöttünk, hogy tovatűnjünk.”
A költő (ijedten, rémülten) önmagának teszi fel a kérdést: “Mi vár itt én reám?” Végiggondolja: bárkibe vagy bármibe kapaszkodna, az mind tovatűnik Újra kérdezi önmagát: “Mi vár itt én reám?” – Megtalálta a választ:
“Arany-hidat verek hitből, reményből, szeretetből.
Az elmúlás erecskéi, csermelyei, folyói felett,
tavaszok, eszmék,filozófiák felett,
emberek, Nap, Hold, csillagrendszerek felett,
az elmúlás tengere felett,
arany-hidat verek Ahhoz,
aki nem jött és nem megy,
aki nem volt és nem lesz,
AKI VAN!”
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. július 16-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika