2025. december 14. vasárnap,
Szilárda napja.
Kalendárium

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
"Én vagy az, aki van"
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Ember és ember között bemutatkozással kezdődik a kapcsolat. Vezeték nevük mellett személynevükkel nyílnak meg egymás felé. Istennel hasonlóan legyünk, vagyunk. Az egyetlen Isten oly sok személyneve forog közszájon és tudományos körökben, hogy magunk is felsóhajtunk egy középkori bölcs szavaival: “Mindennevű, hogyan szólítsalak?”
Több mint háromezer éve a zsidók vezére, Mózes megkérdezte tőle, mi a neve? Égő Csipkebokor el nem hamvadó lángjaiból hallotta, amint Isten bemutatkozott az embernek: “ÉN VAGYOK, AKI VAN!” (A válasz megtalálható [Kiv 3,14] a Bibliában. A szemita világban a név a lényeget fejezi ki. A Jahve fordítható: Aki van, – helyesebb értelmezés: Aki itt van, – Martin Buber értelmezését is elfogadhatjuk: Az leszek, aki leszek. Izaiás próféta “megfejtése” áll szívünkhöz legközelebb: Velünk az Isten: Imanuel.)
Isten tehát, AKI VAN. Ő a lét és az élet teljessége. Örökkévaló, aki VAN. “Az örökkévalóság a határtalan létnek és életnek egyszeri és tökéletes birtoklása.” – Tanítja Boethius. A Jelenések Könyvében maga Isten vallja: ” Én vagyok az Alfa és az Omega, az Isten, aki van és aki volt, és az eljövendő: a Mindenható.” (Jel,3.8)
Így nézzük Istent, így hisszük? Ilyennek felismerve tagadjuk? Ha Isten ilyen Isten, akkor üres fecsegés a világkatasztrófákat emlegetni, attól félni. Isten léte a garancia. Örök “személyes Vanjából” a teremtés lendületével elindított világmindenség az általa beleoltott fejlődés feltartóztathatatlanul halad beteljesedése felé, ahol Isten lesz minden mindenben.
…………………
És mi emberek? Te és én? Hulló levél vagy eltűnő szellő? Porból porrá? Nyugodtan vélhetjük, hogy nemcsak Jeremiásnak mondotta, hogy “Mielőtt megalkottalak már anyád méhében ismertelek…” Az Isten előttünk még alig ismert világmindenség “megálmodásában”, létezésének talán örök és nem csupán időleges mivoltában, már mi, ha csak porszemként ott voltunk. Terve van velünk, amint ezt Jézus ígérte a mindenség beteljesedésének idejére: “Jöjjetek atyám áldottai és vegyétek birtokba a világ teremtése óta nektek készített országot.” (Mt 5,34)
Nemrég így gondolkodtunk: Isten és én. – Most, hogy rácsodálkozunk Istenre, aki VAN, és érezzük lényünk (vajon mihez is hasonlíthatnánk) félelem és öröm hatja át. – Kérdezzük, mit tegyünk?
…………………
Mécs László, akiben a humor és a bölcseleti mélység egyaránt megtalálható volt, egyik sétáján kérdést tett fel a fecskéknek, fülemüléknek, vágyaknak, virágoknak, viharoknak, teleknek: miért? – Egyöntetű választ kapott: “Azért jöttünk, hogy tovatűnjünk.” A költő akkor megkérdezte a Napot, a csillagrendszereket, sőt bölcseleteket, eszméket, vallásokat: miért?! – Válaszuk: “Azért jöttünk, hogy tovatűnjünk.”
A költő (ijedten, rémülten) önmagának teszi fel a kérdést: “Mi vár itt én reám?” Végiggondolja: bárkibe vagy bármibe kapaszkodna, az mind tovatűnik Újra kérdezi önmagát: “Mi vár itt én reám?” – Megtalálta a választ:
“Arany-hidat verek hitből, reményből, szeretetből.
Az elmúlás erecskéi, csermelyei, folyói felett,
tavaszok, eszmék,filozófiák felett,
emberek, Nap, Hold, csillagrendszerek felett,
az elmúlás tengere felett,
arany-hidat verek Ahhoz,
aki nem jött és nem megy,
aki nem volt és nem lesz,
AKI VAN!”


 (Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. július 16-i számában.)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007