2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
"Én vagy az, aki van"
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Ember és ember között bemutatkozással kezdődik a kapcsolat. Vezeték nevük mellett személynevükkel nyílnak meg egymás felé. Istennel hasonlóan legyünk, vagyunk. Az egyetlen Isten oly sok személyneve forog közszájon és tudományos körökben, hogy magunk is felsóhajtunk egy középkori bölcs szavaival: “Mindennevű, hogyan szólítsalak?”
Több mint háromezer éve a zsidók vezére, Mózes megkérdezte tőle, mi a neve? Égő Csipkebokor el nem hamvadó lángjaiból hallotta, amint Isten bemutatkozott az embernek: “ÉN VAGYOK, AKI VAN!” (A válasz megtalálható [Kiv 3,14] a Bibliában. A szemita világban a név a lényeget fejezi ki. A Jahve fordítható: Aki van, – helyesebb értelmezés: Aki itt van, – Martin Buber értelmezését is elfogadhatjuk: Az leszek, aki leszek. Izaiás próféta “megfejtése” áll szívünkhöz legközelebb: Velünk az Isten: Imanuel.)
Isten tehát, AKI VAN. Ő a lét és az élet teljessége. Örökkévaló, aki VAN. “Az örökkévalóság a határtalan létnek és életnek egyszeri és tökéletes birtoklása.” – Tanítja Boethius. A Jelenések Könyvében maga Isten vallja: ” Én vagyok az Alfa és az Omega, az Isten, aki van és aki volt, és az eljövendő: a Mindenható.” (Jel,3.8)
Így nézzük Istent, így hisszük? Ilyennek felismerve tagadjuk? Ha Isten ilyen Isten, akkor üres fecsegés a világkatasztrófákat emlegetni, attól félni. Isten léte a garancia. Örök “személyes Vanjából” a teremtés lendületével elindított világmindenség az általa beleoltott fejlődés feltartóztathatatlanul halad beteljesedése felé, ahol Isten lesz minden mindenben.
…………………
És mi emberek? Te és én? Hulló levél vagy eltűnő szellő? Porból porrá? Nyugodtan vélhetjük, hogy nemcsak Jeremiásnak mondotta, hogy “Mielőtt megalkottalak már anyád méhében ismertelek…” Az Isten előttünk még alig ismert világmindenség “megálmodásában”, létezésének talán örök és nem csupán időleges mivoltában, már mi, ha csak porszemként ott voltunk. Terve van velünk, amint ezt Jézus ígérte a mindenség beteljesedésének idejére: “Jöjjetek atyám áldottai és vegyétek birtokba a világ teremtése óta nektek készített országot.” (Mt 5,34)
Nemrég így gondolkodtunk: Isten és én. – Most, hogy rácsodálkozunk Istenre, aki VAN, és érezzük lényünk (vajon mihez is hasonlíthatnánk) félelem és öröm hatja át. – Kérdezzük, mit tegyünk?
…………………
Mécs László, akiben a humor és a bölcseleti mélység egyaránt megtalálható volt, egyik sétáján kérdést tett fel a fecskéknek, fülemüléknek, vágyaknak, virágoknak, viharoknak, teleknek: miért? – Egyöntetű választ kapott: “Azért jöttünk, hogy tovatűnjünk.” A költő akkor megkérdezte a Napot, a csillagrendszereket, sőt bölcseleteket, eszméket, vallásokat: miért?! – Válaszuk: “Azért jöttünk, hogy tovatűnjünk.”
A költő (ijedten, rémülten) önmagának teszi fel a kérdést: “Mi vár itt én reám?” Végiggondolja: bárkibe vagy bármibe kapaszkodna, az mind tovatűnik Újra kérdezi önmagát: “Mi vár itt én reám?” – Megtalálta a választ:
“Arany-hidat verek hitből, reményből, szeretetből.
Az elmúlás erecskéi, csermelyei, folyói felett,
tavaszok, eszmék,filozófiák felett,
emberek, Nap, Hold, csillagrendszerek felett,
az elmúlás tengere felett,
arany-hidat verek Ahhoz,
aki nem jött és nem megy,
aki nem volt és nem lesz,
AKI VAN!”


 (Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. július 16-i számában.)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007